Új, eddig ismeretlen kisbefektetési forma debütál hazánkban

2019.05.05. 16:01

A bankbetétek csekély haszna miatt más befektetési lehetőségeket kereső érdeklődők nemsokára új fogalommal ismerkedhetnek meg hazánkban is, ez a közösségi finanszírozás. Itt már nagyon kevés, akár pár ezer forintos összegtől kezdve be lehet majd fektetni egy-egy szimpatikus vállalkozási ötletbe, melyek versenyezni fognak egymással a befektetői közösség pénzéért. Az Origo részletesen bemutatja, hogyan működik majd az első ilyen befektetési lehetőség.

A közösségi finanszírozás, más néven crowdfunding a szakmai berkekben egy évek óta ismert szó Magyarországon, mégsem volt eddig ilyen legális vállalkozás, amely segítette volna a hazai kezdő vállalkozásokat (startupokat) ötleteik hazai közösségi finanszírozásában. Akinek mégis szüksége volt ilyenre, az külföldön próbálkozott.

Korábban létezett már ilyen weboldal Magyarországon, amelyik szabályozott, részvénycélú kibocsátással próbálkozott, de a szabályozás hiánya miatt végül nem sikerült tető alá hozni a vállalkozást. Pedig az előfinanszírozás nem ismeretlen Magyarországon, hiszen ilyen például a ma is működő Adjukössze.hu oldal, amelyik adományt gyűjt egyéni felajánlásokból, de napjainkban erre láthatunk példát a Notre Dame újjáépítése kapcsán is.

Hamarosan bárki beszállhat a kezdő hazai vállalkozások közösségi finanszírozásába

A közösségi finanszírozás mára egy 4000 milliárd forintos világpiaccá nőtte ki magát, így elérkezett az ideje annak, hogy Magyarország is beszálljon. Főleg, hogy a PwC 2025-re azt jósolja, hogy ez a piac meg fogja haladni az éves szinten a 150 milliárd dollárt is.

A közösségi finanszírozás egy újabb ág lehet a kockázati tőkebefektetők (ún. angyalbefektetők) és az inkubátorházak mellett a hazai életképes vállalkozási ötletek kezdő hitelezésében. Természetesen banki finanszírozás is szóba jöhetne, de kezdő vállalkozások csak különleges esetekben kapnak hitelt pusztán egy ötletre, még ha üzleti tervvel alá is támasztják azt.

A közösségi hitelezés magánemberei viszont nem szakértők, nem is hitelbírálók, így kevesebb dokumentációval is elboldogulnak. Egy-egy közösségi befektető inkább az ötletet és az abba vetett hitet díjazza, amikor megnyitja a pénztárcáját, és kevéssé figyel az üzleti tervre vagy cash-flow előrejelzésre.

Magyarországon a már jelenleg is elérhető Tőkeportál.hu lesz az első szabályozott részvénycélú közösségi finanszírozási weboldal. A legfontosabb dolog ezzel kapcsolatban, hogy az alapítók megszerezték a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közösségi finanszírozással kapcsolatos állásfoglalását, hozzájárulását, és betartották a jegybank ajánlásait a weboldal kialakítása során - mondta Nádasdy Kata, a Tőkeportál.hu marketingvezetője az IIR Magyarország Kártyapiac 2019 rendezvényén tartott előadásában.

Az alapítók célja az, hogy a lehető legszélesebb fizetési palettát dolgozzák ki a befektető magánszemélyek számára, így akár az átutalás nélküli befektetés, vagy a kriptodeviza alapú befektetés is szóba jöhet a későbbiekben.

Mi az a közösségi finanszírozás és hogyan működik?

Tegyük fel, egy kezdő vállalkozás, vagy akár egy magánszemély is kitalál egy ötletet. Például ügyes kezű kezű vállalkozóként mondjuk egy különleges kézműves ajándékokat készítő vállalkozást indítana és lát is rá keresletet. A közösségi finanszírozást biztosító weboldalhoz először be kell nyújtania az ötletét, ahol megszűrik a jelentkezőket.

