Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A kínai központi bank (People's Bank of China) 60,62 millió unciára növelte az aranytartalékait márciusban, a megelőző hónapban mért 60,26 millióról – derül ki a vasárnap közzétett adatokból. Tonnában számolva a havi vásárlás 11,2 tonna volt, szemben a februári 9,95, a januári 11,8, valamint a decemberi 9,95 tonnával – írja a Bloomberg.
Kína szerepe azért jelentős az aranypiacon, mert
a világ második legnagyobb gazdasága nemcsak a legnagyobb globális aranykitermelő, de a legnagyobb fogyasztó is egyben.
Miközben az ország gazdasági növekedése az elmúlt időszakban lelassult, ráadásul az USA-val folytatott kereskedelmi háború is megnehezítette a helyzetét, a jegybankja folyamatosan növelte az aranytartalékait – hasonlóan a 2015 közepe és 2016 októbere közti időszakhoz. Ha pedig a kínai központi bank az idei évben az eddigi ütemben folytatja a vásárlásait, akkor megközelítheti Oroszországot, amely tavaly 274 tonnányi fizikai arannyal növelte a készleteit.
Tavaly egyébként a feltörekvő piaci jegybankok élen jártak az aranyvásárlásban, ahogy a központi bankok igyekezték diverzifikálni a tartalékaikat – jelezte Ed Morse, a Citigroup nyersanyagpiaci elemzője.
A bank egyébként optimista az arany jövőjével kapcsolatban, és az év végére 1400 dolláros célárfolyamot jelölt meg.
Ezzel együtt az azonnali szállítású arany ára az egymást követő második hónapban csökkent márciusban, ahogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed egyértelműen jelezte, szüneteltetik a kamatemeléseiket – ennek következtében a menedékeszköz helyett inkább a kockázatosabb részvények drágultak. Hosszabb távon azonban bőven lehet még tér az arany drágulása előtt, és ezt a jegybankok vásárlásai is megtámogathatják. A Goldman Sachs elemzői például arra számítanak, hogy a nemesfém a következő 12 hónap során unciánkénti 1450 dollárig ralizhat majd.
Globálisan a világ kormányai 2018-ban 651,5 tonnával növelték a tartalékaikat a World Gold Council adatai szerint, ami a mérések kezdete óta a második legerősebb évnek számított. A teljes képből kiemelkedik viszont Oroszország, amely az elmúlt évtizedben megnégyszerezte az aranytartalékait, ahogy Moszkva egyre inkább leépítette az amerikai dollártól való függőségét.
Az orosz központi bank februárban 1 millió tonna arannyal rendelkezett, ami november óta a legmagasabb szám.
Kína szempontjából külön érdekes, hogy Peking hosszú ideig nem hozta nyilvánosságra az aranyvásárlásait. Majd 2015 közepén bejelentették, hogy 57 százalékkal, 53,3 millió unciára nőttek a tartalékok az országban – ez hat év után az első hivatalos közlés volt. A következő információs szünet 2016 októberében kezdődött, majd tavaly decemberben újra beindult az adatközlés.
