Betiltotta az EU a műanyag tányérokat és evőeszközöket

2019.03.28. 14:55

Jóváhagyta a műanyaghulladék mennyiségének visszaszorítását célzó szigorúbb szabályokat az Európai Parlament (EP), amelyek értelmében 2021-től betiltják azon egyszer használatos műanyag termékek árusítását, amelyek könnyen és olcsón helyettesíthetők. A világ több országában is hoztak már hasonló intézkedéseket. 

A strasbourgi plenáris ülésen 560:35 arányban megszavazott, még az uniós tagországok kormányait tömörítő tanács jóváhagyására váró egyezség értelmében

betiltják többek között a műanyag fülpiszkálókat, evőeszközöket, tányérokat, szívószálakat, italkeverőket és léggömbpálcikákat, és ezeket kizárólag fenntartható anyagokból lehet majd készíteni.Azon termékeknél, amelyeknél még nem állnak rendelkezésre megfelelő alternatívák, a hangsúly elsősorban a használat korlátozásán lesz a tagállami intézkedések, a gyártókra vonatkozó követelmények, valamint a hulladékgazdálkodási előírások révén.
Az EU tagországainak 2025-re gondoskodniuk kell az egyszer használatos műanyag flakonok legalább 25 százalékának újrahasznosításáról, 2029-re a műanyag flakonok 90 százalékát össze kell gyűjteniük, 2030-ra pedig ezeknek már 30 százalékban újrahasznosított anyagból kell állniuk. Emellett csökkenteniük kell majd a műanyag élelmiszertárolók és poharak használatát, ahogy előírhatják például azt is, hogy egyszer használatos műanyag termékeket ne lehessen ingyenesen kínálni.

Az unió fellép az egyszer használatos műanyag termékek ellenForrás: 123RF

Bizonyos termékeket pedig - például az egészségügyi betéteket, a nedves törlőkendőket és a léggömböket - világos és szabványos címkével kell majd ellátni, amely ismerteti, hogyan kell ártalmatlanítani a terméket, annak milyen káros hatása van a környezetre, és hogy mennyi műanyagot tartalmaz.
A dohányiparnak emellett a jövőben viselnie kellene a cigarettacsikkek begyűjtésének, elszállításának és kezelésének költségeit. A csikk a második leggyakrabban eldobott, egyszer használatos műanyagszemét, egyetlen darab 500-1000 liter vizet tud beszennyezni.

A magyar álláspont

Hölvényi György KDNP-s képviselő arról számolt be, hogy a javaslatok fontos lépést jelentenek az újrahasznosítási arány növelése és a hulladéklerakás csökkentése terén. Hozzátette azonban, a döntés jogtalanul büntetné azokat a közép-kelet-európai országokat, amelyek az uniós előírásoknak megfelelőn elkülönített hulladékgyűjtési rendszert alakítottak ki, ezért a magyar néppárti delegáció tartózkodott a szavazáson.

A tápláléklánc végén a műanyagszennyezés bekerül az emberi szervezetbe isForrás: Shutterstock / Készítette: Maciej Bledowski

A hulladék keretirányelv előírásainak megfelelően Magyarországon 2015. január 1-jétől kötelezővé vált az elkülönített hulladékgyűjtési rendszer alkalmazása. A szelektív gyűjtéshez kapcsolódó beruházások megvalósítása jellemzően uniós társfinanszírozású projektek keretében történt, így 2015 márciusáig 62 projekt valósult meg. A most javasolt rendszer bevezetésével azonban a beszerzett eszközök nagy része feleslegessé, a gyűjtőjárművek kapacitása kihasználatlanná válna, így a projektekhez tartozó költség-haszon elemzések tervszámai nem lennének tarthatóak. Ezért a magyar delegáció tartózkodott a végszavazáson - húzta alá Hölvényi György.
A megállapodást még a másik uniós társjogalkotó intézménynek, a miniszterek tanácsának is el kell fogadnia, ami várhatóan hamarosan megtörténik.

Mindent elborít a műanyaghulladék

Szakértők szerint a tengerekben lévő szemét 85 százalékát világszerte műanyagok teszik ki. A mikroműanyagok a tüdőbe, az ételekbe is bejutnak, élettani hatásaik egyelőre ismeretlenek.

A tengerpartokat sok helyen elborítja a műanyaghulladékForrás: Shutterstock

A természetben és főleg a világ óceánjaiban évről évre nő a műanyaghulladék mennyisége, amelynek nagy részét a műanyag szatyrok és a műanyag palackok, valamint meglepő módon a szívószálak adják.

A műanyagszemét az óceánokba jutva kárt tesz az élővilágban, hiszen az állatok lenyelik a műanyagdarabokat, belecsavarodnak a zacskókba. A szemét belekerül a táplálékláncba, így közvetve saját magunkat is mérgezzük. A szakértők szerint, ha a mostani ütemben szennyezzük a környezetet, 2050-re több szemét lehet az óceánokban, mint hal.

Műanyagtilalom a nagyvilágban

Az elmúlt időszakban sorra érkeztek a hírek a világ minden tájáról a műanyag felhasználásának csökkentéséről. Ilyen bejelentéseket tett a közelmúltban például a Starbucks gyorskávézólánc vagy a McDonald's gyorsétteremlánc, de a hazai piacon szintén érdekeltséggel rendelkező kiskereskedelmi hálózatok, köztük a Tesco, a Lidl vagy a Spar is ilyen intézkedéseket tett.

Nagy figyelmet keltett 2010-ben, amikor egy egész városban, Seattle-ben betiltották a műanyag zacskókat, nemrégiben pedig ismét léptek: már a műanyag szívószálak és evőeszközök vendéglátóipari használatát is tiltják az éttermekben. Ám az Ökopolisz Alapítvány tanulmánya felhívja a figyelmet arra, hogy az USA észak-nyugati partvidékén fekvő nagyváros nem az első, amely drasztikus lépéseket tesz a környezetünket leginkább szennyező egyszer használatos műanyag visszaszorítására. 

Pozitív példát kínál a StarbucksForrás: AFP/NurPhoto/Alexander Pohl

 A világon máshol is egyre gyakoribbak a szigorítások.

Costa Rica ambiciózus módon a 2021-es évet tűzte ki, hogy az egyszer használatos műanyagoktól teljesen mentes országgá váljon, betiltva ezek használatát. Emellett ugyanerre az évre ígérik a teljes karbonsemlegességet, illetve maguk mögött tudhatnak már jó pár olyan időszakot, amikor az ország egésze kizárólag megújuló erőforrásokból nyerte az energiát.

Talán meglepő, de a  legdrasztikusabb törvényt Kenyában hozták. Az ország helyzete olyan súlyos, hogy 40 ezer dollár bírságra, vagy akár négy év börtönre is számíthat az, aki gyárt, elad, vagy akár csak használ műanyag zacskót.

A felsoroltakon kívül számtalan más ország is szigorítja az egyszer használatos műanyagok használatát, különböző adókkal, részleges vagy akár teljes betiltással. Olaszországban államilag támogatottak, és ezért mára sokkal elterjedtebbek a biológiailag lebomló ún. Mater-Bi zacskók, míg Franciaországban a műanyag zacskók bizonyos fajtáinak használatát korlátozza törvény. Kína már 2008-ban részlegesen betiltotta a műanyag zacskókat, azóta 66 százalékkal csökkent a használatuk.