Ennek célja a hitelesítés, hogy csak reális és megbízható ötletek kerülhessenek a befektetők elé. Ha ezen a szűrőn átesett az ötlet, akkor azt kiteszi a portál a finanszírozó közösség elé. Erre célszerű a vállalkozónak jól felépített leírással, bemutatóval készülnie, mert itt másokkal versengve el kell adnia magát, illetve az ötletét a közönségnek, más szóval meg kell győznie őket, hogy miért fektessenek az ő ötletébe és az hogyan és mikor fog nekik megtérülni.

Ekkor elindul egy - mondjuk egy hónapos - úgynevezett gyűjtési időszak. A kézműves vállalkozónknak ez idő alatt kell megszereznie a szükséges pénzt.

Az ötlet és a hozzá szükséges, összegyűjtendő pénz összege a gyűjtési időszakra bekerül a listázható befektetési lehetőségek közé, amelyet a befektetők folyamatosan böngésznek. Itt látható minden egyes finanszírozási lehetőség esetében az eddig összegyűjtött összeg és a gyűjtési időszakból hátralévő idő. A vállalkozó ez idő alatt kap kérdéseket a közösség tagjaitól, melyekre érdemes őszintén, pontosan és meggyőzően válaszolni. A kérdések és a válaszok mindenki számára láthatóak.

Akinek az ötlet megtetszik, az hozzárendel pénzt az ötlethez a portálra feltöltött egyenlegéből, melyet csak akkor véglegesít a portál befektetésként, ha lezárult a gyűjtési időszak és a vállalkozó megkapta a pénzt. Ezek a befektetések - a befektetők részéről egyenként - általában nem nagy összegek, viszont a befektetők sokan vannak, így sok kicsi sokra megy alapon gyűlik össze a pénz. A kis összeg nem csak azért fontos, mert a magánszemélyek a magánvagyonukból nem szívesen kockáztatnak sokat, hanem azért is, mert így egy befektetési portfóliót képezhetnek, mely jellemzően kis összegekből áll, együtt viszont nagyobb összeget is kitehet. Vagyis a befektetők ezzel diverzifikálnak, azaz megosztják a kockázatokat az egyes befektetések között. A portál megkövetelheti, hogy a magánszemélyek legalább valamekkora összeget fektessenek be egy-egy vállalkozásba. A Tőkeportál célja, hogy a befektetők akár 5-10 ezer forintos befektetésekkel is elindulhassanak.

A kezdő vállalkozások finanszírozására hamarosan egy új kisbefektetői közösség alakulhat ki az első magyar közösségi finanszírozást biztosító weboldalon, a Tőkeportál.hu-nForrás: Shutterstock

A példánk szerinti kézműves vállalkozónak tehát gyűlnek ezek a pénzek a gyűjtési időszakban, de ezekhez még nem férhet hozzá. A közösségi finanszírozási portálok szabályzatai szerint a gyűjtési időszak alatt összegyűlt pénznek általában el kell érnie a kitűzött, összegyűjtendő tőke egy jelentős részét (jellemzően 70-80 százalékát), különben nem kap egy fillért sem a vállalkozó. De vannak olyan közösségi finanszírozási portálok is, melyek bármennyi összegyűlt pénzt is kifizetnek a vállalkozónak, persze kérdés, hogy tud-e ezzel a töredékösszeggel kezdeni valamit, ha a terve nagyobb összegre szólt. Ezért célszerű nagyobb összeggel kalkulálni, hogy akkor is elég legyen az összegyűlt pénz, ha az nem éri el a kitűzött összeget. Amikor a vállalkozó megkapja a pénzt, annak finanszírozási formája lehet hitel vagy részvény, a portál szabályzata szerint. Ettől függ majd az is, hogy a befektetők milyen ütemezéssel és hogyan jutnak hozzá a pénzükhöz.

A közösségi finanszírozásban a befektető magánszemélyek tulajdonképpen tehát egy ítéletet hoznak a vállalkozási ötletről, amire a vállalkozók a pénzt gyűjtik. Mivel sok befektető adja össze a pénzt, ezért ez az ítélet általában helyes. Tehát egy kezdő befektető valószínűleg helyesen teszi majd, ha az első kisebb összegeit olyan vállalkozási ötletekbe fekteti, amelyekbe sokan beszálltak már és látható, hogy a kitűzött összeget el fogja érni a gyűjtés az időszak végére. Nádasdy Kata szerint ritka a sikeres finanszírozású, mégis megbukott vállalkozási ötlet. Ilyenkor általában nem is az ötlettel van a baj, hanem a technológiával.

