Ezért szálltak el az olajárak a világpiacon

Workers looking at oil well pump

Szaúd-Arábiát gyakran emlegetik a globális olajpiac uraként, amelynek kulcsszerepe van abban, merre menjen a nyersanyag ára. Egyes elemzők szerint azonban napjainkban az Egyesült Államok kitermelésének hatása az igazán izgalmas tényező.

Noha Szaúd-Arábia az OPEC tulajdonképpeni vezetőjeként valóban az olajpiac egyik legfontosabb szereplője, egyes elemzők úgy látják, manapság az USA, és különösen az amerikai palaolaj, a legfontosabb mozgatórugója a piacnak – írja a MarketWatch.

Van azonban egy fontos, strukturális különbség, amely Szaúd-Arábia és az USA között fennáll. A közel-keleti királyság ugyanis jelentős tartalékkapacitással rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy lényegében csak az akaratán múlik, hogy lecsökkenti vagy felpörgeti-e a kitermelését. Ezzel szemben az USA kibocsátása sokkal érzékenyebb az árfolyammozgásokra.

Ha az olajár elég magas, akkor képes növelni a termelést, azonban alacsony olajár mellett a költségek már erősebbek az akaratnál.

Ráadásul Szaúd-Arábiában ott van állami kézben az Aramco olajóriás, amely a becslések szerint a világ legértékesebb vállalata.

Az USA esetében a kulcs itt az, hogy van egy árfolyamhatár, amelytől kezdve a palakitermelés már nem számít ráfizetésesnek, vagyis érdemes felpörgetni a kibocsátást. Ez a szint pedig folyamatosan csökkent az elmúlt években. Míg 2014-ben hordónkénti 70 dolláros WTI-árfolyamnál húzódott a határ, addig mára ez lement a 40 dolláros tartomány közepéig.

A WTI árfolyamának változása az elmúlt hónapokban Forrás: Investing.com

Mindeközben az amerikai benchmark olajnak számító WTI az idei első negyedév végére hordónkénti 45 dollárról 60 dolláros árfolyamig drágult. Ennek részben az OPEC és szövetségesei (többek közt Oroszország) kitermelés-csökkentése az oka, de volt egy másik fontos tényező is:

a piaci félelem attól, hogy visszaesik az amerikai palaolaj-kibocsátás

– mondta John LaForge, a Wells Fargo stratégája.

Bár az amerikai kitermelés még mindig rekordszinten van, az Energy Information Administration (EIA) előrejelzése szerint a korábban vártnál lassabb lesz a jövőbeni kitermelésnövekedés. A szervezet a múlt hónapban jelezte, a 2019-es amerikai olajkibocsátás napi 12,3 millió hordó lehet, ami elmarad a korábban becsült 12,4 milliótól.

Mindazonáltal LaForge nem számít arra, hogy az olajár a közeljövőben megközelítené a hordónkénti 100 dollár körüli tartományt. Ennek egyszerű oka, hogy

ha az árfolyam elér egy elég magas szintet, akkor a palakitermelők elkezdenek felpörögni, és feltolják az olajkínálatot.

Míg egyesek azzal számolnak, hogy a WTI az év végére 65 dollár körül mozog majd, LaForge véleménye szerint előbb számítani kell egy visszahúzásra az 50 dolláros tartomány közepéig, ahogy a kereskedők elkezdik beárazni az amerikai kitermelés növekedését, és ezzel a kínálat bővülését.