Idén februárban a bruttó átlagkereset 345.900 forint volt, 12,1 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Január–februárban a bruttó átlagkereset elérte a 344.700, a nettó átlagkereset 229.200 forintot, mindkettő 11,4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A várakozásokat felülmúlva, 12,1 százalékkal nőttek a bruttó bérek februárban a képzett munkaerő egyre fokozottabb hiánya és a bérminimum-emelések hatására. Az év eleji KSH módszertani módosulás nem okozott érdemi változást az eddig kimutatott bérdinamikában, viszont az adatok hitelességét nagyban növeli, hogy immár közvetlenül a NAV adóbevallási adatbázisából származnak az adatok, közvetlen egyéni keresetekből. A vizsgált hónapban a bruttó átlagkereset 344.700 forint volt, míg a nettó átlagkereset 237.300 forinton állt, figyelembe véve a családi adókedvezményeket. Közfoglalkoztatás nélkül a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 356.600 forint volt február hónapban.

A nettó bérek szintén 12,1 százalékkal emelkedtek, így a reálbér-növekedés elérte a 8,7 százalékot. A makrogazdaság és a monetáris politika szempontjából kiemelten fontos mutató, a versenyszféra rendszeres béreinek növekedése 11,6 százalék volt az előző havi 11,1 százalékpont után. A közszféra közfoglalkoztatás nélküli bérei 9,8 százalékkal emelkedtek.

Fotó: Szabó Gábor - Origo

A nemzetgazdaságban közfoglalkoztatás nélkül alkalmazottként foglalkoztatásban állók száma 2,7 százalékkal növekedett, a versenyszféra létszámnövekedése 3,7 százalékpont volt, míg a közszférában 0,7 százalékkal csökkent ugyanez a létszám az előző év azonos hónapjához képest. Így egyre gyorsuló ütemben az üzleti szféra növekedése hajtja a foglalkoztatást, ami jó hír az adófizetői bázis szempontjából.

2015 óta, 3 év alatt az egyedi kifizetésektől megtisztított rendszeres bérek 46 százalékkal nőttek a hazai munkaerőpiacon, ami a Takarékbank szakértői szerint példátlan felzárkózást jelent a hazai nemzetgazdaság eddigi történetében.

A 2013-tól 2019 végéig terjedő 5 éves periódus alatt 51 százalékot nőnek a reálbérek az idei tendenciákat is figyelembe véve, ami szintén példátlan ütemet jelent.

Forrás: Shutterstock

Erre az évre a Takarékbanknál 10 százalékot némileg meghaladó növekedést várnak a bruttó bérekben, a reálbér-növekedés pedig 6,1 százalék lehet, de a kockázatok változatlanul felfele mutatóak. A továbbra is kifeszített munkaerőpiac és a rekordalacsony munkanélküliség miatt a bérnövekedés dinamikája a következő időszakban is hasonlóan intenzív maradhat, a képzett munkaerő hiánya gyakorlatilag a gazdaság minden szektorában problémákat okoz mostanra.

A munkaerőért zajló összeurópai versenyben a hazai béreknek továbbra is jelentős hátrányt kell még ledolgozniuk, hogy a munkavállalási célpiacnak számító országok nettó bérszintjének közel 80 százalékát elérje a hazai bérszínvonal, ezt követően indulhatna visszaáramlás a hazai munkaerőpiacra, amit egy érdemi munkavállalói adócsökkentés is jelentősen gyorsítani tudna. 

A gazdaság teljesítményének növekedésével a bérek is emelkedtek, amely összhangban van a várakozásokkal - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter az M1 aktuális csatornán, a KSH legfrissebb adataira reagálva. Hozzátette: a gazdaságpolitika célja, hogy a munkahelyek számának növekedésével, a gazdaság bővülésével együtt a keresetek is növekedjenek.A szakemberek utáni kereslet változatlanul nagy, ez pedig a bérek növekedéséhez is hozzájárul.

Varga Mihály pénzügyminiszterForrás: MTI/Máthé Zoltán

Az állami szférában törekszenek arra, hogy a keresetek emelkedése lépést tartson a versenyszféra növekedésével. A kormánynak tavaly több olyan döntése volt, amelyik különböző ágazatokban bért emelt.
Reményeik szerint idén is megtalálják azt az egyensúlyt, hogy a versenyszektor béreinek növekedésével az államigazgatás, az állami szféra keresete is lépést tartson. Akár 2010-hez, akár 2014-hez viszonyítva a keresetek leginkább Magyarországon nőttek a régióban.