Így járult hozzá a jegybank a növekedéshez 2013-tól

2019.03.23. 16:20

Az elmúlt években a magyar gazdaság a korábbi stagnáló állapotból kilépve az Európai Unió egyik leggyorsabban növekvő gazdaságává vált. Ebben döntő szerepe volt a Magyar Nemzeti Bank intézkedéseinek: pontokba szedtük, melyek voltak a legfontosabbak.

Matolcsy György második jegybankelnöki ciklusa indulásának apropóján összegyűjtöttük az első hat év legfontosabb intézkedéseit, amivel a növekedési fordulat után sikerült hitelezési fordulatot és államadósság-csökkentést is elérni.

Kamatcsökkentés

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a régiós jegybankokhoz hasonlóan 2012 nyarán kezdett kamatcsökkentési ciklusba. Ennek eredményeként az irányadó ráta a kezdeti 7 százalékról 2016 tavaszára a jegybank történetének legalacsonyabb, 0,9 százalékos értékére csökkent.

A kamatcsökkentési ciklus jelentős hatással volt mind a különböző banki termékek kamataira, mind az állampapírpiaci hozamokra, emellett jelentős kamatmegtakarítást eredményezett a konszolidált államháztartás számára.

Növekedési Hitelprogram

Az MNB a monetáris politikai eszköztár új, célzott elemeként 2013 júniusában elindította a Növekedési Hitelprogramot (NHP) a kkv-k hitelezésében tapasztalt tartós piaci zavar enyhítése, és ezen keresztül a gazdaság élénkítése érdekében. A jegybank az NHP keretében nullaszázalékos kamatozású refinanszírozási forinthitelt nyújtott a hitelintézeteknek, amit azok legfeljebb 2,5 százalékos kamatmarzs mellett hitelezhettek tovább a kkv-k számára, akár 10 éves időtávra, a programban meghatározott hitelcélokra.

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnökeForrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Az NHP 2017 márciusáig tartó működésének közel négy éve alatt a program három szakaszában együttvéve közel 40 000 hazai vállalkozás jutott finanszírozáshoz mintegy 2800 milliárd forint összegben. A finanszírozási feltételek kedvezőbbé tételével és számos beruházás megvalósulásának elősegítésével – az MNB becslései alapján – az NHP 2–2,5 százalék körüli mértékben járult hozzá 2013 és 2017 között a gazdasági növekedéshez.

2018-ban a vállalati hitelezés dinamikája már bőven a hosszabb távon kívánatos szinten alakult, szerkezete azonban nem volt elég egészséges. Az MNB ezért úgy döntött, hogy az NHP újabb konstrukcióját indítja el 2019 elején.

Az NHP Fix néven, 1000 milliárd forintos keretösszeggel nemrég meghirdetett új konstrukciónál a hitelfelvevő kkv-k szempontjából releváns változás, hogy csak 3 évnél hosszabb futamidejű hitelek nyújthatók, és csak beruházási célra, ezen belül is szűkül a felhasználás köre a korábbiakhoz képest.

Fogyasztóbarát fordulat a háztartási hitelezésben

A változó kamatozású háztartási jelzáloghitelek jelentős kamatkockázatot hordoznak. Az MNB ezért 2017 júniusában elindította Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel (MFL) programját a háztartások kamatkockázatának mérséklése és a lakáshitelpiaci verseny élénkítése érdekében.

A minősítést kizárólag hosszabb kamatrögzítés mellett nyújtott, sztenderdizált, könnyedén összehasonlítható paraméterekkel rendelkező lakáshitelek nyerhetik el.
Az MNB lépései nyomán – a korábban jellemző 50-60 százalékos szintről – 2018 harmadik negyedévére 90 százalék fölé emelkedett a hosszabb távra rögzített kamatozású lakáscélú hitelek aránya. A hosszabb időszakra kamatfixált lakáshitelek térnyerésével jelentősen javult a háztartások kamatsokkokkal szembeni ellenálló képessége, biztosítva a hitelezés egészséges szerkezetben való növekedését. Emellett a hosszabb kamatrögzítésű hitelek kamatfelára is jelentős mértékben mérséklődött, összhangba kerülve a nemzetközi gyakorlattal.

Forintosítás: a devizahitelek kivezetése

A kiterjedt lakossági devizahitelezés időszaka 2004-ben kezdődött el Magyarországon, és a háztartások egészen 2009-ig nettó devizahitel-felvevők maradtak. A devizahitelek esetében a háztartások viselték az árfolyamváltozásból eredő kockázatot, míg a bankrendszer közel teljesen zárta árfolyam-pozícióját.

A forint árfolyama a 2000-es évek első felében az euróhoz és a svájci frankhoz képest is viszonylag stabil volt, ez azonban a 2008-as válság után megváltozott, a frank viharos erősödésnek indult.

