Ez lesz Magyarország első okosvárosa

2019.03.06. 09:25

A Pest megyei Monoron már elindult az az okosváros-pilotprojekt, amelynek sikere az egész ország képét átrajzolhatja. Intelligens köztéri mosdók, a gyerek iskolalátogatásáról sms-t kapó szülők, okospadok és -zebrák is színesítik a terveket.

Manapság egyre többet hallani az okosvárosokról, arról, hogy a településeknek egyre „okosabbá” kell válniuk. Persze, arról, hogy ez mit jelent, nincs egységes vélemény, a többség jellemzően a digitalizációt, a technológiai fejlesztéseket és a különböző kütyüket köti ehhez.

Márpedig manapság az okosváros már többről szól: az okosváros-fejlesztések az élet kényelméhez járulnak hozzá, az innovációnak is az a lényege, hogy legyen társadalmi hasznossága, magyarán a helyiek hétköznapjait tegye élhetőbbé.

Az okosváros-gondolatot a magyar kormány is a magáévá tette, és tavaly decemberben meg is jelent egy ezzel kapcsolatos kormányrendelet. Ez a rendelet nevezi meg Monort, mint a fejlesztendő szolgáltatások tesztelésére kiválasztott települést.

Norvégia fővárosa, Oslo, amely élenjárónak számít az okosváros-modell megvalósításábanForrás: Haptic Architects

És miért pont a Pest megyei települést választották ki? Az ok a város fekvése, mérete és lakosságszáma (18 500 fő). Olyan kisváros, amely évtizedek, sőt évszázadok óta körzetközponti szerepet is betölt. Közszolgáltatásai kiterjedtek, és azokat széles körben biztosítjuk nemcsak a helyi, de a vonzáskörzet lakosságának is, ugyanakkor nem vagyunk nagyváros, megyeszékhely, így egy pilot talán kezelhetőbb méretekben, első körben méretgazdaságosan valósítható meg– válaszolta a Napi.hu érdeklődésére Zsombok László polgármester.

A fejlesztések még idén megkezdődnek, és a tervek szerint 2020 februárjáig valamennyi elem megvalósul. A lényeg ugyanakkor csak ezután jön, hiszen ekkor kezdődik a fenntartási időszak, ami lényegében a tesztidőszaknak felel meg.

És hogy milyen fejlesztéseket terveznek? Többek között korszerűsítik a közvilágítást, úgy, hogy az a kijelölt gyalogátkelőhelyeket „várakozásérzékelővel és automatikus fényerősség-szabályozással támogatja”, egy kerékpárutat és a hozzá tartozó járdát pedig „haladásszenzoros automatikus fényerősség-szabályozással” fejlesztenének.

Létrehoznának egy úgynevezett települési térinformatikai platformot is, amelynek keretében például egy épületüzemeltetési rendszert is kialakítanának, amivel a remények szerint az önkormányzat optimalizálni tudja majd az ingatlanok üzemeltetését – ezáltal pedig komoly költségeket spórolhat meg.

Monori utcarészletForrás: Wikimedia Commons/Zemszo

Van terv „utcabútor-jellegű automatikus működésű köztéri illemhely” létrehozására is. A fejlesztés után a rendszer sms-üzenetben jelzi többek között a fagyveszélyt, áramkimaradást, vízhiányt, dugulást, segélykérést és a vendégtéri rosszullétet is a helyiségben.

Az okosváros-fejlesztések közé tartozik az is, hogy a jövőben a monoriak a gyermekétkeztetés költségeit elektronikus úton egyenlíthetik ki. Nemcsak az étkeztetési szolgáltatásokat, hanem a kiskorúak felügyeletét is fejlesztenék, hiszen az elképzelések szerint az általános iskolásoknak azonosítaniuk kell magukat az oktatási intézménybe érkezéskor, illetve elhagyásakor, amiről a szülő elektronikus értesítés kap majd.

Tervezik azt is, hogy az e-személyazonosító igazolvány egyfajta városkártyaként is szolgáljon. A fejlesztés megvalósulása után ezzel lehetne igénybe venni többek között a szociális támogatásokat, vagy akár az egyéb szolgáltatásokat (például uszoda, könyvtár) is.

Egy másik példa az okosváros-koncepcióra: Lilypad, az önmagát fenntartó, lebegő ökovárosForrás: Vincent Callebaut Architectures

Amennyiben minden a tervek szerint halad, úgy Monoron épülhet meg az ország „legokosabb sétálóutcája”, ahol telefon töltésére alkalmas, wifivel felszerelt okospadok és -pavilonok várnák az arra járókat. Ide kapcsolódik, hogy olyan kerékpártárolókat hoznának létre, amelyek az e-személyivel nyithatóak és zárhatóak, és ha valamelyik bringa elmozdul – azaz megpróbálnák ellopni – akkor a kamera képei alapján azonnal értesítést kapna a tulajdonos a mobiljára. Összefügg ezzel, hogy korszerűsítenék a térfigyelő-rendszerüket is, hogy könnyebben ki tudják szolgálni a rendőrséget és a közterület-felügyeletet.

A pilotprojekt alatt felmerülő költségeket a központi költségvetésből finanszírozzák. Ez pedig nem kevés pénz, a kormányrendelet valamivel több mint 2,5 milliárd forintos kerettel számol csak 2019-re. Ugyanakkor a helyi érdekeltségű fejlesztések eredménytermékeinek fenntartási költségeit 2020-2025 között Monor Város Önkormányzata finanszírozza majd.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK