A globális okostelefon-értékesítés 2018-ban nem lanyhult, ami annak köszönhető, hogy folytatódott a növekedést támogató prémium trend. Ez számokban kifejezve értékben 5 százalékos növekedést jelent (522 milliárd dollár).
Igaz ugyan, hogy az okostelefonok iránti kereslet 2018-ban az egy évvel korábbiakhoz képest 3 százalékkal, 1,44 milliárd darabra mérséklődött, az okostelefonok a műszaki fogyasztási cikkek globális forgalmának többségét adták tavaly, és 2019-ben ez az arány várhatóan egy százalékkal tovább nő majd.
A 2018. IV. negyedéves számok hasonló trendet mutatnak: világszerte 375 millió készülék (2017-hez képest -7 százalék) került eladásra összesen 144 milliárd dollár értékben. Bár a prémium szegmens hajtja a növekedést, az újabb innováció továbbra is hiányzik.
A 2018-ban eladott okostelefonok mintegy 12 százalékát (2017-ben: 9 százalék) kínálták 800 dollárnál is magasabb áron. A 150-400 dolláros közepes árszintet képviselő szegmens továbbra is fontos versenytér: a 2018-ban globálisan eladott készülékek 46 százaléka (2017-ben: 44 százalék) e szegmensbe tartozik.
Noha némiképp nehéz az összehasonlítás 2017 erős utolsó negyedévével,
a 2018. október-decemberi időszakban az újabb innováció hiánya meghosszabbította az egyes készülékek lecseréléséig tartó használati időt, így nyomást gyakorolt az átlagárakra, aminek eredményeképpen 2 százalékos csökkenést követően az átlagár 384 dolláron állt meg.
A GfK Consumer Life tanulmánya azt mutatja, hogy a birtoklásra vonatkozó fogyasztói trendek
változóban vannak. A fogyasztók nem csupán arra törekednek, hogy „kevesebb, ám magasabb
minőséget képviselő javakat birtokoljanak", amelyekért magasabb árat is hajlandók fizetni, de „az
élményeket (még) többre tartják a tárgyak birtoklásánál". Legyen szó bár nagyobb memóriáról, kijelzőméretről vagy több nagyfelbontású kameráról, ez az innováció nem hozza lázba a fogyasztókat, és nem pörgeti fel a keresletet.
Igor Richter, a GfK telekommunikációs szakértője elmondta, hogy
kutatásunk szerint bár az okostelefonok új funkciói már a laptopok teljesítményével és funkcióival vetekszenek, ezeket a magas színvonalú specifikációkat a készülékek nyújtotta újfajta élményekre kell lefordítani.
A high-end gaminget a PC-ipar uralja, és jelenleg ez a szegmens a fő hajtóerő az iparág számára. Ugyanakkor az okostelefonon játszható játékok terén még jelentős kiaknázatlan potenciál látható. Annak ellenére, hogy az okostelefonok a számítógépekhez képest kisebb kijelzővel rendelkeznek, gyors chipkészletei, éles kontrasztú kijelzői és megnövelt akkumulátorkapacitása a gaming okostelefonokat ideálissá teszi arra, hogy a nagy teljesítményt igénylő játékok útközben is élményt nyújtsanak. Ez magyarázza azt is, hogy világszerte az okostelefon-használók 55 százaléka játszott okostelefonján az elmúlt 30 napban.
A viselhető kiegészítők 2018-ban további erőteljes növekedést mutattak: 2017-hez képest az irántuk mutatkozó kereslet 16 százalékkal, értékben mért forgalmuk pedig 35 százalékkal növekedett.
A keresletet a SIM kártyás okosórák hajtották, amelyek az e kategóriába tartozó termékekből forgalmazott érték nagyobb részét – 17 százalékát – adták a 2017. évben regisztrált 8 százalékkal szemben.
Magyarországra vonatkozóan Sztupár Andrea, a GfK Hungária, Market Insight terület vezetője a következőket emelte ki:
a hazai okostelefon-piacon 6,6 százalékos növekedést tapasztaltunk 2018-ban az előző évhez képest.
Ha negyedévenkénti bontást nézünk, az utolsó negyedévben 704 ezer készüléket adtak el, ami 1,7 százalékkal haladta meg a 2017-es év utolsó negyedét. Éves szinten 2,47 millió darab készülék eladásáról van szó, ebből is látszik, hogy mennyire fontos szerepet játszik az utolsó negyedév.
A nagykijelzős készülékek (ún. phabletek) már 44 százalékot képviseltek 2018-ban, ami jelentős előrelépés a korábbi évekhez képest. Azaz folyamatos eltolódás tapasztalható a nagyobb értékű, nagy kijelzős telefonok irányába.