A fogyasztói árak 3,9 százalékkal emelkedtek áprilisban

2019.05.09. 09:41

2019. áprilisban a fogyasztói árak átlagosan 3,9 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Az elmúlt egy évben a szeszes italok, dohányáruk és az élelmiszerek ára emelkedett jelentős mértékben - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

12 hónap alatt, 2018. áprilishoz viszonyítva:

  • Az élelmiszerek ára 5,2 százalékkal nőtt, ezen belül az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 20,3, a liszté 11,2, a péksüteményeké 9,7, a kenyéré 8 százalékkal magasabb, a tojásé 8,5, a tejé 6,2, a cukoré 3,6 százalékkal alacsonyabb lett. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 8,5, ezen belül a dohányáruké 12,7 százalékkal emelkedett. A szolgáltatásokért 3, ezen belül a lakásjavítási és -karbantartási szolgáltatásokért 12, az üdülési szolgáltatásokért 6,1 százalékkal kellett többet fizetni. A járműüzemanyagok 6,9 százalékkal drágultak.
Forrás: Shutterstock

1 hónap alatt, 2019. márciushoz viszonyítva:

  • A fogyasztói árak átlagosan 0,9 százalékkal nőttek. Az élelmiszerek ára 0,5 százalékkal emelkedett, ezen belül az idényáras élelmiszerek 3,2, a párizsi, kolbász 2,2, a sertéshús 1,6, a kenyér 1,2 százalékkal többe, az étolaj 1,9, a tojás és a sajt 1,2 százalékkal kevesebbe került. A ruházkodási cikkek 2,1, a szeszes italok, dohányáruk 0,7, ez utóbbin belül pedig a dohányáruk 1,6 százalékkal drágultak. A szolgáltatások ára 0,5 százalékkal nőtt, ezen belül az üdülési szolgáltatásokért 3,6 százalékkal kellett többet fizetni. A járműüzemanyagok ára 5,9 százalékkal lett magasabb.

2019. január–áprilisban az előző év azonos időszakához képest:

  • A fogyasztói árak átlagosan 3,4 százalékkal nőttek
Forrás: Dreamstime

A Takarékbank elemzői kommentárjában kifejti, hogy a maginfláció 3,8 százalék maradt, így feltehetően az adószűrt maginfláció sem emelkedett az előző havi 3,5 százalékos szintről. Amennyiben az adószűrt maginfláció meghaladja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) várakozásait, a Monetáris Tanács folytathatja a monetáris kondíciók normalizálását a nem hagyományos eszközök visszavonásával, így a likviditásnövelő devizaswap állomány mérséklésével, valamint az egynapos betéti kamat emelésével. Ez elég lehet a forint erősödéséhez, mivel a nemzetközi kondíciók közben enyhülnek, amit erőteljesen fokoztak az EKB legutóbbi bejelentései is. Az importált infláció továbbra is alacsony lehet, ami a forint mérsékelt erősödésével fékezheti az inflációt az év második felében. Az MNB előrejelzése szerint a gyenge európai konjunktúra miatt az importált infláció a második félévben már fékezni fogja az adószűrt maginflációt, így nagyobb lépésre nem kell számítani, sőt, az MNB egyelőre kivárhat.