Minden idők harmadik legnagyobb Ötöslottó-nyereménye a tét

2019.03.23. 09:26

A hazai lottózás történetében régen lehetett olyan hatalmas összegeket nyerni, mint ezen a héten: az Ötöslottó minden idők harmadik legnagyobb nyereményét, 3,414 milliárd forintot, a Hatoslottó pedig 1,555 milliárdot fizet. Szépen csengő összegek, ám az eddigi legnagyobb nyereménytől még mindig messze vannak. Cikkünkben a magyarországi lottótörténelem legérdekesebb eseteit, illetve szereplőit elevenítjük fel.

Az Ötöslottó 1957. március 7-én indult útjára. Az új sorsjáték nemcsak a szerencsejátékosok étvágyát volt hivatott kielégíteni, hanem olyan szempontból is fontos volt, hogy a képződő nyereségből az állam a lakásépítést támogatta.
Kezdettől fogva pénzt sorsoltak ki a nyertesek között, ám a heti sorsolások mellett havonta tárgynyeremény-sorsolásokat is rendeztek, amelyeken főnyereményként egy-egy lakás talált gazdára– eleveníti fel Pálffy László játéktörténeti szakértő. Egy saját ingatlan hihetetlenül nagy kincset jelentett akkoriban, hiszen alig valamivel több mint tíz évvel voltunk a 2. világháború pusztítása után. Mérhetetlen lakáshiány alakult ki, a fővárosban abban az időszakban még számtalan romos épület éktelenkedett.

Budapest Üllői út - Ferenc körút kereszteződése: az egyik legismertebb lottóház 1960-banForrás: Fortepan

Az egyik ilyen helyén, az Üllői út és a Ferenc körút sarkán 1961-re épült fel egy úgynevezett lottóház: az ebben található lakásokat kapták meg a tárgynyeremény-sorsolások nyertesei. Később több ilyen társasház is épült, és 1978-ig 505 lakást sorsoltak ki.Második számú nyereményként gépkocsikat sorsoltak ki, kezdetben Wartburgokat, majd később Skodákat is. Illetve 1957 májusában megindult a televíziós műsorszórás Magyarországon, s ekkor már televíziók is szerepeltek a nyeremények között. Ma már talán nem tudjuk kellőképpen felmérni, de ezek hihetetlen kincseket jelentettek abban az időben.

A lottózás hihetetlenül népszerű lett, ami nem is csoda, hiszen aki 90 számból eltalálta az öt nyerőszámot, az egyre nagyobb összegekre tehetett szert.

Lottósorsolás 1969-benForrás: Fortepan/Chuckyeager Tumblr

Ám nyilván csak kevesen voltak olyan szerencsések, hogy nyerjenek, ezért egy idő után felmerült annak a gondolata, hogy egy olyan játékot is kellene szervezni, amelynél kevesebb számból kell eltalálni a nyerőszámokat. Igaz, a főnyeremény is általában kisebb.

A Budapest VII. kerület Károly (az akkori Tanács) körút 1. szám alatti totózó 1957-benForrás: Fortepan/FSZEK Budapest Gyűjtemény/Sándor György felvétele

Így született meg a Hatoslottó az Országos Takarékpénztár szervezésében, amelynek első sorsolását 1988 októberében tartották. Majd a következő évben jött az ötlet, hogy a világszerte nagy presztízsnek örvendő osztrák Casinos Austria International kaszinókat üzemeltető, illetve szerencsejáték-szervező céggel közösen nemzetközi játékot szervezzenek.

A minden addiginál nagyobb nyereményekkel kecsegtető játék első sorsolását 1990-ben már meg is rendezték.

Ez lett egyébként számos mai szerencsejáték, többek között az EuroJackpot elődje. Érdekesség, hogy az EuroJackpotban egy magyar játékos a 2017-ben elért 5,9 milliárd forintos nyereményével vezeti a magyarországi lottónyertesek rangsorát.

De visszakanyarodva az Ötöslottóhoz: napjainkban az a jellemző, hogy a nyertesek legtöbbje anonimitást kér, elzárkózik a nyilvános szerepléstől. Ám nem mindig volt ez így, hiszen egészen 1997-ig a szelvények hátoldalán fel lehetett tüntetni a játékos nevét, címét, foglalkozását (illetve meg kellett jelölni, hogy hozzájárul-e ahhoz, hogy nyilvánosságra hozzák az adatait). Akkor automatikusan kipostázták az 5000 forint alatti nyereményeket, ha ezek az adatok szerepeltek a lottószelvényen.

Pálffy László játéktörténeti szakértőForrás: Origo

Sőt, az újságokban is közzétették a nyertesek nevét, így sokszor előfordult, hogy mondjuk a szomszéd veregette hátba az esetleg még mit sem sejtő nyertest, hogy gratulálok, öttalálatosod van a lottón!
Az első nyertes egy hatgyermekes családanya volt, aki négy gyermeke és saját életkorát (születési évszámának utolsó két számjegyét) használta fel a szelvény kitöltésekor– emlékezik Pálffy László. A dolog pikantériáját az adta, hogy két gyermeke 1956-ban elhagyta az országot, tehát róluk nem volt szabad beszélni.
Az Ötöslottó első évében egyébként már három telitalálatos szelvény is volt, és a nyerteseknek fényes ünnepségek közepette adták át a nyereményt.Ezt követően azonban a 62 éves játék történetének leghosszabb telitalálat-szünete következett, ugyanis 58 héten keresztül senkinek sem sikerült eltalálnia mind az öt nyerőszámot.

A várható főnyeremények összege látható egy monitoron Debrecenben, a Szerencsejáték Zrt. Darabos utcai lottózójábanForrás: MTI/Czeglédi Zsolt

Az egyik leghíresebb nyertes még az ötvenes évek második felében Ring Sándorné volt, aki az Ötöslottó első „reklámarca” lett. Kiválóan kommunikált, rengeteg helyen szerepelt, hogy népszerűsítse ezt a játékot.
Később, már jóval a rendszerváltás után, 2008-ban történt a lottózás történetének egyik legérdekesebb esete. Akkor közel 3 milliárd forint volt a főnyeremény a Hatoslottón, és – állítólag – több kellő tőkével rendelkező „befektető” álmodozott arról, hogy összead 1,5 milliárd forintot, amiből az összes lehetséges számvariációt meg lehet játszani. Úgy tűnt, hogy így garantált a nyereség.

Ám az előző héten elvitték a 3 milliárd forintot, és a következő játékhéten volt ugyan négy telitalálatos szelvény, de azok egyenként csak 20-20 millió forintot hoztak a konyhára. Ha tehát valakik valóban összedobtak volna több mint 1 milliárd forintot, akkor jó sokat buktak ezen az üzleten. Így a Hatoslottó is maradt a néhány száz forinttal játszó magyar játékosok millióinak kedvenc játéka.