Folytatódott az exportnövekedés

Erősödik az európai kiskereskedelem, némi egyenetlenséggel

Márciusban az áruexport euróban számított értéke 4,9, az importé 5,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az áruforgalmi aktívum 677 millió euró volt, 21 millió euróval kevesebb a tavaly márciusinál – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az első negyedévben 5,9 százalékkal nőtt az export és 7,5 százalékkal az import, az exporttöbblet 260 millió euróval csökkent a múlt év azonos időszakával összevetve, és 1,886 milliárd eurót tett ki.

A KSH közlése szerint március hónapban:

• A kivitel értéke 9,7 milliárd eurót (3059 milliárd forintot), a behozatalé 9,0 milliárd eurót (2846 milliárd forintot) tett ki.
• A termék-külkereskedelmi többlet 677 millió euró (213 milliárd forint) volt.
• A kivitel 82, a behozatal 75 százalékát az Európai Unió tagállamaival bonyolítottuk le.

A külkereskedelmi többlet csökkenésének mértéke lényegesen elmaradt az előző negyedévekhez képest, így az idei első negyedévben jóval kisebb mértékben volt befolyással a GDP növekedésére, ami szintén hozzájárulhatott az első negyedéves GDP érdemi élénküléséhez – jelzi Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője az adatokat értékelve.

Az import gyors növekedése továbbra is a beruházások és a fogyasztás robosztus dinamikáját tükrözik, ugyanakkor az egy évvel ezelőttihez képest alacsonyabb olajárak valamelyest javíthatták a cserearányokat az energiahordozók importárának mérséklődésének köszönhetően.

Illusztráció Forrás: Pixabay

A kifejezetten romló európai és nemzetközi konjunktúra ellenére az export élénkülése pedig a jobb kapacitáskihasználtságot, valamint új kapacitások üzembe helyezését tükrözi. Tavaly összesen 4,3 százalékkal nőtt az export, míg 6,9 százalékkal nőtt az import, ennek hatására a külkereskedelmi többlet 2,037 milliárd euróval 6,04 milliárd euróra csökkent.

A következő években újra emelkedhet a külkereskedelem többlete, 2021-től az új Mercedes-gyár tervezett üzembe helyezése miatt akár erőteljesebben is.

A tartósan magas külkereskedelmi többletnek köszönhetően a folyó fizetési mérleg és a külső finanszírozási képesség is tartósan többletet mutathat.

Ez hozzájárul a külső adósságok és így a külső sérülékenység meredek csökkenéséhez, 2020 végére pedig a hazai gazdaság nettó külső hitelezővé válhat, amit az uniós forráslehívások gyorsulása is támogat. Ezek a folyamatok pedig a forintnak tartós támaszt adnak, így az év végére, valamint jövőre a forint erősödésére számítunk – írja az elemző.