Minden korábbinál többen dolgoznak Magyarországon

2019.04.29. 10:46

Közzétette az idei első negyedévre vonatkozó foglalkoztatási adatokat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A foglalkoztatottak átlagos létszáma minden korábbinál magasabb szintet elérve, 4 millió 497 ezer főre nőtt, ami 62 ezer fővel magasabb az egy évvel korábbi értéknél.

Az idei első negyedévben a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 497 ezer volt, 62 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 1,2 százalékponttal 69,9 százalékra emelkedett.

A 20-64 éves korcsoportban a foglalkoztatási ráta 1,2 százalékponttal, 75,1 százalékra emelkedett, ezzel meghaladta az Európai Unió 2020-ra kitűzött 75 százalékos célértékét - jelentette a KSH.

IllusztrációForrás: Shutterstock

Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 87 ezerrel, a külföldi telephelyen dolgozóké 12 ezerrel nőtt, a magukat közfoglalkoztatottaknak vallók száma 37 ezerrel csökkent a tavalyi első negyedévvel összehasonlítva.

A foglalkoztatottak közül 4 millió 430 ezren tartoztak a 15–64 évesek közé, amely korcsoportban a foglalkoztatási arány 1,2 százalékponttal, 69,9 százalékra emelkedett.

A 15–64 éves férfiak körében a foglalkoztatottak létszáma 35 ezer fővel (1,5 százalékkal), 2 millió 434 ezer főre, míg a foglalkoztatási rátájuk 1,4 százalékponttal, 77,2 százalékra nőtt. A 15–64 éves nők körében a foglalkoztatottak száma 12 ezer fővel, 1 millió 996 ezer főre, foglalkoztatási rátájuk pedig 1,0 százalékponttal, 62,6 százalékra nőtt.

A korcsoportok szerinti megoszlás:

  • A fiatal (15–24 éves) korcsoport foglalkoztatottsága mintavételi hibahatáron belül változott, a foglalkoztatottak száma 286 ezer fő, a foglalkoztatási ráta pedig 28,2 százalék volt. Az úgynevezett legjobb munkavállalási korú (25–54 éves) népességben a foglalkoztatottak száma 40 ezerrel, 3 millió 441 ezer főre, a foglalkoztatási rátájuk 0,6 százalékponttal, 84,4 százalékra nőtt. Az idősebb (55–64 éves) korosztályban a foglalkoztatottak létszáma 704 ezer fő volt, a foglalkoztatási ráta 2,5 százalékponttal, 56,2 százalékra emelkedett.
  • A 20–64 éves korcsoport esetében – amely az Európa 2020 stratégiában meghatározott foglalkoztatási célok alakulásának megfigyelési köre – a foglalkoztatási ráta 1,2 százalékponttal, 75,1 százalékra emelkedett. Az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki, Magyarországon jelenleg a korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási ráta a férfiaknál 83,1, a nőknél 67,1 százalék.

A foglalkoztatás szintje a 15–64 évesek körében a legtöbb régióban alig változott.

Továbbra is Budapesten volt a legkedvezőbb a foglalkoztatási helyzet, a foglalkoztatási ráta értéke 73,8 százalék. A növekedés Dél-Dunántúlon volt a legjelentősebb, 3,3 százalékpont, ahol a foglalkoztatás szintje továbbra is alacsony, 65,6 százalék. A foglalkoztatottak aránya Észak-Magyarországon volt a legalacsonyabb, 65,4 százalék.

IllusztrációForrás: Shutterstock

Jól láthatóan a magyar munkaerőpiac egyre inkább beleütközik a foglalkoztatás további bővülésének korlátjába, a munkanélküliség szinte egyáltalán nem, de a foglalkoztatás is csak minimálisan araszolva tud elmozdulni kissé pozitívabb irányba - írja értékelésén Horváth András, a Takarékbank elemzője.

Az ok e jelenség mögött, hogy a még rendelkezésre álló munkaerő minősége meglehetősen alacsony, így már csak a nagyon nehezen foglalkoztatható és teljesen képzetlen munkaerő maradt szabadon a hazai munkapiacon, vagyis szakpolitikai beavatkozás és az oktatásba minden eszközzel való bekényszerítés nélkül nem várható érdemi előrelépés a magyar munkaerőpiacon.

Továbbá fontos lenne, hogy a hazai bérek elérjék azt a nettó nominális szintet, ami vásárlóerővel korrigálva már az unión belül is vonzó célpiaccá teszi a hazai munkaerőpiacot és elindulna a magasan képzett munkaerő be- és visszaáramlása. Erre akár már középtávon is jelentős esély nyílhat a jelenlegi folyamatok alapján, mivel a rendkívül beszűkült hazai képzett munkaerő-kínálat mellett a bérek évek óta kétszámjegyű mértékben növekednek, és a következő években is ugyanez a tendencia várható.

Kiváltképp, ha a jelenlegi ütemben folytatódnak az ezt segítő adócsökkentések,  valamint egy érdemibb munkavállalói adócsökkentés is tovább gyorsíthatná ezt a folyamatot.

A munkaerőhiányos állapot ebből következően kedvező a munkavállalók alkupozíciója szempontjából, és így a növekvő fogyasztás évek óta stabil lába tud lenni a hazai növekedésnek.

De ugyanígy pozitív a makrogazdaság és a versenyképesség szempontjából is, mivel a rendelkezésre álló erőforrásokat a vállalatok egyre hatékonyabban használják fel egyre hatékonyabb munkaszervezéssel és magasabb hozzáadott értéket előállítani képes beruházásokkal – ahogy az látszik is a beruházási adatokból –, ami a teljes nemzetgazdaság versenyképességét tovább növeli a következő években.

IllusztrációForrás: Shutterstock

Rekordalacsony maradt a munkanélküliség mértéke is

A 2019. január–márciusi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 166 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 3,6 százalék volt. A férfiak körében stagnált a munkanélküliség, a nők mutatói viszont javultak.

A KSH honlapján közzétette, hogy 2019. január–márciusban az egy évvel korábbihoz képest:

  • A 15–74 éves férfiak körében a munkanélküliek száma 90 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 3,5 százalék volt. A nők esetében a munkanélküliek száma 14 ezer fővel, 76 ezerre, a munkanélküliségi ráta pedig 0,7 százalékponttal, 3,6 százalékra csökkent.
  • A 15–24 éves munkanélküliek száma 36 ezer főre, munkanélküliségi rátájuk 11,2 százalékra nőtt. A munkanélküliek több mint ötöde ebből a korcsoportból került ki. A 25–54 évesek, azaz az ún. legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 3,1, az 55–74 éveseké 2,3 százalék volt.
  • A munkanélküliség átlagos időtartama 13,9 hónap volt, a munkanélküliek 37,6 százaléka legalább egy éve keresett állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számított.
  • A 15–74 évesek munkanélküliségi rátája Nyugat- és Közép-Dunántúlon volt a legalacsonyabb (2,1, valamint 2,2 százalék), Észak-Alföldön pedig a legmagasabb (6,5 százalék).

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint (https://nfsz.munka.hu/) a nyilvántartott álláskeresők létszáma 2,0 százalékkal, 279 ezer főre csökkent 2019. március végére az egy évvel korábbihoz képest.