Növényvédő szerek: vigyázzon, hamisítják!

2019.03.19. 21:19

A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) kutatása szerint a fogyasztók több mint fele (54 százalék) elsődlegesen a nagyobb boltokból szerzi be a friss termékeket és csak 16 százalékuk számára jelentik a piacok a legfőbb beszerzési forrást. A vásárlás során a frissesség (40 százalék) és az ár (19 százalék) jelenti a legfontosabb szempontot.

A hazai fogyasztók kevesebb mint fele (40 százalék) számára számít csak ismert jelenségnek az illegális növényvédőszer-kereskedelem, illetve a növényvédőszer-hamisítás, ezért az sem különösen meglepő, hogy az árucikk nyomonkövethetősége, illetve a technológia ismerete a válaszadók mindössze 4 százalékánál szerepel első helyen.

A hazai fogyasztók 40 százalékánál számít egyelőre ismert jelenségnek az illegális növényvédőszer-kereskedelem, illetve a növényvédőszer-hamisítás. Míg a férfiak 45 százaléka, addig a nőknek valamivel több mint egyharmada (35 százalék), valamint a felsőfokú végzettségűek 44 százaléka hallott a jelenségről. A friss terményeket, alapanyagokat leggyakrabban piacon beszerző fogyasztók körében 55 százalék, addig a zöldségesnél vásárlóknál 43 százalék, a hiper -és szupermarketekben vásárlóknál pedig már csak 36 százalék hallott a jelenségről.

Az 500 fő megkérdezésén alapuló reprezentatív online kutatás azon kérdésére, hogy a válaszadó szerint milyen kockázatokkal járhat a hamisított, vagy illegálisan árusított növényvédő szerek használata, a kitöltők 72 százaléka említette az emberi egészség veszélyeztetését, 39 százalékuk egyébként kifejezetten a „mérgezés" hangsúlyos megfogalmazását használva. A környezetszennyezést a válaszadók kevesebb mint ötöde (18 százalék), a kiszámíthatatlanságot pedig 13 százalék említette. Utóbbin belül a hatóanyag ismeretlenségét 7 százalék, a növényben maradó szermaradványokat 3 százalék, a szerek lebomlási idejével kapcsolatos információ hiányt, valamint az egyéb nem ismert hatásokat mindössze 2-2 százalék jelölte meg. A rosszabb minőséget és ízvilágot 7 százalék említette.

A zöldségáru nyomonkövethetősége, illetve a technológia ismerete növeli a vásárlói tudatosságot, ezáltal csökkenti az illegális növényvédőszerek kockázatátForrás: pexels.com

Amikor a kutatásban már konkrét kockázatok is felsorolásra kerülnek a veszélyekkel kapcsolatban, akkor a válaszadók 58 százaléka szerint biztosan, 35 százalékuk szerint pedig valószínűleg jellemző az ilyen szerek egészségre gyakorolt veszélyes hatása. A talaj és a felszín alatti vizek szennyezésénél ez 51-40 százalék, a termésben maradó ismeretlen szermaradék említése pedig ugyancsak 51-39 százalékot kapott. Érdemes egy-két kérdést összevetni abból a szempontból, hogy milyen eltérő arányok merülnek fel a laikus fogyasztók és a gazdálkodók körében a hamisított szerekkel kapcsolatban: némileg meglepő adat, hogy a szermaradék kockázatát a gazdálkodók 52 százaléka vette biztosra, illetve releváns eltérést mutat a megengedett szermaradék szint túllépése miatti aggodalom is: a lakosság 50 százalékával szemben a gazdálkodók 34 százaléka említette ezt a szempontot. Továbbá ugyancsak említésre méltó az is, hogy a laikusok 28 százaléka, a gazdálkodók viszont 42 százaléka ítéli meg úgy, hogy a hatástalanság biztosan jellemző az ilyen szerek esetében.

Az ellenőrizetlen forrásból származó szerek az egészségkárosító hatásokon túl a legális iparági szereplőknek, valamint a teljes magyar nemzetgazdaságnak is súlyos anyagi veszteséget okoznak - mondta Németh Mónika, a HENT titkára. Szalkai Gábor, a HENT tagja és a Magyar Növényvédelmi Szövetség (NSZ) ügyvezetője szerint a növényvédő szerekre vonatkozó uniós szabályozási folyamatok során nem vizsgálják a növényvédő szerek összetételeit, ezért a hamisított és illegális anyagok ismeretlenek maradnak gyanútlan fogyasztók számára.

A kutatásból egyébként az is látszik, hogy a fogyasztók 54 százaléka szupermarketben, hipermarketben, 16 százaléka piacon, 15 százaléka pedig nem piacon működő zöldségesboltban jut hozzá leggyakrabban a friss terményekhez, alapanyagokhoz, zöldségekhez, gyümölcsökhöz, vagyis ezek jelentik a legjellemzőbb beszerzési forrást.

A kérdőív azt is vizsgálta, hogy mely szempontok játszanak kulcsszerepet az említett árucikkek vásárlásakor: a válaszokból kiderül, hogy a frissességet 40 százalék, az árat 19 százalék, a hazai termelőtől való beszerzést 15 százalék jelölte meg első helyen.

Az árucikk nyomonkövethetőségének, illetve a technológia ismeretének igényét – vagyis, hogy a termelő milyen termésnövelőket, növényvédő szereket használt – a válaszadók mindössze 4 százaléka rangsorolta első helyre. Ehhez kapcsolódik az is, hogy az interjúalanyok közel fele (47 százaléka) ezt a szempontot az utolsó harmadba sorolta a fontossági sorrendben és csak 15 százalék érezte úgy, hogy ez jelenti a három leglényegesebb tényező egyikét.