Hetedik éve zajlik a háború, amit egyetlen szóért vívnak

Amazonas
A még érintetlen táj
Vágólapra másolva!
A világ legnagyobb online kereskedelmi cége és nyolc dél-amerikai ország áll szemben egymással abban a csatározásban, amelyet egyetlen kifejezésért vívnak – írja a BBC. A kérdés az, meg tudnak-e egyezni a felek az „amazon” szócska internetes tartománynévként való használatában, úgy, hogy mind a vállalat, mind az országok nyomós érvekkel próbálják kiharcolni a maguk igazát.
Vágólapra másolva!

Az „Amazon” kifejezés tulajdonévként eddig is grandiózus, lényegében globális jelentőségű dolgokat takart. A világ legnagyobb esőerdeje mellett (magyarul Amazóniaként szokás rá hivatkozni), így hívják az egyik vezető techvállalatot is, amelynek alapítója és felesége épp most bonyolítják válásukat.

A szó még egy dolgot takar:

minden idők egyik legnagyobb diplomáciai és jogi csörtéjét, amely már hetedik éve tart.

Az ügy kezdete 2012-re nyúlik vissza.

Előzménye, hogy az Internet Corporation for Assigned Names and Numbers (ICANN) nevű nonprofit részvénytársaság bejelentette, bővítik az úgynevezett legfelső szintű tartományok nyilvántartását. Az ICANN felel bizonyos internetes feladatok, főként a tartománynevek kiosztásáért, kezeléséért, az arra felállított hierarchia működtetéséért.

Amazónia: óriási viták zajlanak a név miatt Forrás: Filipe Frazao/Shutterstock

A tartomány az internetes doméneknek az utolsó címkéjét jelenti. Magyarul: egy weboldal címében a pont utáni betűk. Így látható például az origo.hu cím esetében, a .hu végződés alapján, hogy az oldal egésze magyar vonatkozású, hiszen a .hu végződés országkódok szerint számít legfelsőbb szintű tartománynak. De ha egy doménnévben .gov végződést látunk, biztosak lehetünk abban, hogy az valamilyen kormányzati szervezethez köthető, ahogy a .com végződést jellemzően kereskedelmi célú oldalaknál használják.

Az ICANN ennek a koncepciónak – és még számos más elemének – a megvalósítása felett őrködik, illetve menedzseli azt. Az itt példaként említett .gov és .com címkék az általános legfelsőbb szintű tartományok közé tartoznak, ahová egyébként a .net és az .edu is (előbbi az infrastruktúrát biztosító szervezeteket, utóbbi oktatási intézményeket jelöl, eredetileg csak amerikai egyetemeket, főiskolákat). Ezt a listát akarja bővíteni az ICANN.

Ennek gazdasági szempontból az a jelentősége, hogy ha megtörténik, azzal a cégek sok új honlappal, még inkább személyre szabott ajánlatokat kínálhatnak a felhasználóknak.

Ez pedig értelemszerűen nagyon fontos Jeff Bezos cégének, az Amazonnak is, amely az .amazon tartománynév bevezetésével megtöbbszörözhetné erőfeszítéseit a vásárlók elérésében, és így persze további forgalomnövekedésre is számíthatna.

Nyolc dél-amerikai, az amazóniai esőerdő országai azonban nemtetszésüket fejezték ki amiatt, hogy az .amazon tartománynevet kizárólagos használatra kaphatná meg az online kereskedelmi óriás.

Bolivia, Brazília, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Venezuela együttesen állították: az .amazon végződés odaadása az amerikai cégnek kizárólagos használatra, sértené szuverenitásukat.

Nyolc dél-amerikai ország fejezte ki nemtetszését azért, hogy az Amazon kizárólagos tartománynév-használatot kapna (illusztráció) Forrás: MTI/Balázs Attila

Nem „win-win” volt a cél

A BBC szerint a dél-amerikai államoknál az verte ki a biztosítékot, hogy az Amazon azonnal bejegyeztette volna az olyan, kereskedelmi szempontból különösen értékes doméneket, mint a „books.amazon” vagy a „kindle.amazon”. Ugyanakkor a brit lapnak az ügyre rálátó diplomaták azt nyilatkozták, nem céljuk, hogy megfúrják az Amazon cég használati jogát, de szeretnék, ha az .amazon végződést valamilyen megállapodás szerint, közösen használnák. Mert – jelezték – ahhoz nekik is nyomós érdekük fűződik.

Az érintett országoknak például egy „tourism.amazon” domén együttes bejegyzése kapóra jönne, hiszen ilyen webcím alatt, mind a nyolc állam aktív szerepet vállalhatna a regionális turizmus fejlesztésében, a turistáknak szóló promóciójában.

