Folytatódott a bérrobbanás Magyarországon

Euro dollar és forint pénz bankjegyek és érmék, bankkártyák Euro dollar és forint pénz bankjegyek és érmék, bankkártyák
Euro dollar és forint pénz bankjegyek és érmék, bankkártyák
Vágólapra másolva!
Idén februárban a bruttó átlagkereset 345.900 forint volt, 12,1 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Január–februárban a bruttó átlagkereset elérte a 344.700, a nettó átlagkereset 229.200 forintot, mindkettő 11,4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Vágólapra másolva!

A várakozásokat felülmúlva, 12,1 százalékkal nőttek a bruttó bérek februárban a képzett munkaerő egyre fokozottabb hiánya és a bérminimum-emelések hatására. Az év eleji KSH módszertani módosulás nem okozott érdemi változást az eddig kimutatott bérdinamikában, viszont az adatok hitelességét nagyban növeli, hogy immár közvetlenül a NAV adóbevallási adatbázisából származnak az adatok, közvetlen egyéni keresetekből.

A vizsgált hónapban a bruttó átlagkereset 344.700 forint volt, míg a nettó átlagkereset 237.300 forinton állt, figyelembe véve a családi adókedvezményeket.

Közfoglalkoztatás nélkül a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 356.600 forint volt február hónapban.

A nettó bérek szintén 12,1 százalékkal emelkedtek, így a reálbér-növekedés elérte a 8,7 százalékot. A makrogazdaság és a monetáris politika szempontjából kiemelten fontos mutató, a versenyszféra rendszeres béreinek növekedése 11,6 százalék volt az előző havi 11,1 százalékpont után. A közszféra közfoglalkoztatás nélküli bérei 9,8 százalékkal emelkedtek.

Fotó: Szabó Gábor - Origo

A nemzetgazdaságban közfoglalkoztatás nélkül alkalmazottként foglalkoztatásban állók száma 2,7 százalékkal növekedett, a versenyszféra létszámnövekedése 3,7 százalékpont volt, míg a közszférában 0,7 százalékkal csökkent ugyanez a létszám az előző év azonos hónapjához képest.

Így egyre gyorsuló ütemben az üzleti szféra növekedése hajtja a foglalkoztatást, ami jó hír az adófizetői bázis szempontjából.

2015 óta, 3 év alatt az egyedi kifizetésektől megtisztított rendszeres bérek 46 százalékkal nőttek a hazai munkaerőpiacon, ami a Takarékbank szakértői szerint példátlan felzárkózást jelent a hazai nemzetgazdaság eddigi történetében.

A 2013-tól 2019 végéig terjedő 5 éves periódus alatt 51 százalékot nőnek a reálbérek az idei tendenciákat is figyelembe véve, ami szintén példátlan ütemet jelent.

Forrás: Shutterstock

Erre az évre a Takarékbanknál 10 százalékot némileg meghaladó növekedést várnak a bruttó bérekben, a reálbér-növekedés pedig 6,1 százalék lehet, de a kockázatok változatlanul felfele mutatóak. A továbbra is kifeszített munkaerőpiac és a rekordalacsony munkanélküliség miatt a bérnövekedés dinamikája a következő időszakban is hasonlóan intenzív maradhat, a képzett munkaerő hiánya gyakorlatilag a gazdaság minden szektorában problémákat okoz mostanra.

A munkaerőért zajló összeurópai versenyben a hazai béreknek továbbra is jelentős hátrányt kell még ledolgozniuk, hogy a munkavállalási célpiacnak számító országok nettó bérszintjének közel 80 százalékát elérje a hazai bérszínvonal,

ezt követően indulhatna visszaáramlás a hazai munkaerőpiacra, amit egy érdemi munkavállalói adócsökkentés is jelentősen gyorsítani tudna.

- mondta Varga Mihály pénzügyminiszter az M1 aktuális csatornán, a KSH legfrissebb adataira reagálva. Hozzátette:

A szakemberek utáni kereslet változatlanul nagy, ez pedig a bérek növekedéséhez is hozzájárul.

Varga Mihály pénzügyminiszter Forrás: MTI/Máthé Zoltán

Az állami szférában törekszenek arra, hogy a keresetek emelkedése lépést tartson a versenyszféra növekedésével. A kormánynak tavaly több olyan döntése volt, amelyik különböző ágazatokban bért emelt.
Reményeik szerint idén is megtalálják azt az egyensúlyt, hogy a versenyszektor béreinek növekedésével az államigazgatás, az állami szféra keresete is lépést tartson. Akár 2010-hez, akár 2014-hez viszonyítva a keresetek leginkább Magyarországon nőttek a régióban.