Varga Mihály pénzügyminiszter a lakásépítési adatokat értékelve kiemelte:
a bővülést a családvédelmi akcióterv keretében kibővített otthonteremtési kedvezmény, a javuló foglalkoztatási és jövedelmi helyzet, az élénkülő hitelezés, valamint a kedvezményes lakásáfa is támogatta.
Várakozásai szerint idén is folytatódik a lakásépítések dinamikus bővülése, a magyar gazdaság teljesítménye és a meghozott kormányzati intézkedések megfelelő hátteret adnak az építőipar további növekedésének, így
a lakásépítések száma akár 20 százalékkal is emelkedhet az idén.
Az elmúlt három évben (a lakásáfa csökkentése és a csok kiterjesztésének bejelentése óta eltelt időszakban) összesen több mint megháromszorozódott a lakásépítési-engedélyek száma, míg kétszeresére nőtt a lakásátadásoké.
2016 eleje óta a lakásépítési engedélyek száma 115.914, míg az átadások száma 45.725 volt, azaz 70.189-cel több engedélyt adtak ki, mint amennyi lakás megépült – ez tükrözi a kivitelezések igen jelentős csúszását.
Ezért idén és jövőre a Takarékbank részéről jelentős átadási hullámra számítanak, az átadásokat azonban némileg lassíthatja, hogy 2023-ig kaptak haladékot a kedvezményes lakásáfa megtartására azon lakások felépítése, amelyek tavaly november 1. előtt rendelkeztek építési engedéllyel.
A lakásépítések igen egyenlőtlenül oszlanak el az országban.
A társasházépítések és az ingatlanfejlesztések döntő része Budapesten zajlik, a lakásátadások száma idén és jövőre a fővárosban meghaladhatják a 10 ezret, országosan pedig a 25 ezret.
A válság előtti teljesítményhez, a nemzetközi rátákhoz, valamint a hazai lakásmegújítás kívánatos mértékéhez képest azonban a lakásépítések még messze elmaradnak.
A válság előtt évente 35-40 ezer lakást adtak át. Tavaly összesen közel 17,7 ezer lakás épült, ami 1000 lakosra 1,8 lakás építését jelenti, míg az európai átlagos érték 3-3,5 lakás.
A hazai lakásállomány százévenkénti megújításához is évente 35-40 ezer lakás építésére lenne szükség.
Mindezek alapján látható, hogy a hazai lakásépítések száma semmilyen túlfűtöttséget nem tükröz, sőt, még a válság utáni visszaesést sem pótolta.
Az OTP Ingatlanpont kommentárja a KSH adatai alapján azt emeli ki, hogy
az első negyedéves teljesítmény 2010 óta a legerősebb évkezdetet jelenti.
Ugyanakkor a kiadott 9639 új lakásépítési engedély már minimális csökkenést mutat a tavalyi év azonos időszakához képest, igaz, ez még mindig a második legmagasabb volumen 2007 óta.
A kiadott építési engedélyek száma éves szinten Budapesten és a nagyobb városokban esett vissza leginkább, 8-9 százalékkal.
Ebben nagy szerepe lehet annak, hogy azon új építésű lakásokat, amelyek építési engedélyét 2018. november elseje után adták ki, illetve már 2019 december 31-e után értékesítenek, a korábbi 5 százalékos kedvezményes forgalmi adó helyett 27 százalékos áfa terheli.
Az OTP budapesti újlakás-adatbázisa szerint, míg 2018 első négy hónapjában 121 új, kétlakásosnál nagyobb projekt 3400 lakását kezdték újonnan hirdetni, addig idén január és április között valamivel kevesebb beruházás keretében már csak alig 3100 új lakás jelent meg a piacon
– mondja Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.
Attól azonban nem kell tartani, hogy a piac látványosan befagyna, hiszen most is rendszeresen jelentenek be új, több száz lakásos projekteket
– teszi hozzá ez elemző.
Míg a városokban visszaesés tapasztalható, addig a községekben, a tavalyi első negyedévhez képest 46 százalékos növekedés látható a kiadott építési engedélyekben, ami egyrészt a nagyvárosok erőteljes áremelkedése miatt a kisebb településeken megfigyelhető keresletélénkülés, másrészt a közelmúltban a vidéki lakáspiac élénkítésére tett kormányzati bejelentések hozadéka lehet.
Bár a kiadott építési engedélyek száma csökkenést mutat, a lakásépítések „tehetetlensége”, azaz az időben elhúzódó építési folyamat miatt
a megépült lakások száma az idei első három hónapban országos szinten még 8 – Budapesten 50 – százalékkal nőtt.
Ugyanakkor a megyeszékhelyeken és a községekben csökkenést mutatnak a számok.