Az országok javaslatát, miszerint .amazon tartományra mind az államok, mind az amerikai vállalat bejegyezhetne oldalakat, a cégnél elutasították.

A techvállalat szerint legfeljebb olyan megoldás jöhet szóba, amiben az .amazon névhez az országok eddig használt országjelölői tartoznának. Így például Brazília esetében egy domén „br.amazon” formaként képzelhető el.

Az amerikai vállalat lényegében fenntartja magának a jogot az .amazon kizárólagos használatára.

A cégnél azt nyilatkozták, mindent megtesznek, hogy olyan domént ne jegyezzenek be, ami sértheti ezeket az országokat, de egyébként azt javasolják számukra, használjanak más felső szintű tartományneveket az ICANN-nál, például az .amazonia vagy az .amazonas formulát.

Az Amazon megmakacsolta magát a kérdésben, erre az országok türelme is elfogyott Forrás: AFP/Anadolu Agency/Ali Balikci

Tavaly pedig összesen

5 millió dollár értékű Kindle e-könyv-olvasó-felajánlással és ingyenes webszolgáltatásokkal próbálták lekenyerezni a dél-amerikai államokat,

hogy azok elengedjék végre az .amazon tartománynév ügyét.

Nem jártak sikerrel, sőt, csak magukra haragították őket.

Ecuador amerikai nagykövete még külön panaszos levelet is küldött az ICANN-nek, amiben azt írta, hogy az .amazon megnevezés olyannyira identitásbeli kérdés náluk, hogy már a céggel való megosztott használatát is meglehetősen kényelmetlennek érzik.

Idén márciusban pedig azt is jelezték: Ecuador

nem fogad el semmilyen pénzbeli kompenzációt azért cserébe, hogy lemondjon igényéről a tartománynév kapcsán.

Más országok képviselői pedig – főleg brazil és perui diplomaták – megpróbálták megdolgozni az amerikai apparátust, hogy az Amazon pártját fogó pozícióból kimozdulva, legalább semleges helyzetet vegyenek fel addig, amíg el nem dől a tartománynév sorsa.

Ez egyébként sikerült is, mert beadványuk alapján elhalasztották az .amazon név véglegesítését, ami ellen viszont a cég fellebbezett.

A hosszú ideje húzódó ügyben április 7-e után várható fordulat.

Ez ugyanis az a határidő, amit a felek arra kaptak, hogy maguktól egyezségre jussanak.

Esőerdő Brazíliában, az Amazonas-medencében Forrás: 123rf

Hamarosan dönteni kell

Több megszólaló egyetért abban: ez rendkívül kényes ügy, ahol tetszik vagy sem, de felmerül annak kérdése, az ICANN valóban semleges magatartást tanúsít-e abban, ahogy az a szervezettel szemben elvárás?

Az Amazon közkapcsolatokért felelős alelnöke, Brian Huseman azt mondta, globálisan több száz, ha nem több ezer olyan márkanév van, ami hasonlít régiók vagy földrajzi képződmények elnevezéséhez.

Ha ezeket mind figyelembe vennék, úgy az ICANN igencsak megizzadna minden egyes tartománynév bővítésekor

– állítja.

Egyébként ilyenre volt is példa: 2013-ban egy amerikai székhelyű ruhagyártó, a Patagonia vonta vissza kérelmét, miután Chile és Argentína is nemtetszését fejezte ki az ötlet miatt. Ugyanakkor egy mexikói székhelyű cég pénzügyi ellentételezést ajánlott a montenegrói Bar városának azért, hogy bejegyezhesse a .bar végződést.

Ecuador és más országok is határozott álláspontra helyezkedtek a kérdésben, most már nem fogadnák el a megosztott használatot sem Forrás: AFP/robertharding/Alexandre Rotenberg

Az ügyre rálátó források szerint egyébként a legnehezebb helyzetben maga az amerikai székhelyű ICANN van, amelyre kormányzati nyomás nehezedik otthonról, ugyanakkor fenn kell tartania a semlegességét is döntéseiben.

Április 7-e után az Amazonnak még két hete van arra, hogy érveljen a szervezetnél igaza mellett, mielőtt az ICANN újra döntést hoz.

Egyesek szerint viszont egyáltalán nem biztos, hogy ez a vállalatnak kedvez majd.

Mindenesetre egyezség híján az ICANN-nek nagyon nehéz dolga lesz, és bárhogy is zárja le az ügyet, az biztos, hogy valamelyik félnek nagyon nem fog tetszeni a végső verdikt.