Minden, amit tudunk a 134 milliárd dolláros úszó üzletről

Norwegian Joy, the largest cruise ship in the Asia-Pacific region, is pictured during its maiden voyage for a four-day journey at sea in Shanghai, China, 10 June 2017. Norwegian Joy, the largest cruise ship in the Asia-Pacific region, set off on the maiden voyage from Shanghai on Saturday (10 June 2017) with over a thousand passengers onboard for a four-day journey at sea. It was built in Germany. The "Breakaway Plus" class cruise ship was designed specifically for the Chinese market.

Úgy tartják, a nagy óceánjárós, akár többhetes utazásoknak egyetlen üzleti aranyszabálya van az azokat szervező vállalatoknál: ha a hajó a kikötőben áll, nem termel pénzt. Igaz, ezt a szabályt a légitársaságok esetében is érvényesnek tartják, persze itt a repülőgépek földön töltött idejére gondolnak. Ám a Quartz összeállításából kiderül, a tengereket szelő hajók esetében, ha lehet, ez a szemlélet még jobban érvényesül, így mozgatva a sok milliárd dolláros úszó bizniszt.

A világ tengereit járó hatalmas luxushajóknál nemcsak az a cél, hogy a szükséges javításokat, karbantartásokat minél hamarabb elvégezzék azokon a szárazdokkokban, hanem az is, hogy minél kevesebbet várakozzanak a kikötőkben. Bevételt ugyanis akkor termelnek, ha a tengeren vannak, éppúgy, ahogy a repülőgépek akkor, ha a levegőben. Az utasok fogyasztása ugyanis a hajókat üzemeltető vállalatok bevételeinek jelentős részét adja.

Megéri óceánjárókat építeni

A világ óceánjárós üzletének 80 százalékát három vállalat, a Royal Caribbean, a Carnival és a Norwegian uralja, és mindhárom cég bevételeinek 30-40 százalékát az utasok fedélzeti fogyasztása adja.

Azaz azok az ételek-italok (vagy szolgáltatások), amelyeket a jegyárban esetlegesen foglaltakon túl, a hajók utasai elfogyasztanak utazásaik ideje alatt.

A Norwegian Joy, mely 2018-ig a legnagyobb polgári célú hajó volt a Csendes-óceán ázsiai térségében Forrás: AFP/Imaginechina/Jian Zheng

Nem csoda, hogy mindhárom cég arra törekszik, hajóik minél több időt töltsenek a vizeken, és lerövidítsék a várakozási idejüket. Emlékezetes, hogy néhány éve az egyik óceánjárón a 856 fős személyzetnek mindössze 4 órája volt arra, hogy kitakarítsa az 1052 kabint és egyéb helyiségeket, és kevesebb mint 9 óra alatt kellett megoldaniuk 8000 poggyász kipakolását és 350 raklapnyi áru feltöltését a raktárba.

Ez a megfeszített munkavégzés általában meg is hozza eredményét, így lehetséges az, hogy az óceánjáró hajóutak üzlete évről évre nő, és mostanra elérte a 134 milliárd dolláros teljesítményt.

Ez hallatlanul nagy összeg, több mint 37 ezer milliárd forint, egyetlen év alatt.

További érdekesség, hogy a hajókon – a kapitányon kívül – általában nincs rendőr vagy hasonló hivatalos személy, aki bűncselekmény vagy probléma esetén, megfelelő jogkörrel eljárhatna.

A több ezer főnyi utassal és hasonló nagyságú személyzettel útnak induló, egy iparági szakértő által „úszó városoknak” nevezett monstrumok még napjainkban is úgy futnak ki a nyílt vízre, hogy azokon lényegében nem képviseli senki a törvényt. Incidens esetén a hajó a hatóságoknak köteles jelentést tenni, hogy azok, ha a hajó befut a megfelelő kikötőbe, intézkedhessenek.

