Új fejezet kezdődhet az olasz Hollywoodban

2019.04.09. 18:12

Európa egyik legnagyobb, patinás filmstúdiója újra állami kézbe kerül, miután az olasz kormány korábban a magánkézben lévő tulajdonrészek visszavásárlásáról döntött. A túlzás nélkül legendás Cinecittá, ahol hallhatatlan filmművészeti alkotások készültek egykor, újra virágzásnak indulhat úgy, hogy maga mögött tudhatja Róma támogatását.

Állami támogatást kap a legendás római filmstúdió, a Cinecittá, miután az állam megkezdte visszavásárlását, hogy így leheljenek új életet a nemzeti filmgyártásba - írja a Bloomberg.

A hatalmas filmvárosban máris olyan gyártók forgatnak, mint az amerikai streaming- és egyre inkább filmgyártó óriás Netflix, valamint a RAI, Olaszország nemzeti tévétársasága.

A Cinecittá története elválaszthatatlanul egybefonódott a nagyszabású filmprodukciók forgatásával. A stúdiót még 1937-ben alapította Benito Mussolini olasz fasiszta diktátor, azzal a céllal, hogy ott propagandafilmek készüljenek. Az újonnan megalapított stúdióban több ezer archív híradófelvételt is őriztek, ezek egy része megsemmisült Róma második világháborús bombázása során. 

A háborús éveket követő újjáépítés után a Cinecittá hamarosan nemcsak egész Európa, hanem a világ akkori filmgyártásának egyik vezető helyszíne lett. 

Az 1950-es és 1960-as években gyakran hivatkoztak rá úgy, mint a "Tiberis Hollywoodja" (a latin elnevezés mellett használt: Tevere folyó), hiszen olyan nagyszabású filmek készültek akkor részben vagy egészben itt, mint a Ben Hur, a Római vakáció vagy a Kleopátra. De a kortárs olasz filmművészet egyik legkiemelkedőbb rendezője, Federico Fellini is számos művét az itteni stúdiókban készítette. Itt forgott a később a filmtörténeti kánonba bekerülő Édes élet és a 8 és fél, valamint Franco Zeffirelli Rómeó és Júliája.

Az 1970-es évek közepéig évi több mint 200 film - kisebb-nagyobb produkciók vegyesen - készült itt, ám az 1980-as években a Cinecittá jelentősége csökkent.

Kattintson a képre, nézze meg galériánkat a legendás olasz filmgyárról!

Kattintson a képre!Forrás: AFP/Alberto Pizzoli

A 22 stúdióból álló moziváros egészen 1997-ig állami kézben volt, ám ekkor pénzügyi helyzete ellehetetlenült, és lényegében csődbe ment. A Cinecittá pénze akkor már az alkalmazottak - díszletezők, technikusok stb. - bérére sem volt elegendő. Az akkori olasz kormány magánbefektetők bevonásáról, lényegében a létesítmény privatizálásáról döntött, amely 2008-ban, Silvio Berlusconi ideje alatt fejeződött be. Az államnak csak csekély tulajdoni aránya maradt a filmgyárban.

2017 júliusában, 20 évnyi magántulajdonlás után, az Istituto Luce-Cinecittà - az archív filmművészeti anyagok kezeléséért felelős állami intézmény - megállapodott a befektetőkkel a felvásárlásról.

Most pedig az olasz kormány 74 millió dolláros (közel 21 milliárd forint) támogatási csomagot jelentett be a filmgyár számára, az összeget annak fejlesztésére fordítják. 

Az állami támogatás egészen bizonyosan jól jön a stúdiókomplexumnak. 2007-ben és 2012-ben is tűz pusztított a filmvárosban, több ezer négyzetméter égett le, és értékes filmszalagok semmisültek meg.

Tűzoltók a filmgyárnál a 2007-es tűzeset idejénForrás: AFP/Str

Az újjáépítés részeként a Cinecittá vezetése új stúdiókat, laboratóriumokat, hangstúdiókat, valamint animációs műhelyet álmodott meg, ahol videojátékok és virtuálisvalóság-tartalmak számára is készíthetnek felvételeket a filmesek. 

Ezek a tervek részei azoknak a törekvéseknek, amiknek keretében az olasz kormány újra Európa, sőt, a világ filmgyártásának élvonalába emelné a Cinecittát, mint gyártó helyszínt. 

A római kormány abban bízik, hamarosan újra olyan számban forognak majd itt nagy nemzetközi produkciók, mint a filmstúdió aranykorában, az 1950-es, 1960-as években. A producerek figyelmét ehhez jelentős adókedvezményekkel igyekeznek felkelteni.

Napjaink filmeseinek egy része már fel is fedezte magának a létesítményt, és szívesen dolgozik a 99 hektáros területen. Az angol beteg, a New York bandái és a Keresztapa III. című filmekhez is rögzítettek itt speciális audioanyagokat, úgynevezett hangtereket, és egyes jeleneteket is itt vettek fel. De itt épült újjá az ókori Róma az HBO azonos című minisorozatához is. Paolo Sorrentino pedig itt forgatta Az ifjú pápa című tévésorozatának számos jelenetét, ahol Vatikánváros több részletét felhúzták díszletként. Dolgozott itt az egyéni látásmódú kortárs filmesek egyik legismertebbje, Wes Anderson, és korábban Hollywood megkerülhetetlen színésznője, Julia Roberts is feltűnt a Cinecittá falai között.