Itt a 330 pontos versenyképességi csomag az MNB-től

2019.02.27. 12:57

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) gazdasági évnyitójára időzítve, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közzétette versenyképességi programját, melyben 12 területen, 330 pontban foglalják össze javaslataikat a magyar gazdaság fenntartható felzárkóztatására.

Nagy jelentőségű bejelentéseket hozott az MKIK idei évadnyitó konferenciája. Az eseményen Matolcsy György jegybankelnök és Varga Mihály pénzügyminiszter mellett felszólalt Orbán Viktor miniszterelnök is. A jegybankelnök beszéde alatt az MNB közzétette azt a dokumentumot, amelyben a jegybank javaslatai olvashatók a versenyképesség erősítésére.

A Versenyképességi program célja a magyar gazdaság fenntartható felzárkózásának támogatása – jelzi az MNB a dokumentumban. Ennek keretében a Magyar Nemzeti Bank 330 javaslatot fogalmazott meg 12 területen, amelyek segítik az országban rejlő növekedési potenciál kibontakozását és fenntartását. A programjavaslat a 2015 óta tartó versenyképességi elemző munka eredménye, előzménye pedig a 2018 nyarán közzétett 180 pontos versenyképességi műhelymunka.

Ez kell a felzárkózási pályán maradáshoz

A magyar gazdaság felzárkózási pályára állt, azonban ez csak akkor lehet tartósan sikeres, ha hosszú távon isfennmarad a fejlett országokhoz képest évi legalább 2 százalékpontos növekedési többlet. A növekedésbarát gazdaságpolitikai reformok 2013-ra értek be és vezettek növekedési fordulathoz, aminek következtében 2017-2018 átlagában a magyar gazdaság az EU-átlagot 2 százalékponttal meghaladó ütemben nőtt, tehát a felzárkózási fordulat is megkezdődött.

A fenntartható gazdasági felzárkózáshoz azonban a magyar gazdaság növekedési ütemének tartósan meg kell haladnia a 4 százalékot– jelzi az MNB.

A versenyképesség fogalma alatt az MNB a fenntartható felzárkózást, vagyis a hosszú távú fejlődést megalapozó tényezők összességének színvonalát érti. A közzétett versenyképességi program 12 területen 330 javaslatot mutat be részletesen, amelyek megvalósítása nagymértékben elősegítheti a versenyképességi fordulat megvalósulását és Magyarország sikeres felzárkózását.

A versenyképességi reformprogram szisztematikus és logikus végrehajtása alkalmas lehet arra, hogy a magyar fejlettségi szint 2030-ra az osztrák fejlettség 80–90 százalékára emelkedjen. A program 12 területe a versenyképesség valamennyi lényeges tényezőjét érinti a hagyományos és humán tőke mennyiségi és minőségi mutatóitól az intézményi és gazdaságszerkezeti kérdésekig.

A program céljai

A legfontosabb cél a felzárkózáshoz szükséges, legalább 2 százalékpontos növekedési többlet elérése a referenciaországokhoz képest. Ezt az MNB szerint a termelékenység bővülése teheti lehetővé, melyet dinamikus, évente akár 5 százalék feletti reálbér-emelkedés követhet.

A termelékenység növekedése mögött a kis- és középvállalatok hatékonyságának és exportképességének javulása, az állami bürokrácia csökkentése, valamint a vállalati finanszírozás fejlődése áll. A vállalati és állami szektor finanszírozásához egyaránt hozzájárulhat a háztartási megtakarítások aktivizálása.

A 2 százalékos növekedési többlet az alábbiakra építve érhető elő:

Ezekre építve érhető el a 2 százalékpontos növekedési többlet a referenciaországokhoz képestForrás: MNB 2019-es versenyképességi csomag

Gazdasági felzárkózás csak gyarapodó népesség mellett képzelhető el, ezért a célok között szerepel a demográfiai fordulat, az egészséges élettartam növekedése és a képzettségi szint fejlődése,

Miket ajánl az MNB?

A csomag legfontosabb ajánlásai az alábbiak szerint foglalhatók össze:

Új pénzügyi modell

A fenntartható gazdasági növekedéshez elengedhetetlen a hatékony tőkeallokáció. Az MNB koncepciójában a pénzügyi rendszer megújításának része a hitelezési aktivitás növelése, az alternatív finanszírozási formák megerősítése és a digitális megoldások elterjesztése, azaz a vállalatok számára biztosított hitelek növelése. A kiegyensúlyozott gazdasági növekedéshez szükségszerű a gazdasági szereplők pénzügyi stabilitást nem veszélyeztető, megfelelő árazású és elérhetőségű forráshoz jutása.

