Így áll most a világ az élelmiszerrel

kisapáti, Búzalelke, pékség

Az idei év első negyedéve után, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete kiadta jelentését a főbb élelmiszercsoportok világpiaci árainak alakulásáról, és a várható mezőgazdasági kilátásokról. A jó hír, hogy élelem idén is bőven lesz, több főcsoportban pedig még az árak is csökkennek. A rossz az, hogy a tavalyi év értékelése alapján biztosra vehető: idén sem jutnak el megfelelő mennyiségben vagy minőségben mindenkihez.

Stagnáltak a nemzetközi élelmiszerárak márciusban a FAO számításai szerint. A tejtermékek drágulása mellett a gabonafélék, növényi olajok és cukor árának esése egyensúlyozta ki az élelmiszerkosarat - áll a szervezet Origóhoz eljuttatott közleményében.

Nincsenek nagy kilengések az élelmiszerek áraiban

Az index, amely a legfontosabb mezőgazdasági termények nemzetközi árának változását követi hónapról hónapra, 167 ponton zárta a hónapot – két ponttal kevesebbel februári átlagához, és 3,6 százalékkal tavaly márciushoz képest.

A FAO egyúttal frissítette a globális gabonatermelésre és –készletekre vonatkozó becslését is.

A pozitív korrekcióra Kína 2017-es mezőgazdasági felmérésének jó eredményei miatt volt szükség.

A globális indexen belül a tejtermékek ára 6,2 százalékot emelkedett az elmúlt hónapban. A három hónapja tartó emelkedést a vaj, sajtok és a teljes tejpor iránti kereslet növekedése okozta, ami a Csendes-óceán térségének szűkös exportkapacitásaival párosult.

Illusztráció Heim Alexandra/welovebalaton.hu

A húsfélék ára szinte változatlan maradt (+0,4 százalék), ám Kína importéhsége a sertés-, szarvasmarha- és szárnyashús iránt nőtt.

Ezzel szemben a növényi olajok átlagosan 4,4 százalékkal lettek olcsóbbak, a pálmaolaj iránti mérséklődő importkereslet, a nagyobb amerikai szójaolaj-termelés és a felhalmozódó kanadai repcekészletek miatt.

A jelentések szerint, 2,2 százalékkal esett a gabonafélék ára, ezen belül is különösen a búzáé és a kukoricáé, melyeknél a bőséges tartalékokról és az ígéretes termelési kilátásokról szólnak a hírek.

Eközben a rizs ára valamelyest erősödött a nemzetközi piacokon.

A cukorárak hasonló mértékben, 2,1 százalékkal mentek lejjebb, miután a jelentősebb exportőr országokban a vártnál nagyobb termést takarítottak be.

Becslések szerint India kibocsátása 8 százalékot emelkedik, amivel az ország megelőzné a vezető Brazíliát a világ legnagyobb cukortermelőinek listáján.

Mezőgazdasági drón egy kínai repceültetvény felett Forrás: AFP/Xinhua News Agency/Fu Jianbin

Bőséges lesz a gabonatermés

A FAO Gabonakészletek és -igények gyorsjelentése alapján bőséges lesz a 2018-as mezőgazdasági szezon gabonatermése (2 655 millió tonna), bár a tavalyihoz képest 1,8 százalékkal kevesebb.

Az azonos időszakra szóló gabonakereslet a szervezet szakértői szerint eléri a 2 683 millió tonnát, amiben benne foglaltatik minden idők legnagyobb búzafelhasználása is (748 millió tonna).

A legfrissebb becslések szerint a globális gabonakészletek a 2019-ben záruló szezonban 11 százalékkal nagyobbak lesznek, mint azt korábban valószínűsítették, köszönhetően Kína tartalékainak.

A gabonafélék nemzetközi kereskedelembe kerülő mennyisége (412 millió tonna) 2 százalékkal lesz kisebb ez előző szezonhoz képest.

Elérhetővé váltak a kínai Statisztikai Hivatal 2017-es mezőgazdasági cenzusra vonatkozó hivatalos adatai is, többek között a búza-, kukorica-, rizs- és egyéb termények termeléséről. Ezek alapján az elmúlt 11 év gabonatermelése mintegy 312 millió tonnával volt több a korábban becsültnél, ezen belül is kiemelkedett a kukoricáé.

Bőséges gabonatermés várható erre a szezonra is Forrás: shutterstock.com

Hiába van elég élelem, nem jut el mindenkihez

53 országban mintegy 113 millió ember éhezik súlyosan, míg ez a szám egy évvel ezelőtt 124 millió volt – olvasható a jelentésben, amit a FAO a Világélelmezési Programmal (WFP) és az Európai Unióval közösen mutatott be.