Hogyan működik majd az első magyar közösségi finanszírozást kínáló portál?

Az Európai Unió ún. Prospektus irányelve szerint 1 millió euróig lehet részvénycélú közösségi finanszírozási kampányt indítani az unióban, így tehát Magyarországon is. Ez azt jelenti, hogy forintba átszámítva mintegy 300 millió forintig lehet közösségi finanszírozással pénzt gyűjteni. Bár a Tőkeportál várhatóan májustól lesz elérhető, három projekttel már napokon belül elindulnak pilot jelleggel, ezek a kampányok összesen 700 millió forint összegyűjtését tűzik ki célul a pilot során.

Nádasdy Kata szerint azoknak a vállalkozóknak érdemes a közösségi finanszírozás felé fordulniuk, akiknél kockázati tőke vagy hitel nem áll rendelkezésre és a család, barátok sem tudják támogatni az ötletet. Természetesen nem kell kizárólag több száz milliós ötletekre gondolni, akár kisebb összegekre is lehet pénzt gyűjteni, átlagosan 30-60 nap alatt.

Hol gyűjtöttek eddig tőkét a kezdő magyar vállalkozók az internet közösségétől?

A Tőkeportál színre lépése előtt kizárólag külföldi oldalakról lehetett pénzt gyűjteni egy-egy vállalkozási ötlethez. Sok ilyen oldal létezik ma már a világban, de ezek közül kettő nőtte ki magát igazán, melyek mára meghatározóvá váltak. Egyikük a Kickstarter, a másik pedig az IndieGoGo. Íme néhány magyarországi példa, melyek megmérkőztek a külföldi közösségi weboldalakon a befektetők kegyeiért.

Magyar fejlesztésű, különleges, összecsukható, hordozható billentyűzetre gyűjtöttek jelentős sikerrel közösségi pénzt 2015-ben a CrowdSupply oldalon: a tervezett 200 ezer helyett 688 ezer dollár gyűlt össze a gyűjtési időszakban. Itt ír róla a projekt egyik résztvevője, egyben tanácsot is ad a jövő vállalkozóinak.

Egy másik magyar találmány, a motoros szemüveg viszont sikertelen volt, a közösség figyelmét nem sikerült felkelteni vele 2016-ban. Mindössze bő két százalékát tudta összeszedni a kitűzött összegnek a Kickstarteren.

Egy különleges antigravitációs játékra kaptak Somlyó Tamásék a szükségesnél is több pénzt 2014-ben az Indiegogon, itt olvasható interjú vele.

Ebben a 2016-os cikkben 5 magyar közösségi finanszírozással életre kelt példát is felhoz a Közös Ló blog írója, mindegyik zajos sikerrel nyitotta meg az internetes közösség virtuális pénztárcáját. Volt, amelyik második befektetési kört is indított.

A Minner.hu cikkírója, Mándó Milán 2018-ban szedett össze több sikeres magyar közösségi finanszírozásos projektet az internetről, mely ebben a cikkben olvasható. Magyar forintban súlyos tízmilliókat sikerült összekalapozniuk a projektek gazdáinak. A cikk alján további projektekre vezető linkek is találhatók.

A közösségi finanszírozásnak még nincs múltja, tapasztalata Magyarországon, ezért a Tőkeportál üzemeltetői ismertető rendezvényeket is tartanak majd az egész országban (a marketingvezető Győrt, Debrecent és Pécset konkrétan is megemlítette), a csatlakozott vállalkozásoknak pedig mentorálást, oktatás nyújtanak a sikeres közösségi finanszírozáshoz.

A portál célja az európai terjeszkedés, tehát hogy Magyarország is felkerüljön a térképre, azonban ahogy Nádasdy Kata fogalmazott előadásában, a kelet-európai régió még nem egy könnyű piac, többek közt a helyi szabályozások miatt is.

A Tőkeportál első nyolc vállalkozási ötlete között, melyet az elmúlt fél évben gyűjtöttek össze, egy sörfőző cég, egy horgászfelszereléshez kapcsolódó technológiai fejlesztés, egy biciklitárolásra alkalmas fejlesztés, és egy car-sharing, azaz megosztáson alapuló elektromos autó használatát ösztönző vállalkozási ötlet kapott helyet, másokkal együtt.