Az MNB a lakossági devizahitelek kivezetését 2013-at követően stratégiai célként határozta meg, a konverzióra az első lehetséges időpontban, 2014-2015-ben került sor. A rendezett forintosításhoz elengedhetetlen volt, hogy az MNB rendelkezzen a banki fedezési ügyletekhez szükséges devizamennyiséggel, és azt a bankok rendelkezésére is tudja bocsátani úgy, hogy a devizatartalékok állománya a forintosítás után se csökkenjen a piac és a nemzetközi szervezetek által elvárt szint alá.
A devizahitelek kivezetésével a bankrendszer egyik legnagyobb kockázata került ki az intézmények mérlegéből. A 2014 őszi időzítést utólag egyértelműen igazolta a svájci jegybank árfolyamküszöbének 2015. januári eltörlése, ami a svájci frank jelentős erősödését okozta.

A forintosítás hiányában a háztartások törlesztőterhei és a bankrendszer kockázatai is érdemben emelkedtek volna, komoly instabilitást okozva a magyar pénzügyi és gazdasági rendszer egészében.

Önfinanszírozás – intézkedések egy stabilabb gazdaságért

A 2008-as válságot követően a külföldi és devizaforrásokra való túlzott ráutaltság sérülékennyé tette a magyar gazdaságot, és rontotta az ország külső megítélését. Az Önfinanszírozási program keretében az MNB átalakította monetáris politikai eszköztárát: a jegybanki eszközök helyett a hosszabb lejáratú eszközök, ezen belül az állampapírok felé terelte a banki keresletet. A növekvő keresletnek köszönhetően az ÁKK a forintkibocsátás emelésével, hozamemelkedés nélkül tudta forintból refinanszírozni a devizalejáratokat.
Az Önfinanszírozási program intézkedéseinek hatására 2014 első negyedévének végétől 2018 októberéig

több mint 4100 milliárd forinttal emelkedett a bankok tulajdonában levő forint állampapírok állománya.

A forint állampapírok piacán így a hitelintézetek váltak a legfontosabb szereplővé: arányuk 30-ról 38 százalékig emelkedett. Az ÁKK lakossági állampapír programjainak hatására a háztartások tulajdonosi részaránya is kiemelkedő mértékben nőtt az állampapírok piacán: a 2012-es 10 százalék alatti szintről 2018 októberére 25 százalékra. Mindennek következtében az ÁKK 2014 és 2016 között összesen mintegy 11 milliárd eurónyi devizaadósságot törlesztett forintforrásokból anélkül, hogy jelentősebb összegű devizakötvény kibocsátásra került volna sor a nemzetközi piacokon. A banki alkalmazkodás nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az államadósság finanszírozásán belül 2018. október végére 20 százalék körüli mértékre csökkent a központi költségvetés devizában fennálló adósságállománya a 2013. végi 42 százalékos szintről.

Visszatért az aranytartalék – aranytartalékaink növelése

Az elmúlt években a változó jegybanki, gazdasági és geopolitikai folyamatok hatására az arany szerepe számos országban felértékelődött, különösen likviditása, hitelkockázat-mentessége és sokk-ellenállóképessége miatt.

2018-ban az MNB az aranytartalék helyreállítása és hazaszállítása mellett döntött. A jegybank első lépésben a már birtokában lévő 3 tonnás aranytartalékot szállította haza 2018 elején. Ezt követően a Monetáris Tanács

az aranytartalék megtízszerezéséről döntött, amely 2018 őszén meg is valósult. Utolsó lépésben az MNB az újonnan megvásárolt teljes aranykészletet hazaszállíttatta. Ezzel lezárult az aranytartalék helyreállításának folyamata, Magyarország 31,5 tonnás aranytartaléka újra itthon található.

A magyar aranytartalék mértéke a megtízszerezést követően mind arányát tekintve, mind abszolút értelemben a nemzetközi rangsor középmezőnyébe került, megfelel a nem-eurózónás régiós országok átlagának.

A monetáris politika hatása a költségvetésre, a lakosságra és a vállalatokra

Az MNB monetáris politikája nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy az állampapírpiaci hozamok csökkenésén keresztül a költségvetés éves kamatkiadásai 2013 és 2018 között a GDP 2 százalékával mérséklődtek. Az alacsonyabb állampapírpiaci hozamok következtében a költségvetés GDP-arányos kamatkiadásai a 2013. évi 4,3 százalékról 2,3 százalékra csökkentek 2018-ra.

2013-at követően a költségvetés kumulált kamatmegtakarítása 2018 végéig elérte a GDP közel 6,5 százalékát.

Az éves kamatmegtakarítás 2013 óta fokozatosan nőtt, és 2018-ban elérte a 800 milliárd forintot.

A kamatcsökkentési ciklus során a magánszektor forinthiteleinek kamata átlagosan mintegy 8 százalékponttal mérséklődött. A vállalati forinthiteleknél (egyéb hitelek) nagyságrendileg 7,8 százalékpontos csökkenés következett be a hitelkamatokban.

Adósságcsökkentés

Az Alaptörvényben foglalt adósságszabály azt írja elő, hogy a GDP-arányos államadósság-rátának minden évben csökkennie kell, amíg el nem éri az 50 százalékot, és ez alól csak különleges körülmények adnak felmentést.

2011 óta az adósságráta csökkenése valamennyi évben teljesült, az EU-tagállamok között egyedülálló módon. Az államadósság szintje 2018 végén 71 százalék körül alakult.