A magyarok zöme az európai átlagnál pozitívabban látja anyagi helyzetét

2019.02.21. 20:31

A magyarok közel fele (46 százalék) úgy véli, jobban áll anyagilag, mint öt évvel korábban, ezzel pedig jócskán rávernek a 37 százalékos európai átlagra. Globálisan százból 58 fogyasztó fest derűlátóbb képet anyagi helyzetéről, mint 2014-ben. A kontinensen a románok látják legoptimistábban anyagi helyzetük alakulását (61 százalék), míg legborúlátóbban az olaszok nyilatkoztak: bevallásuk szerint csupán 17 százalékuk él jobban, derült ki a Nielsen, a fogyasztók anyagi percepcióját felmérő, 64 piacon végzett online globális tanulmányából.

A Changing Consumer Prosperity  globális Nielsen-kutatásból általános optimizmus rajzolódik ki, különösen, ami az ázsiai régiót illeti, itt

a fogyasztók 70 százaléka érzi jobbnak anyagi helyzetét öt évvel korábbhoz képest, de az afrikai (52 százalék) és a latin-amerikai (50 százalék) válaszadók sem panaszkodnak. A fejlett országokban kevésbé pozitív a helyzet: sőt 37 százalékkal Európa sereghajtó.

IllusztrációForrás: Shutterstock

A magyarok csupán két százaléka nyilatkozott úgy, hogy pénzét szabadon költheti, ez az európai átlag csupán egyötöde, és jócskán elmarad a globális 15 százaléktól is.

Kényelmesen kijön a pénzéből 100-ból 44 hazai fogyasztó (Európában ez 42 százalék).

 

„Érdekesség, hogy bár a fogyasztók stabilabbnak látják anyagi helyzetüket, ehhez nem társul felelőtlen költekezés. A hazai fogyasztók számára, amikor vásárlásra kerül a sor, az ártudatosság – a kedvező ár-érték arány és általában az alacsony árak keresése – továbbra is fontos szempont. A kiskereskedelmi szcéna átalakulása a fogyasztói magatartásban is új trendeket rajzol ki, ami a költéseikben és a keresett kategóriákban tükröződik leginkább" - mondta Szűcs-Villányi Ágnes, a Nielsen Magyarország ügyvezető igazgatója. 

A pénztöbbletből leginkább a kiskereskedelem profitált: százból 42 magyar fogyasztó, saját bevallása szerint többet költ élelmiszerre, mint öt évvel ezelőtt. Háztartási vegyi árura és kozmetikumokra közel harmadannyian fordítanak több pénzt. Ezen felül több megy el a rezsire és drágábbnak érezzük a lakbérre/jelzálogkölcsönre fordított összeget is.

Az európai átlagfogyasztó szintén többet költ (+39 százalék) élelmiszerre, rezsire (+33 százalék), háztartási vegyi árura (+27 százalék), albérletre/jelzálogkölcsönre (+25 százalék) és elektronikai eszközökre (+25 százalék).

A Nielsen Changing Consumer Prosperity riportja azt vizsgálja, hogy fogyasztók miként látják önnön anyagi helyzetüket és költési hajlandóságukat egy adott időszakban. A fogyasztói költések dinamikáját vizsgálja 64 piacon, egyben kitér azokra a prémium kategóriákra, amelyekre a fogyasztók hajlandóak magasabb összeget fordítani. A kereskedők és gyártók számára egyaránt magas értéket képviselő anyag a kiskereskedelmi piaci szereplők számára megmutatja a prémiumizációban rejlő lehetőségeket.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK