Kiderült, a gazdasági vagy a klímaválságtól tartanak-e jobban a magyarok

2019.03.18. 11:45

A Cofidis Hitel Monitor országos reprezentatív kutatása az "Anyagi helyzet, elővigyázatosság, jövőbeli lehetséges gazdasági válságtól való félelem" témaköröket vizsgálta meg. Az aktuális kutatás arra kereste a válaszokat, hogy az embereknek mi a véleménye a jelen gazdasági helyzetről. Érintette-e őket a 2008-as gazdasági világválság, és ha igen, milyen károkat szenvedtek. A kutatás egyik legérdekesebb kérdésköre az volt, hogy a lakosság milyen válságoktól, krízisektől tart, ide sorolva a természeti katasztrófákat, a globális felmelegedést, illetve a népmozgásokat.

A felmérés kitér arra, hogy a magyar lakosság mennyire tudatos a gazdasági krízishelyzetekre való felkészültségben, és mennyire figyelik tudatosan pénzügyeiket, hogy azok biztonságosak maradhassanak később is - szerepel a kutatás eredményit bemutató, az Origóhoz eljuttatott összefoglalóban. A kutatás során vizsgálták azt is, hogy a magyarok hány százalékának van – és hozzávetőleg mekkora értékű – megtakarítása, illetve hányan fektetnek be valamilyen formában az anyagi háttér biztosítása érdekében.

Kiderült, egy újabb gazdasági krízis vagy a klímaváltozás aggasztja-e jobban a magyarokat (illusztráció)Forrás: Shutterstock

A 2008-as gazdasági válság értékelése

A teljes magyar lakosság valamivel több, mint felét (52 százalék) érintette személyesen a válság, további 13 százalékukra pedig nem volt hatással, de a közvetlen környezetükre igen. Az 50-59 éves korosztály körében magasabb a személyes érintettség aránya (72 százalék). A válság a magyar embereket életszínvonal-romlás (28 százalék), jövedelemcsökkenés (26 százalék), munkahely elvesztése (13 százalék), eladósodás (13 százalék) és egészségügyi probléma (11 százalék) formájában érintette. A krízis kialakulásának legfőbb okai között a devizahitelezés elterjedését (46 százalék) és az emberek túlzott hitelfelvételét (38 százalék) vélik. A nemzetközi körülményeket – ingatlanpiaci válság az USA-ban – ezzel szemben jóval kevesebben (20 százalék) teszik felelőssé, jellemzően a diplomások (37 százalék) és az átlag feletti szubjektív keresettel rendelkezőek (50 százalék) gondolják a határon túli események szerepét sorsdöntőnek.

Forrás: Cofidis Hitel Monitor

A hitelfelvételek száma nő, de mi van a fejekben a hitelekről?

A lakáshitel-szerződések száma az elmúlt években jelentősen nőtt: míg 2014-ben 273.844 kihelyezés történt, addig 2018-ban ugyanez a szám 460.518-ra emelkedett, derül ki az MNB adataiból. A Hitel Monitor historikus adatai is ezt a tendenciát támasztják alá, a hitelfelvétel elfogadottsága évről évre nő: a lakásvásárlásra szánt hitel 64-ről 70 százalékra, lakásfelújításra 46-ról 58 százalékra, az autóvásárlásra szánt külső anyagi segítség igénybevételének elfogadottsága pedig 27-ről 46 százalékra növekedett az elmúlt években. Ezzel párhuzamosan a hitelekbe vetett bizalom is nőtt, mára a lakosság közel fele (48 százalék) gondolja úgy, hogy ha alaposan megvizsgálják a feltételeket, akkor nem kell tartaniuk attól, hogyan fizessék vissza a felvett összeget.

IllusztrációForrás: Getty Images/iStockphoto/lev dolgachov/Lev Dolgachov
Jövedelem és megtakarítás

A lakosság három csoportba sorolható az alapján, hogy mit tart biztonságosnak, jövedelmének hány százaléka fordítható hiteltörlesztésre. Harmaduknál ez az arány 10 százalék, míg negyedük szerint nem probléma, ha havi bevételük 10-20 százalékát különítik el törlesztésre, és szintén negyedük szerint az sem veszélyes, ha 20 százalék fölé nő ez az arányszám. Ennek némileg ellentmond a Cofidis tapasztalata, ügyfeleik átlagosan jövedelmük 28 százalékát fordítják hiteltörlesztésre. A szabadfelhasználású hitelfelvétel szabályozás szerint pedig 50-60 százalék vehető fel a jövedelemből.

A legnépszerűbb megtakarítási forma továbbra is az ingatlan. A magyarok hattizedének vannak megtakarításai: jellemzően 1 millió forint alatti értékben. A legtöbben készpénzben (33 százalék), lakástakarékpénztárban (16 százalék), önkéntes nyugdíjpénztárban (15 százalék) és megtakarítási számlán (11 százalék) tartják félretett pénzüket. De teljesen más a sorrend, ha az a kérdés mibe érdemes ma befektetni. A válaszadók szerint a legnépszerűbb forma – a készpénz mellett - az ingatlan (34 százalék) és az állampapír (27 százalék). Óvatosság jellemez bennünket: a céloknál első helyen nem a megtakarítás, hanem a túlköltekezés elkerülése áll (82 százalék). A biztos családi háttér és az állandó munkahely jelenti a stabilitást (81 és 79 százalék). Költségvetés kimutatást viszont a lakosság épp csak több, mint fele készít (51 százalék).

Új jelenség, hogy nincs egy kifejezett kockázattípus (például rejtett költségek, apróbetűs részek, kamatok változása), amely különösen sokakat aggasztana, hanem akiben negatív érzések vannak, általánosságban tart a hitelfelvétel kockázatától (47 százalék). A jövedelem nagyon meghatározó az elfogadás tekintetében: az átlag felett keresők csupán 26 százaléka véli ugyanezt, illetve az összes hiteltípust (lakáshitel, gépjárműhitel, hitelkártya, személyi kölcsön) alig 12 százalékuk véli rizikósnak.

Pénzügyekről főként online újságokból tájékozódunk (30 százalék).

De az internetes szaklapok (28 százalék), a tv-műsorok, híradó (28 százalék) és az ismerősökkel, családtagokkal való beszélgetés is (25 százalék) jó források. Jellemző, hogy akiket érintett a válság, azok jobban odafigyelnek (81 százalék). Úgy tűnik tehát, hogy a tájékozottság egyfajta biztonsági stratégiát nyújthat.

Forrás: Cofidis Hitel Monitor

Mitől tartanak a leginkább a magyar emberek?

A globális problémáktól való félelmek kérdéskörét vizsgálva a megkérdezettek nem a gazdasági válságot említették első helyen, ezt csupán a harmadik helyre sorolták (59 százalék).

Elsőként a természeti erőforrások kimerítése (64 százalék), majd a globális felmelegedés (63 százalék) szerepelt.

Ugyan a világszintű problémák jobban aggasztják a válaszolókat, de a megkérdezettek fele egyetért abban, hogy várható újabb válság néhány éven belül (51 százalék).

Azok, akik személyesen tapasztalták meg a krízis hatásait, érthető módon még inkább aggódnak egy újabb kialakulásától (69 százalék). Így nem meglepő, hogy pénzügyi óvatosság jellemez minket: igyekszünk minél előrelátóbbak lenni a döntéseinknél (72 százalék), és megtakarításnál, befektetésnél inkább az alacsonyabb hozamú, biztonságosabb formákat választjuk (54 százalék).