Ahogy a nemzetközi együttműködésért és fejlesztésért felelős EU biztos Neven Mimica fogalmazott, az élelmezésbiztonság továbbra is egy globális kihívás maradt. „Ezért különített el az Európai Unió a 2014 és 2020 közötti időszakra 9 milliárd eurót az élelmezésbiztonság, táplálkozás és fenntartható mezőgazdaság támogatására több mint 60 országban. Ez a jelentés egyértelművé teszi az erősebb összefogás szükségességét a humanitárius, fejlesztési és békefenntartás-feladatokkal megbízott szervezetek között, hogy visszafordítsák, sőt, megelőzzék az élelmezési válságokat" - mondta Mimica.

Kakaóültetvény Elefántcsontparton Forrás: AFP/Sia Kambou

Hrisztosz Sztilianidesz, a humanitárius segítségnyújtásért és a válságkezelésért felelős biztos hozzátette, hogy az Európai Unió az elmúlt három évben soha nem látott mértékű támogatást, közel 2 milliárd eurót biztosított humanitárius élelmezési válságok kezelésére. „Az élelmezési válságok egyre súlyosabbak és összetettebbek, ezért innovatív megoldásokra van szükség, hogy képesek legyünk kezelni és megelőzni ezeket" – jelezte.

Ezt takarja, amikor éhezésről van szó

A jelentést évről évre a nemzetközi humanitárius és fejlesztési partnerekből álló élelmezési válságok elleni globális hálózat készíti. Az idei beszámolót egy konferencián mutatták be, amely célja az innovatív megoldások keresése az élelmezési válságok megelőzésére és kezelésére, illetve egy közös cselekvési terv kidolgozása.
Súlyos élelmezésbiztonsági helyzetről beszélünk, ha az egyén nem jut elegendő táplálékhoz, hogy életét, megélhetését biztosítsa.
A krónikus éhezés akkor áll fenn, ha az egyén tartósan nem jut a normális, aktív élethez szükséges táplálékhoz. A FAO legutóbbi „Az élelmezésbiztonság és a táplálkozás helyzete" elemzése alapján világszerte 821 millióan vannak ilyen helyzetben.

A főbb megállapítások:

• A 2017-es 124 millióhoz képest valamelyest csökkent a súlyosan éhezők száma. Számuk (113 millió) azonban az elmúlt három évben bőven 100 millió fölött maradt, miközben az érintett országok száma nőtt. Eközben további 143 millió ember 42 országban csak egy lépésre van a súlyos éhezéstől.
• A súlyosan éhezők kétharmada csupán 8 országba koncentrálódik: Afganisztán, Etiópia, Jemen, Kongói Demokratikus Köztársaság, Nigéria, Dél-Szudán, Szudán és Szíria. 17 országban az akut éhezés mértéke nem csökkent, vagy még inkább emelkedett.
• Az éghajlattal és természeti katasztrófákkal összefüggő jelenségek hatására 29 millió ember került válságos helyzetbe.
• 13 ország, köztük Észak-Korea és Venezuela, a hivatalos adatok hiánya miatt nem is került elemzésre.

„Annak ellenére, hogy a jelentés óvatos csökkenést mért a tavalyi év során, a súlyosan éhezők száma – amely az éhezés legakutabb formája – még mindig elfogadhatatlanul magas" – mondta José Graziano da Silva, a FAO főigazgatója. „A humanitárius, fejlesztési és békefenntartási munka összehangolása révén megerősíthetjük az érintett lakosság ellenálló képességét."

Rizst betakarító fiú egy ültetvényen: összehangolt erőfeszítésekre van szükség a világ országai részéről az éhezés felszámolásához Forrás: Biosphoto/Claudius Thiriet / Biosphoto/Claudius Thiriet

„Az éhezés végleges felszámolásához a mélyen fekvő okokat kell kezelni: a konfliktust, instabilitást, az éghajlati sokkok hatását. (...) És szükség van a világ vezetőinek határozott fellépésére is, hogy most azonnal pontot tegyünk ezen konfliktusokra" – hangsúlyozta az Élelmezési Világprogram igazgatója, David Beasley.

A jelentés megállapításai alátámasztják a szorosabb együttműködés jelentőségét, amely összeköti a megelőzést, felkészültséget és válaszlépéseket a sürgető humanitárius helyzetek és okaik, mint például a klímaváltozás, gazdasági válságok, konfliktusok és migráció kezelésére. Kiemelik továbbá az egységes fellépés szükségességét az élelmezési válságok humanitárius és fejlesztési dimenzióiban, illetve a konfliktusok megelőzésébe és a béke fenntartásába való fokozottabb befektetésekét.