Leszakadóban az európai mesterséges intelligencia

A hivatalosan mesterséges intelligenciával foglalkozó európai startupok közel fele valójában nem is használ mesterséges intelligenciát – derül ki egy friss jelentésből. Bár a kockázati tőkések szívesen támogatják a területet, úgy tűnik, Európa komoly lemaradásban van.

Igencsak meglepő eredményre jutott a londoni székhelyű MMC Ventures kockázati tőkebefektetési vállalat, amely friss kutatásában kimutatta,

bár Európában 2830 olyan startup van, amely hivatalosan mesterséges intelligenciával (MI) foglalkozik, ezek 40 százaléka nem kínál olyan terméket, amelyben fontos szerepe lenne a mesterséges intelligenciának

– írja a CNBC. Az anyag 13 uniós országban vizsgálódott, és nem nevezett meg konkrét vállalkozásokat.

Felmerül azonban a kérdés, nem arról van-e szó, hogy a startupok csak a kockázati tőkések pénzét akarják magukhoz vonzani a mesterséges intelligencia hívószóval, miközben sokszor szó sincs arról, hogy a cégek valóban a technológiai innováció éllovasai lennének. Az MMC kutatási vezetője, David Kelnar is erre utalt, amikor közölte,

óriási rajongás van a mesterséges intelligencia körül, és elmondható, hogy beléptünk az MI-vállalkozások korába.

Ezt támasztja alá, hogy ma már minden 12. startup a legfontosabb tevékenységei között jelöli meg a területet. Összevetésképpen, 2013-ban még csak minden 50. fiatal vállalkozás tett így.

Eltúlzott rajongás?

Ez pedig igencsak meg is éri a cégeknek. Az MMC arra is rámutatott, hogy az MI-vállalatok 15-50 százalékkal több tőkét tudtak bevonni 2015 óta a finanszírozási köreikben, mint a hagyományos szoftvercégek. Emellett a mesterséges intelligenciában utazók tartósan magasabb értékeltségeket is értek el.

A cégek és a befektetők egyaránt rajonganak a mesterséges intelligenciáért Forrás: Shutterstock

Az MMC meglepő eredményei mögött azonban nem csupán a pénzszerzés lehetősége áll. Komoly problémát jelent ugyanis, hogy

a vállalatok és a szabályozók számára nem áll rendelkezésre pontos definíció a mesterséges intelligenciáról.

Az Európai Bizottság például olyan technológiaként határozza meg az MI-t, amely lehetővé teszi adott rendszereknek, hogy elemezzék a környezetüket, és „bizonyos szintű autonómiával" hozzanak meg döntéseket. A Bizottság egyébként jelenleg is dolgozik azon, hogy olyan iránymutatásokat fogalmazzon meg, amelyek segíthetnek tiszta definíciót adni, illetve amelyek biztosítják a technológia etikus célokra történő felhasználását.

Iránymutatás és versenyképesség

Ez pedig akár versenyképesebbé is tehetné az európai cégeket, mivel

a felhasználók jobban bíznak az Európában fejlesztett mesterséges intelligenciában a más régiókból származó technológiákkal szemben

– mondta Lucilla Sioli, az Európai Bizottság mesterséges intelligenciáért is felelős testületének igazgatója.

Európán belül egyébként az Egyesült Királyság ad otthon a legtöbb MI-startupnak. Az eddigi nagy brit sztorik közül kiemelkedik például a DeepMind kutatócég, melyet 2014-ben vett meg a Google. Az egyes szektorokat tekintve az egészségügy a legnépszerűbb terület a vállalatok számára a kontinensen – minden ötödik mesterséges intelligenciában utazó startup itt mozog. A jelentés szerint népszerű még a pénzügyi terület, a média, a szórakozás, valamint a kiskereskedelem is.