Tovább emelkedett az infláció márciusban

Márciusban a fogyasztói árak átlagosan 3,7 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbiaknál - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az elemzők 3,5 százalékot vártak a februári 3,1 százalék után. A tavaly októberi 3,8 százalékos inflációs adatot leszámítva a fogyasztói árak 2013 januárja óta nem emelkedtek ilyen mértékben egy év alatt.

Az egyszeri és szezonális hatásokkal érintett termékektől megszűrt úgynevezett maginfláció 3,8 százalékra emelkedett márciusban a februári 3,5 százalékot és a januári 3,2 százalékot követően.

Forrás: Shutterstock

Kollár Beáta, a KSH munkatársa az adatok ismertetésekor elmondta: a maginfláció utoljára 2012. decemberben volt ennél magasabb, 4,9 százalék, 2018. márciusban 2,5 százalékot mértek.

Az idényáras élelmiszerek és a dohánytermékek árának a vártnál gyorsabb emelkedésével magyarázták az infláció márciusi megugrását elemzők,

akik az alapfolyamatok fennmaradása esetén újabb jegybanki szigorítás lehetőségét sem zárják ki.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője az idényáras élelmiszerárak és a dohánytermékek árának vártnál gyorsabb növekedésével magyarázta, hogy a várakozásokat lényegesen meghaladó mértékben ugrott meg az infláció márciusban. Hozzátette: az inflációs nyomás érdemi fokozódását mutatja a maginfláció emelkedése, amit az adószűrt maginfláció is követett.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője általánosságban megállapította, hogy a reálbérek emelkedése és ezzel összefüggésben a belső fogyasztás élénkülése inflációs kockázatot jelent.

A szakember szerint az idén márciusban lehetett csúcson az éves infláció,

a maginfláció viszont más pályát futhat be, akár gyorsulhat is a következő hónapokban. Az MNB inflációs alapmutatói is megerősítik, hogy a belső komponensek által vezérelt inflációs nyomás nő. Amennyiben ezek az irányzatok a következő hónapokban folytatódnak, a jegybank monetáris politikai szigorításokkal reagálhat - fűzte hozzá.