Tovább nőtt Magyarországon a foglalkoztatottság

2019.05.29. 10:45

Fontos adatokat közölt ma a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a foglalkoztatottságról, illetve a munkanélküliség alakulásáról Magyarországon. A február-áprilisi időszak átlagában az előző év azonos időszakához képest 47 ezer fős növekedéssel, 4,492 millió volt a foglalkoztatottak száma. A változáshoz az elsődleges munkaerőpiac 69 ezer fős növekedéssel, a közfoglalkoztatottak száma 40 ezer fős csökkenéssel járult hozzá, a külföldi telephelyen dolgozók száma pedig 18 ezer fővel nőtt.

Az előző 3 havi átlaghoz képest ugyanakkor 5 ezer fővel csökkent a foglalkoztatottak száma. A 15-74 éves korosztályban a gazdaságilag aktívak száma egy év alatt 32 ezer fővel, 4,654 millióra növekedett. Ezzel párhuzamosan a fenti időszakban 0,1 százalékkal, 3,5 százalékra csökkent a munkanélküliségi ráta. A munkanélküliek száma 4 ezer fővel volt kevesebb az előző 3 havi átlagnál, míg 15 ezer fővel csökkent az egy évvel korábbihoz képest.

Ez azt jelenti, hogy a legjobb munkavállalási korú, 20-64 éves korosztály 74,9 százaléka dolgozott, ami érdemben meghaladja az Európai Unió 73,2 százalékpontos átlagos rátáját. A foglalkoztatottak száma a mezőgazdaság kivételével minden ágazatban bővülést mutatott 2019. I. negyedévében az előző év azonos időszakához képest.

Forrás: Shutterstock

Jól láthatóan a magyar munkaerőpiac egyre inkább beleütközik a foglalkoztatás további bővülésének korlátjába, a munkanélküliség szinte egyáltalán nem, de a foglalkoztatás is csak egyre csökkenő ütemben tud elmozdulni pozitívabb irányba annak ellenére, hogy a foglalkoztatási ráta a Takarékbank elemzői szerint még további legalább 4 százalékponttal javítható lenne, összehasonlítva a jelenleg versenyképesebb uniós tagállamokkal. Ez további 250-300 ezer új, betöltött álláshelyet jelentene a hazai munkaerőpiacon, ezt követően lenne kijelenthető a teljes foglalkoztatottság.

Forrás: Shutterstock

Az ok e jelenség mögött – a még mindig jelen lévő feketefoglalkoztatás mellett –, hogy a még rendelkezésre álló munkaerő minősége meglehetősen alacsony, így már csak a nagyon nehezen foglalkoztatható és teljesen képzetlen munkaerő maradt szabadon a hazai munkaerőpiacon.

Emellett ez a stagnálásközeli helyzet mindaddig fennállhat, amíg a hazai bérek el nem érik azt a nettó nominális szintet, ami vásárlóerővel korrigálva már az unión belül is vonzó célpiaccá teszi a hazai munkaerőpiacot, és elindulna a magasan képzett munkaerő be- és visszaáramlása.

Erre akár már középtávon is jelentős esély nyílhat a jelenlegi folyamatok alapján, mivel a rendkívül beszűkült hazai képzett munkaerő-kínálat mellett a bérek évek óta két számjegyű mértékben növekednek, és a következő években is ugyanez a tendencia várható a Takarékbank véleménye szerint.

A munkaerőhiányos állapot ebből következően kedvező a munkavállalók alkupozíciója szempontjából, és így a növekvő fogyasztás évek óta stabil lába a hazai növekedésnek. 

A rendszerváltás óta nem volt ilyen alacsony a munkanélküliség

Varga Mihály pénzügyminiszter a KSH legfrissebb adatait kommentálva elmondta, hogy a rendszerváltozás óta nem volt ilyen alacsony a munkanélküliség Magyarországon, mint idén február és április között; a 2010-es mintegy 12 százalékról 3,5 százalékra csökkent a mutató.

Ezzel Magyarország az Európai Unió 28 tagországa között a negyedik helyen áll, Lengyelországgal holtversenyben.

Varga Mihály szerint az adatok azt mutatják, hogy "egyre kevesebb olyan álláskereső ember van ma Magyarországon, aki nem talált a maga számára munkát" - fogalmazott.