A régmúlt időkben európai királynők és indiai maharadzsák is előszeretettel ékesítették magukat gyöngyökkel, de manapság is igen népszerű: a tavalyi Met Gálán számos híresség is viselt gyöngyöket: Uma Thurman ruháját például mintegy 3 ezer gyöngy díszítette. A magyar gyöngy szó egyébként török eredetű.

Az ókori Egyiptomban már időszámításunk előtt négyezer évvel is viseltek igazgyöngyöt, és a drágakövek királynőjének is nevezett gyöngyöket hamar megkedvelték az ókori civilizációk mindegyikében. 

IllusztrációForrás: AFP/Martin Bureau

Az ókori Róma lakosai szinte már rajongtak az igazgyöngyökért, amit margaritának nevezték. Az igazgyöngyöket csak a gazdagabbak engedhették meg maguknak, sőt,

Julius Caesar olyan törvényt hozott, amellyel egyenesen megtiltotta, hogy az alacsony rangúak is hordhassanak gyöngyöt. A feljegyzések szerint Caesar szerelmének, Servillának egy igen drága, 6 millió sestertiust (kis méretű római ezüstpénz) érő gyöngysort adott ajándékba – egy légionárius ekkor évente 900 sestertiust keresett.

Augustus császár idejében már nemcsak ékszereket készítettek belőle, hanem a ruhájukat is ékesítették vele a római előkelőségek. És például az őrültségeiről ismert Caligula saját lovát is gyönggyel díszíttette.

GyöngyhalászokForrás: AFP/David Harding

A kontinensen élők a Perzsa-öbölből, az Srí Lanka közelében található Manaar-szorosból, valamint a Vörös-tenger partvidékéről – kereskedő karavánok szállítmányaiból – szerezték be, ráadásul ezeken a vidékeken egyébként a mai napig, szinte folyamatosan működik a gyöngyhalászat. 

Például a Srí Lanka-i gyöngyhalászatról már Marco Polo is beszámolt.Ugyanakkor ezeken a tengereken a mai napig ugyanazzal a nehézséggel szembesülnek a halászok: cápákkal és kalózokkal.

IllusztrációForrás: AFP/Martin Bureau

Igazgyöngyöket időszámításunk után 500-ban már halászták Kínában is, de a tenyésztett gyöngyök technikáját csak 1893-ban dolgozta ki a japán Mikimoto Mokichi és felesége, Ume: közösen tökéletesen gömbölyű gyöngyszemeket termesztettek. A gyöngy kereskedelmi forgalma csak az 1920-as évektől terjedt el széles körben, és vált ezáltal megfizethetőbbé és elérhetőbbé az emberek számára.

Így készül a termesztett gyöngy
A kagylók belsejébe akár húsz, gyöngyházból készült golyócskát helyeznek el, és a kagyló eköré védőréteget épít, ami aztán később maga a gyöngy lesz. A tenyésztett gyöngyöket, különféle befecskendezésekkel színezni is lehet. Az igazgyöngyöt és a termesztett gyöngyöt csak röntgengéppel lehet megkülönböztetni. És mivel szinte tökéletesen egyforma a két gyöngyfajta, ezért a vásárlók nem igazán veszik a drága igazgyöngyöt, hiszen a tenyésztett ékszeralapanyagról sem mondja meg senki, hogy nem igazgyöngy.

A valaha volt legdrágább gyöngy Marie Antoinette francia királyné medálja, amely 32 millió dollárért (9,2 milliárd forint) talált gazdára a Sotheby's aukcióján, értékét pedig nagyban növelte történelmi jelentősége is.

Marie Antoinette francia királyné medáljaForrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Tobias Hase

A gyöngyök értékének meghatározása bonyolultabb, mint a drágaköveké– nyilatkozta Tom Moses gemológus, az Amerikai Gemológiai Intézet munkatársa a Business Insidernek, majd hozzátette, hogy a természetes gyöngyöket – amit a kagylók vagy osztrigák állítanak elő – nehéz fellelni, ezért is magasabb az áruk. Manapság főleg tenyésztett gyöngyöt lehet vásárolni – külső beavatkozással késztetik arra az állatokat, hogy gyöngyöt növesszenek.

Egy termesztett gyöngy akár két évig is készülhet.

Az árazást nagyban befolyásolja a gyöngy mérete is: csakúgy, mint a drágaköveknél, itt is minél nagyobb egy gyöngyszem, annál értékesebb. A másik jelentős különbség a gyöngytípusok között a szín, például a tahiti fekete gyöngyök azért feketék, mert az azt készítő osztrigafaj belseje is fekete, ugyanakkor a tenyésztési folyamattól függően is kissé eltérhetnek a színek. Az árat ugyancsak alakíthatja a gyöngy csillogása, amit a legnehezebb mérni.

A Hope gyöngyForrás: AFP/Leon Neal

A világ legnagyobb gyöngye egyébként a Hope gyöngy, amelynek tömege mintegy 90 gramm, értékét 17 ezer dollárra (4,9 millió forint) becsülik, és a londoni a South Kensington Múzeumban őrzik.

A XXI. század elején a gyöngyviselés a virágkorát éli, és az internet korában már könnyebb beszerezni, mint valaha.