Lecsap a NAV a fiktív munkaerő-kölcsönzőkre

2019.03.11. 18:31

Már január vége óta zajlik a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV) a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó társaságok ellenőrzése. Az ellenőrzések során kiemelten vizsgálják a foglalkoztatással kapcsolatos bejelentési, bevallási és befizetési kötelezettségek teljesítését. Ezen túlmenően igyekeznek feltárni az adóelkerülési célból létesített fiktív munkaerő-kölcsönzési gyakorlatot, amelynek során nem csupán a kölcsönbe adó, hanem a munkaerő-kölcsönzést igénybe vevő cégek is komoly szankciókra számíthatnak – jelezte a BDO Legal Jókay & Társai Ügyvédi Iroda.

Az adóhatóság láthatóan újult erővel igyekszik visszaszorítani azt a gyakorlatot, hogy

olyan munkaerő-kölcsönző cégek asszisztáljanak jelentős létszámot foglalkoztató vállalkozások adóteher-optimalizálási törekvéseihez, amelyek adó- és járulékelkerülési célból jöttek létre, és működésük mind a foglalkoztatottakat, mind a központi költségvetést jelentősen megkárosítja.
„Ennek megfelelően előfordulhat, hogy az adóhatóság átminősíti a jogviszonyokat. Ennek adott esetben kiindulási alapja lehet, ha a kölcsönvevő olyan személyek tekintetében veszi igénybe a munkaerő-kölcsönzési szolgáltatást, akiket korábban saját maga közvetlenül alkalmazott. A jogviszony átminősítésével az adóhatóság a kölcsönbe-adó által kibocsátott számlákat fiktívnek minősítheti, ami az adójogi kockázaton túl büntetőjogi kockázattal jár – mutat rá Dr. Hangyási Gábor, a BDO Legal adójogi osztályának vezetője.

Az adóhatóság ugyancsak szigorúan ellenőrzi a munkaidőre vonatkozó szabályok betartását, többször előfordult ugyanis, hogy a kölcsönbeadók részmunkaidős foglalkoztatottként jelentették be a ténylegesen teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalókat.

A jogviszony átminősítése általában tetemes adóhiány megállapításával jár, melyet 50, de hamis bizonylatok esetén akár 200 százalékos adóbírság is terhelhet. Ezt a tétel tovább növeli a késedelmi pótlék, illetve a hiányos vagy valótlan tartalmú bejelentés esetén kirótt bírság, amely személyenként 500 ezer forint. A bejelentés elmulasztása pedig személyenként 1 millió forintos bírsággal jár. Nem nehéz kiszámolni, hogy már egy kisebb, néhány tíz főt kölcsönző cég esetében is könnyen összeszedhető egy több tízmillió forintos nagyságrendű büntetés, a büntetőjogi vonzatokról nem is beszélve.

A kölcsönbeadók oldalán feltárt visszaélések előbb-utóbb elvezetnek a kölcsönvevőknél folytatott vizsgálatokhoz.

 

Az adóhatóság azt is ellenőrzi, hogy a kölcsönzött munkaerőt a foglalkoztató korábban saját maga alkalmazta-eForrás: MTI/Balázs Attila

A kölcsönvevőknek a hazai jogszabályok betartása mellett külföldi kölcsönző céggel való leszerződés esetén azt is vizsgálnia kell, hogy a külföldi munkavállaló foglalkoztatása megfelel-e a kölcsönbeadó illetősége szerinti jogszabályoknak is, illetve, hogy a juttatások tekintetében mely ország adójogszabályai alapján és kinek kell teljesíteni az adó-és járulékkötelezettségeket.

„A munkaerő-kölcsönzés területén tapasztalható, nagy visszhanggal járó visszaélések miatt a revizorok bizalmatlanul állhatnak a terület tisztességes szereplőihez is az ellenőrzések során, így különösen fontos, hogy a jogkövető társaságok felkészülten várják az esetleges ellenőrzést, a kockázataikat pedig még az megelőzően feltárják. Amennyiben ugyanis a jogszabályi kötelezettségek teljesítésére még az ellenőrzés megkezdése előtt sor kerül, a vállalkozás mentesülhet egyes jogkövetkezmények alól – hívta fel a figyelmet a BDO Legal szakembere.