Az új pénzügyi modell fejezetben megfogalmazott javaslatok hozzájárulnak a hitelek szélesebb körű, a gazdasági növekedést jobban támogató hozzáférhetőségéhez és a pénzügyi intézmények hatékonyabb működéséhez. Az intézkedések egy része azt támogatja, hogy bármely életszakaszban is legyen egy vállalat, versenyképes kondíciók mellett jusson hozzá a fejlődéshez szükséges forrásokhoz.

Háztartási megtakarítások bevonása

Magyarország külső sérülékenysége csökkent a lakossági állampapírok állományának dinamikus növekedésével, azonban a nemzetközi viszonylatban is magas hazai készpénzállomány és az alacsony hazai részvénypiaci befektetések arra utalnak, hogy vannak még tartalékok a megtakarítások aktivizálásában.

A háztartási megtakarítások aktivizálása területén megfogalmazott javaslatok célja, hogy a háztartások a frissen képződött megtakarításaikat nagyobb arányban fordítsák állampapír-vásárlásra, és a hazai befektetők hangsúlyosabb szerepet kapjanak a tőkepiacon.

IllusztrációForrás: Imaginechina/Zhang wenkui - Imaginechina/Zhang Wenkui

A kkv-szektor

Az MNB által javasolt kkv-stratégia középpontjában a termelékenység növelése áll, amely a beruházások és a mérethatékonyság növelésén, valamint az innovációs kapacitások erősítésén keresztül érhető el, és alapját adhatja a bérek hasonló ütemű növelésének.

A kkv-k adják a magyar vállalkozások túlnyomó részét, a foglalkoztatottak 70 százalékát és a hozzáadott érték mintegy felét. Amennyiben a közepes méretű vállalkozások aránya nőne, a legkisebbeké pedig csökkenne, az önmagában is számottevően növelné a szektor versenyképességét. Emellett fontos a piactisztulást támogatni, hogy az inaktív vállalkozások ne kössenek le erőforrásokat. Ezt a méretbeli konszolidációt a felvásárlások és fúziók megfelelő szabályozása segítheti elő.

Növelni kell az exportot

Magyarország magas külkereskedelmi nyitottságáért alapvetően a nagyvállalati szegmens felel, a külkereskedelmi forgalmunk nagyságrendileg 20 százalékát adja csak a kkv-szektor. Az MNB célként javasolja, hogy az exportáló kkv-k száma a jelenlegi 32 ezerről további 10 ezerrel emelkedjen, és az export hazai hozzáadott érték tartalma növekedjen a jelenlegi 50 százalék körüli szintről.

Ezt lehet tenni a munkaerőpiacon

A hazai munkaerőpiac esetében kiemelten fontos a rejtett tartalékok hatékonyabb kihasználása és
felszabadítása, a bérek fenntartható emelése a személyi jövedelemadó csökkentésével együtt, valamint a felnőttképzési és a továbbképzési rendszer erősítése. A bérek fenntartható emelése a munkát terhelő adók további mérséklésével, mindenekelőtt a személyi jövedelemadó 9 százalékra csökkentésével valósítható meg. A munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetben lévő csoportok aktivitásának növelése elsősorban az adórendszer eszközein keresztül valósítható meg, amelyben kiemelt szerepe lehet a Munkahelyvédelmi Akcióterv átalakításának. Emellett az atipikus foglalkoztatási formák elterjedésének ösztönzése is támogathatja a munkaerőpiachoz lazábban kötődő csoportok foglalkoztatását. A külföldön élő magyarok hazavonzása többek között a hiányszakmák bérfejlesztésével és külföldi toborzással lehetséges.

Csökkenteni kell a területi egyenlőtlenségeket

Magyarországon jelentős területi különbségek azonosíthatók a gazdasági fejlettséget és aktivitást tekintve. A területi egyenlőtlenségek csökkentése érdekében az MNB szerint a megyei munkanélküliségi rátát mindenütt 6 százalék alá kell csökkenteni. A munkanélküliségi rátára vonatkozó célérték elérése a munkaerő mobilitásának ösztönzésével valósítható meg, ami kiterjedhet az ingázás és a lakhatás támogatására is.

Családbarát programok a demográfiai fordulat jegyében

Az elmúlt időszakban megvalósított és a 2019 februárjában bejelentett családpolitikai intézkedések
számottevően támogatják a családalapítást és a családok gyarapodását. Az MNB megjegyzi, hogy a kezdődő demográfiai fordulat azonban csak több évtizedes időtávon fejti ki kedvező hatását a nyugdíjrendszerre, így a jelenlegi demográfiai kihívást egy minél nagyobb lefedettségre törekvő kiegészítő önkéntes nyugdíjrendszer enyhíthetné.

