Mutatjuk, hányszor próbáltak csalni az élelmiszerrel tavaly Európában

2019.04.24. 19:33

Megjelent az Európai Unió Élelmiszercsalás Elleni Európai Hálózat (Food Fraud Network) 2018-as jelentése, amely betekintést nyújt az Igazgatási Segítségnyújtási és Együttműködési Rendszer (Administrative Assistance and Cooperation System, AAC) segítségével végzett információcserékbe.

2018-ban a tagállamok és Norvégia összesen 234 csalással kapcsolatos kérelmet indított az AAC informatikai eszköz segítségével, amelyből 54 Németországból származott - írja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a jelentés alapján.

A kérelmek száma 2016-hoz képest (167 darab) jelentős emelkedést mutatott.

A legtöbb kérelem (45 darab) a „hal és haltermékek" esetében történt, amelyet a „hús és hústermékek" (41 darab), illetve a „zsírok és az olajok" (30 darab) követtek. A termékekkel kapcsolatosan a félrecímkézés (42 százalék) a leggyakoribb probléma, amelyet a dokumentációs elégtelenségek (20 százalék) és a nem engedélyezett kezelések, technológiák alkalmazása (13 százalék) követett.

IllusztrációForrás: Shutterstock

A jelentés példaként az "extra szűz" olivaolajat említi, amely egyrészt szinte folyamatosan a hamisítók célkeresztjében áll, másrészt nincs mindig egységes megfeleltetés a termék kritériumainak előállítói és fogyasztói oldalon. Például a spanyol gyártmányú termékek nem felelnek meg az EU vonatkozó szabványainak, aminek kapcsán tavaly az illetékes tisztiviselők egyeztettek is Madriddal a lehetséges megoldásokról.

A 2013 óta működő rendszer segít felderíteni a határokon átívelő agrár-élelmiszerláncot érintő jogszabálysértéssel járó szándékos csalásokat. Az önkéntes részvételi alapon működő hálózatban hazánkat a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) képviseli.

KAPCSOLÓDÓ CIKK: