Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az Ötöslottó 1957. március 7-én indult útjára. Az új sorsjáték nemcsak a szerencsejátékosok étvágyát volt hivatott kielégíteni, hanem olyan szempontból is fontos volt, hogy a képződő nyereségből az állam a lakásépítést támogatta.
Kezdettől fogva pénzt sorsoltak ki a nyertesek között, ám a heti sorsolások mellett havonta tárgynyeremény-sorsolásokat is rendeztek, amelyeken főnyereményként egy-egy lakás talált gazdára
– eleveníti fel Pálffy László játéktörténeti szakértő. Egy saját ingatlan hihetetlenül nagy kincset jelentett akkoriban, hiszen alig valamivel több mint tíz évvel voltunk a 2. világháború pusztítása után. Mérhetetlen lakáshiány alakult ki, a fővárosban abban az időszakban még számtalan romos épület éktelenkedett.
Az egyik ilyen helyén, az Üllői út és a Ferenc körút sarkán 1961-re épült fel egy úgynevezett lottóház: az ebben található lakásokat kapták meg a tárgynyeremény-sorsolások nyertesei.
Később több ilyen társasház is épült, és 1978-ig 505 lakást sorsoltak ki.
Második számú nyereményként gépkocsikat sorsoltak ki, kezdetben Wartburgokat, majd később Skodákat is. Illetve 1957 májusában megindult a televíziós műsorszórás Magyarországon, s ekkor már televíziók is szerepeltek a nyeremények között. Ma már talán nem tudjuk kellőképpen felmérni, de ezek hihetetlen kincseket jelentettek abban az időben.
A lottózás hihetetlenül népszerű lett, ami nem is csoda, hiszen aki 90 számból eltalálta az öt nyerőszámot, az egyre nagyobb összegekre tehetett szert.
Ám nyilván csak kevesen voltak olyan szerencsések, hogy nyerjenek, ezért egy idő után felmerült annak a gondolata, hogy egy olyan játékot is kellene szervezni, amelynél kevesebb számból kell eltalálni a nyerőszámokat. Igaz, a főnyeremény is általában kisebb.
Így született meg a Hatoslottó az Országos Takarékpénztár szervezésében, amelynek első sorsolását 1988 októberében tartották. Majd a következő évben jött az ötlet, hogy a világszerte nagy presztízsnek örvendő osztrák Casinos Austria International kaszinókat üzemeltető, illetve szerencsejáték-szervező céggel közösen nemzetközi játékot szervezzenek.
A minden addiginál nagyobb nyereményekkel kecsegtető játék első sorsolását 1990-ben már meg is rendezték.
Ez lett egyébként számos mai szerencsejáték, többek között az EuroJackpot elődje. Érdekesség, hogy az EuroJackpotban egy magyar játékos a 2017-ben elért 5,9 milliárd forintos nyereményével vezeti a magyarországi lottónyertesek rangsorát.
De visszakanyarodva az Ötöslottóhoz: napjainkban az a jellemző, hogy a nyertesek legtöbbje anonimitást kér, elzárkózik a nyilvános szerepléstől.
Ám nem mindig volt ez így, hiszen egészen 1997-ig a szelvények hátoldalán fel lehetett tüntetni a játékos nevét, címét, foglalkozását (illetve meg kellett jelölni, hogy hozzájárul-e ahhoz, hogy nyilvánosságra hozzák az adatait). Akkor automatikusan kipostázták az 5000 forint alatti nyereményeket, ha ezek az adatok szerepeltek a lottószelvényen.
Sőt, az újságokban is közzétették a nyertesek nevét, így sokszor előfordult, hogy mondjuk a szomszéd veregette hátba az esetleg még mit sem sejtő nyertest, hogy gratulálok, öttalálatosod van a lottón!
Az első nyertes egy hatgyermekes családanya volt, aki négy gyermeke és saját életkorát (születési évszámának utolsó két számjegyét) használta fel a szelvény kitöltésekor
– emlékezik Pálffy László. A dolog pikantériáját az adta, hogy két gyermeke 1956-ban elhagyta az országot, tehát róluk nem volt szabad beszélni.
Az Ötöslottó első évében egyébként már három telitalálatos szelvény is volt, és a nyerteseknek fényes ünnepségek közepette adták át a nyereményt.
Ezt követően azonban a 62 éves játék történetének leghosszabb telitalálat-szünete következett, ugyanis 58 héten keresztül senkinek sem sikerült eltalálnia mind az öt nyerőszámot.
Az egyik leghíresebb nyertes még az ötvenes évek második felében Ring Sándorné volt, aki az Ötöslottó első „reklámarca” lett. Kiválóan kommunikált, rengeteg helyen szerepelt, hogy népszerűsítse ezt a játékot.
Később, már jóval a rendszerváltás után, 2008-ban történt a lottózás történetének egyik legérdekesebb esete.
Akkor közel 3 milliárd forint volt a főnyeremény a Hatoslottón, és – állítólag – több kellő tőkével rendelkező „befektető” álmodozott arról, hogy összead 1,5 milliárd forintot, amiből az összes lehetséges számvariációt meg lehet játszani. Úgy tűnt, hogy így garantált a nyereség.
Ám az előző héten elvitték a 3 milliárd forintot, és a következő játékhéten volt ugyan négy telitalálatos szelvény, de azok egyenként csak 20-20 millió forintot hoztak a konyhára. Ha tehát valakik valóban összedobtak volna több mint 1 milliárd forintot, akkor jó sokat buktak ezen az üzleten. Így a Hatoslottó is maradt a néhány száz forinttal játszó magyar játékosok millióinak kedvenc játéka.