Egy takarító az Independence of the Seas óceánjáró oldalán, a Kanári-szigeteknél Forrás: AFP/Desiree Martin

Rekordszámok úszkálnak a tengereken

Az óceánjáró hajók a világ legnagyobb vízi járművei közé tartoznak, melyekkel csak az olaj- és a földgázkitermelésben használt monstrumok vehetik fel a versenyt. Az Origo ebben a cikkében arról is írt, hogy a luxushajók minden vízi út előtt hatalmas élelmiszertartalékkal futnak ki a tengerre, bár a Norwegian nevű vállalat azt is megtapasztalta, van olyan utazóközönség, amelynek semmi sem elég, ha ételről van szó. A többségükben középkorú kínai nők ugyanis egyszerűen kiették az egyik hajójukat a tartalékokból, emiatt a cég az ottani járat felszámolása mellett döntött.

Érdemes ugyanakkor megemlíteni, hogy az óceánjáró hajók társaságait tömörítő szakmai szövetség szerint a hajókon az utazóközönség nagyja valóban középkorú.

Statisztikai adataik szerint a cirkálók utasainak átlagos életkora 46 év.

Több társaság épp most dolgozik azon, hogy szolgáltatásaival megszólítsa a fiatalabb generáció tagjait is.

S hogy milyen iparági adatok jellemzik az óceánjáró hajók, a hosszú tengeri utak általában luxusszínvonalú világát?

Egészen meghökkentő számok mutatják be a szektor teljesítményét:

• A három legnagyobb vállalat székhelye Floridában van, ám a tengerjáró hajók mintegy 70 százalékát Panamában, Bermudában, a Bahamákon vagy épp Máltán jegyzik be. Ennek az az oka, hogy ezekben az államokban lényegesen lazábbak a környezetvédelmi, munkaügyi vagy épp üzemelésbiztonsági szabályok, mint az USA-ban és az EU-ban, így a társaságok hamarabb megkapják a szolgáltatás megkezdéséhez szükséges engedélyeket.
• A világon jelenleg 365 tengerjáró hajó van lajstromban.
• Egy modern óceánjáró megépítésének költsége legalább 1 milliárd dollár.
• 2017-ben 19,5 milliárd dollárnyi iparági megrendelés érkezett óceánjárók gyártására.
• 2019-ben a várakozások szerint mintegy 30 millió utas fog ezeken a járműveken utazni.
• A Royal Caribbean Symphony of the Seas nevű hajója jelenleg a világ legnagyobb óceánjárója, 8800 embert (utasok és személyzet együtt) tud egyszerre szállítani.
• Ennek a cégnek a hajóin napi 59 dollárt (kb. 16 ezer forint) kell fizetni az „all-you-can-drink” szolgáltatásért, melybe a koktélok mellett alkoholos italok fogyasztása is beletartozik.
• A 2000-es év óta 335-en estek ki a tengerbe óceánjárókról vagy kompokról; szakértők vizsgálják, lehet-e valamiféle szabályszerűséget (például alkoholos befolyásoltság) felfedezni a jelenség mögött, és azt, milyen biztonsági intézkedésekkel lehetne megelőzni a tragédiákat – abban ugyanis nagy az egyetértés, hogy ha egy luxushajó fedélzetéről valaki vízbe esik úgy, hogy azt senki nem látja, akkor lényegében nincs esélye a túlélésre.

A Disney Wonder névre keresztelt hajó 2400 utast és 945 fős személyzetet képes szállítani Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Ron Sachs

Sokan egyetértenek abban: a luxus-óceánjárókon a szolgáltatások színvonala és az utasok kiszolgálásának minősége magasabb, mint a hasonló besorolású, de szárazföldi létesítményekben, például szállodákban. Ennek – így a szakértők – az az oka, hogy a hajókon sokan teljesítenek szolgálatot a vendégek kényelme érdekében.

Egyes cirkálókon az utas-személyzet létszámának aránya eléri a 3:1-et is, ami igen magasnak mondható, összehasonlítva a szárazföldi hotelek hasonló arányszámával.

Igaz, ehhez az kell, hogy a munkavállalók három, de inkább hat vagy kilenc hónapra is szerződjenek a hajón való munkavégzésre, ami általában heti hét napból hetet jelent. Ez pedig – teszik hozzá többen – a legtöbb szárazföldi üdülőcentrum helyszínén egyszerűen törvénybe ütköző lenne.