Lendületben marad a magyar gazdaság, kitart az átlag feletti növekedés

2019.05.21. 12:58

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) friss értékelése is megerősíti, hogy Magyarország az Európai Unió egyik legdinamikusabban növekvő tagállama – mondta Gion Gábor az OECD gazdasági kilátásokat elemző legfrissebb kiadványát értékelve.

A dokumentum kiemeli a magyar kormány gazdaságpolitikájának kedvező hatásait: a hatéves bérmegállapodásnak köszönhető dinamikus béremelkedést, illetve a lakástámogatásokat, amelyek jelentősen javítják a belső keresletet – ismertette a Pénzügyminisztérium pénzügypolitikáért felelős államtitkára.

Gion Gábor, a Pénzügyminisztérium pénzügyekért felelős államtitkáraForrás: MTI/Máthé Zoltán

Az OECD 2019-re 3,9 százalékos növekedést jelez előre, amely közelíti a kormány előrejelzését.

Magyarország várható növekedése jelentősen meghaladja az OECD-tagállamok és az unió átlagát is – hívta fel a figyelmet Gion Gábor. Rámutatott, hogy a bérek jelentős emelkedése, a foglalkoztatás gyors bővülése az erős lakossági bizalommal párosulva megalapozza a fogyasztás folytatódó növekedését.

Az elemzés jelzi, hogy a dinamikus gazdasági bővülés továbbra is stabil alapokon nyugszik, miután a költségvetési hiány jóval a GDP három százaléka alatt maradhat. Az államtitkár kiemelte: az OECD jelentése arra is kitér, hogy tovább csökken a magyar államadósság, és a szervezet várakozásai szerint – amik megegyeznek a kormányéval – mértéke idén a bruttó hazai termék 70 százaléka alá csökkenhet.

Gion Gábor jelezte: az OECD az idei évre vonatkozó előrejelzését még az első negyedéves kiemelkedő szám ismerete nélkül alakította ki.

A kiemelkedő, 5,3 százalékos első negyedéves növekedés különösen figyelemreméltó, miután az OECD szerint jelentősen lassul a világgazdaság, és különösen az eurózóna növekedési üteme esik vissza 2018-hoz képest.

IllusztrációForrás: Shutterstock

A dokumentum rámutat, hogy a gazdasági növekedés motorja ezután is a belső kereslet marad, a fogyasztást erősíti a csökkenő munkanélküliség, a reálbér-emelkedés, illetve a beruházások várható erősödése. A munkanélküliség az OECD várakozásai szerint tovább csökken, 2020-ban 3,2 százalék körül alakulhat.

Az OECD szakértői arra számítanak, hogy a lakossági fogyasztás a tavaly elért 5,4 százalék után idén 4,6 százalékkal, jövőre pedig 4,0 százalékkal növekedhet, míg a kormányzati kiadások a tavalyi 0,5 százalékos csökkenés után 1,1 százalékkal, illetve 1,8 százalékkal bővülhetnek.

IllusztrációForrás: AFP/Eric Audras

A bruttó hazai állótőke-képződés növekedésének üteme a tavalyi 16,5 százalékról idén várhatóan 10,2 százalékra, jövőre pedig 4,3 százalékra mérséklődik. 

Az OECD az idén háromszázalékos inflációt vár a tavalyi 2,9 százalék után, majd 2020-ra 3,9 százalékra emelkedhet a fogyasztói árindex. A maginfláció a tavalyi 2,1 százalék után idén 3,4 százalék, 2020-ban pedig 3,9 százalék lehet.

Az áruk és szolgáltatások exportja tavaly 4,7 százalékkal nőtt, az ütem 5,8 százalékra gyorsulhat idén, de jövőre 5,4 százalékra mérséklődhet. Az import értéke tavaly 7,1 százalékkal nőtt, idén és jövőre pedig egyaránt 6,4 százalékkal emelkedhet.

IllusztrációForrás: Shutterstock

A Gazdasági kilátások címmel félévente megjelenő, a fő gazdasági trendeket és perspektívákat, valamint az OECD-tagállamok és más jelentős országok gazdasági helyzetét és kilátásait elemző kiadványban a Magyarországgal foglalkozó fejezetben az elemzők kiemelték, hogy a gazdasági növekedést hajtó lakossági fogyasztást alátámasztja a reálbérek emelkedése és a foglalkoztatottság bővülése.

A beruházások lendületes növekedését elősegíti a vállalatok kapacitásnövelő aktivitása, a kormány lakásprogramja és az uniós strukturális alapok beáramlása.

A feszes munkaerőpiaci helyzet azonban felfelé húzza az inflációt, az egyre szűkebb kapacitási korlátok visszafogják a gazdasági növekedést, miközben a bővülő keresletet egyre inkább az import révén elégítik ki.

Az erős növekedés az OECD szakértői szerint lehetőséget nyújt a költségvetés fenntarthatóságának javítását célzó intézkedések bevezetésére, az időskorúak szegénységének csökkentésére, valamint a nyugdíjrendszerhez és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés kihívásainak kezelésére.

Emellett az elsődleges munkaerőpiacon való elhelyezkedési lehetőségek bővülése lehetővé teszi a közmunkaprogram leépítésének felgyorsítását. A hazai kis- és középvállalkozások támogatásában az üzleti szabályozás javítására, a regionális és nemzeti ellátási láncokba való beilleszkedésük megkönnyítésére és a szakképzettség fejlesztésére kellene összpontosítani.

A szervezet szakértői a kiadványban arra is felhívják a figyelmet, hogy a növekedés jelenlegi szintjének hosszú távú fenntarthatóságához tovább kell javítani a magyar gazdaság termelékenységét.

A folyó fizetési mérleg tavaly a GDP 0,5 százalékának megfelelő többlettel zárt, idén egyensúlyba kerülhet, jövőre viszont 0,7 százalékos GDP-arányos hiánnyal zárhat.

A maastrichti kritériumok alapján számított GDP-arányos államadósság az idén 68,5 százalékra csökkenhet.

Mértéke tavaly 70,8 százalék volt. Jövőre, 2020-ban pedig 66,8 százalékra mérséklődhet az OECD friss előrejelzése szerint.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK: