A döntésben a környezetvédelem is motiválta az IKEA-t, ráadásul a felméréseik is azt mutatták, hogy ügyfeleik 90 százaléka kész megváltoztatni a szokásait, még akkor is, ha nem is tudják, hogyan fogjanak bele.
A 2017-es kinevezése óta Brodin erőfeszítéseket tett az IKEA üzleti modelljének átdolgozására,
reagálva az éghajlatváltozásra, az e-kereskedelem növekedésére és annak a vásárlói rétegnek a megjelenésére, amelynek már kevés az ideje, vagy nem akar a városon kívüli üzletekbe autózni.
Az IKEA, amely tavaly 39 milliárd eurós (közel 13 ezer milliárd forintnyi) globális értékesítéssel rendelkezik,
2020-ban mind a 30 országában tesztelni fogja a bútorkölcsönzési szolgáltatást,
hogy az egyes bútortermékeket az újrahasznosítás előtt a lehető leggyakrabban használják. A cég elkötelezte magát amellett is, hogy 2030-ig minden terméke újrafelhasználásra, javításra és újrahasznosításra tervezett lesz, és megújuló, illetve újrahasznosított anyagból készíti.
Hollandiában az IKEA például egy diáknak egy ágyat, íróasztalt, asztalt és széket akár 30 eurós havi díjért (átszámítva 10 ezer forintnál kevesebbért) kínál, míg Svédországban és Svájcban irodai bútorok is elérhetők kölcsönzésre a cégek számára.
Brodin bejelentette azt is, hogy az elkövetkező öt évben éjjel-nappali nyitvatartást biztosít majd azokban a városokban, ahol a világ legnagyobb cégei dolgoznak.
Cikkünk a Reuters írása alapján készült.