Magyarországon nőhettek a legnagyobb mértékben a bruttó keresetek az unióban

2019.03.21. 06:10

Magyarországon nőhettek a legnagyobb mértékben a bruttó keresetek az unióban – írta a Magyar Nemzet az uniós statisztikai hivatal legfrissebb vállalati adatai alapján.

A lap csütörtöki száma szerint jelentős bérfelzárkózást hajtott végre Magyarország 2018-ban is: az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat munkáltatói bérköltségváltozást bemutató adatsora szerint itt nőhettek legnagyobb mértékben a bruttó keresetek a 28 uniós tagállam közül 2017-hez képest. Romániában ugyan többet fordítottak a cégek a fizetések emelésére, de a magasabb elvonás miatt ebből kevesebb jutott a dolgozóknak.

A munkavállalók 11,9 százalékos bérnövekedését Magyarországon úgy tudták végrehajtani a munkaadók, hogy az emelkedés mértékéhez képest ez csak 9,6 százalékos összköltség-növekedéssel járt. Ennek a cégek és a munkavállalók számára is kedvező eredménynek a magyarázata a tavaly januárban végrehajtott, a munkaadókat a bruttó béren felül terhelő szociális hozzájárulási adó (szocho) csökkentése. A bruttó bérnövekedés és a munkáltatók ráfordítása több mint négyszerese volt tavaly az uniós átlagnak. A 28 tagállamban átlagosan 2,7 százalékkal nőtt a bruttó kereset és az arra rakódó terhekkel, járulékokkal együtt számolt bértömeg is.

Az adatok szerint a magyar állam nyúlt leginkább a zsebébe: a közszféra teljes, bérekre fordított költsége a költségvetés terhére 11,1 százalékkal volt magasabb, mint 2017-ben, a büdzsé által finanszírozott bruttó kereset pedig 13,3 százalékkal nőtt. A vállalati szféra szereplői ráfordításukat egy év alatt 9 százalékkal növelték, a versenyszféra alkalmazottainak pedig átlagosan 11,3 százalékkal emelkedett a bruttó keresete.

A lap szerint az uniós statisztikai hivatal adatai egyértelműen igazolják, hogy mind a költségvetési szférában, mind a versenyszférában Magyarországon volt a legnagyobb a munkáltatói ráfordításból elért bruttó béremelés. A keresetek felzárkóztatása a járulékcsökkentés miatt az emelkedés mértékéhez képest kisebb terhet jelentett a munkáltatóknak. Azokban a tagállamokban, ahol a járulékok és a munkát terhelő elvonások, kötelezettségek nem változtak jelentősen, a teljes vállalati ráfordítás és a dolgozói bérnövekedés közel azonos mértékű. Csehországban például mindkét mutató 8,5 százalékkal nőtt 2017 és 2018 között.

Várhatóan júliustól újabb két százalékponttal csökken a munkaadói járulék, így hosszú távon maradhat fent a kedvező folyamat, amellyel a munkáltató és a munkavállaló is jól jár.