Ezért az alanyi jogú tagságot javasolják a meglévő önkéntes rendszerben, vagy új jóléti alapokban, amelyek képesek lennének együtt kezelni az egészség és nyugdíjkiegészítő célokat, valamint további jóléti célokat is segíthetnének (lakás, gyermekvállalás, idősgondozás), amelyben az egyéni hozzájárulásokat foglalkoztatói és állami támogatások egészítenék ki. A demográfiai fordulatot ösztönözné továbbá a gyermekvállalás nyugdíjrendszerben való elismerése is, ami a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát és igazságosságát egyaránt erősítené.

IllusztrációFotó: Tuba Zoltán [origo]

Egészségügy

Az egészségügyi rendszer fenntarthatóságát és az egészségesen várt életévek növekedését legnagyobb mértékben az segítené, ha növekedne a lakosság egészségtudatossága, valamint a jelenleginél sokkal nagyobb hangsúlyt kapna a prevenció. Fontos, hogy a betegségek megelőzése és az egészséges életmódra törekvés mellett a betegségeket minél előbb felismerjék rendszeres állapotfelmérésekkel és szűrővizsgálatokkal, valamint a háziorvosi rendszer megerősítésével.

Az állami ellátórendszer jó néhány területen rendelkezik hatékonysági tartalékkal (például ágykihasználtság, egynapos ellátások), amelyet a szakmai és a pénzügyi ellenőrzés erősítése segíthet kiaknázni, miközben a magánfinanszírozáson belül számottevően növelni kellene az intézményesített csatornákon (egészségpénztárakon, egészségbiztosításokon) keresztül történő ráfordítások arányát.

Oktatás

Az oktatási rendszer egyik legfőbb kihívása, hogy a munkaerőpiac olyan jövőbeli állapotára készítse fel a fiatalokat, amelynek előrejelzése a gyorsuló fejlődés miatt egyre nehezebb. A modern kor  kihívásainak csak a folyamatos (ön)fejlesztés és az élethosszig tartó tanulás segítségével lehet megfelelni. Az oktatási rendszernek a jövőben a lexikális alaptudás biztosítása mellett a megfelelő alapkészségek (köztük kiemelten az informatikai ismeretek és idegen nyelvek) és a pénzügyi műveltség fokozott elsajátítására kell koncentrálnia, illetve a folyamatos tanulás igényével és képességével kellene felruháznia a diákokat.

Kutatás-fejlesztés és innováció

A kutatás-fejlesztés (K+F) és innováció erősítése elősegítheti a mennyiségvezérelt magyar gazdaság átállását a tudás és technológia alapú modellre. is. A K+F kiadások 2017-ben a GDP 1,35 százalékát tették ki, ami 0,7 százalékponttal elmarad az uniós átlagtól és 1,8 százalékponttal az osztrák értéktől. Magyarország innovációs kapacitásainak növelését szolgálná, amennyiben a GDP-arányos K+F kiadásokat 2 százalék fölé lehetne növelni 2030-ig. A vállalkozások, valamint az állami finanszírozású kutatóhelyek közös projektjeinek növekedése elősegítheti a cél elérését.

Javuló állami hatékonyság

Az eredményes működéshez hozzájárulhat többek között a bürokrácia csökkentése, a munkafolyamatok és a közigazgatásban foglalkoztatottak létszámának optimalizálása, a párhuzamosságok megszüntetése és a közigazgatás digitalizációja. Az elmúlt évek egyik legnagyobb előrelépését hazánkban a személyi jövedelemadó bevallásának adóhatóság általi elkészítése jelentette, ami közel 4 millió adózót érint. Ám tovább kell csökkenteni a vállalatok adminisztrációs terheit – írja az MNB.

IllusztrációForrás: Shutterstock/Q nd3000

Az infrastruktúra modernizálása és az energiafüggőség csökkentése

A hagyományos infrastruktúra modernizálása és a modern infrastruktúra fejlesztése egyaránt fontos versenyképességi tényező, ami mellett a magyar gazdaság energiafelhasználásának csökkentése és a zöld gazdaság erősítése is hozzájárulhat a sikeres felzárkózáshoz.

A vasúti hálózat fejlesztését az elektromos vasútvonalak arányának növelése segítheti, a közúti közlekedést pedig gyorsabbá és biztonságosabbá tehetné a gyorsforgalmi utak bővítése, valamint az önvezető autózásra alkalmassá tétele. A távközlési infrastruktúra Magyarországon gyors és megbízható, de a modern technológiák folyamatos nyomon követése erőfeszítéseket igényel: az új generációs telekommunikációs hálózatok elterjesztésére és az információbiztonság növelésére egyaránt szükség van. A magyar energiafelhasználás importaránya 58 százalék, aminek 50 százalék alá csökkentésre vannak lehetőségek a jegybank szakértői szerint.

A közepes fejlettségű országok csapdájából való kitöréshez objektív és széles körű helyzetelemzésre, a nemzetközi példákból a tapasztalatok levonására, valamint a magyar adottságokat figyelembe vevő javaslatok megfogalmazására van szükség – jelzi az MNB tanulmányában.