Különleges élményt nyújt majd az épülő Magyar Zene Háza a Ligetben

2019.05.30. 17:32

A természetből és a zenéből együttesen merített Sou Fujimoto a Magyar Zene Házának tervezésekor. A japán sztárépítész egy egyedülállóan izgalmas, természetközeli épületet tervezett, amelyet a Magyar Zene Házára kiírt nemzetközi tervpályázaton a magyar és nemzetközi zsűri 168 pályamű közül választott ki. Sou Fujimoto interjút adott az Origónak.

Különleges épületeket tervez világszerte, amelyek szokatlanok, de izgalmasak. Mennyire fogadják ezt be az emberek?

A Montpellier-ben lévő lakóépület építése befejeződött és a helyiek roppant lelkesen fogadták. Ez valószínűleg annak tudható be, hogy én minden esetben nagy tisztelettel vagyok a helyi kontextus iránt. A párizsi projektünknél figyelembe vesszük Párizs történelmét, tradícióit, és mindezt újra szeretnénk értelmezni egy mai, korszerű épületben. Én nagyon szeretem ezt a fajta integrációt, ahol tisztelettel lehetek a múltbeli dolgok iránt, és mellette valami újat is behozhatok a környezetbe. Szeretem azt az alapvető örömet behozni az emberek életébe, ami arról szól, hogy az emberek élvezzék az élményt, tulajdonképpen az életet magát.

Sou Fujimoto beszél a Magyar Zene Háza tervezéséről

Egyrészt épületei formájában, másrészt az épületeiben ténylegesen is megjelennek a fák, növények. Miért kap ilyen hangsúlyt a természet az épületeiben?

Azt a környezetet, ahol az emberek élnek, nemcsak az építészek hozzák létre, hanem benne van a természet is, tehát a levegő, a szél, a napsütés. Ezek mind nagyon fontos részei a környezetünknek, éppen ezért fontos, hogy az épített környezet és a természet harmonizáljon, és valamilyen egységet képezzen.

Sou FujimotoForrás: Origo

Miért jelentkezett a Magyar Zene Háza pályázatára?

Több okom is volt rá. Először is, nagyon pozitívan hatott rám az egész projekt víziója. Ebben a parkban többféle kulturális épület is létrejön, tehát egyidejűleg megelevenedik egyfajta diverzitása a régi és az új épületeknek, a történelemnek és a jövőnek, a természetnek és az épített környezetnek. Ugyanakkor az, hogy a kulturális programok egyidejűleg, egy helyen zajlanak, ez egy nagyon erős hatás, ráadásul a Magyar Zene Háza tényleg a természetben, a park kellős közepén lesz, amit egy gyönyörű zöldövezet vesz körül. Ez a környezet arra inspirált, hogy elgondolkodjak az építészet és a természet kapcsolatán.

Ugyanakkor tudom azt is, hogy a magyarok számára a zene kiemelten fontos szerepet játszik az életükben történelmileg, így arra gondoltam, nagyszerű dolog lehet valami újat javasolni, amelyben az ember tiszteli a történelmet, de a jövőbe tekint. Ezek miatt döntöttem a pályázat mellett.

Épül a Magyar Zene Háza 2019 májusábanForrás: Origo

Milyen kihívásokkal, sajátságokkal szembesült a zöldövezetben felépülő épület tervezésekor?

A zöld környezet tekintetében sok beszélgetés után döntöttünk úgy, hogy egy teljes mértékben átlátszó környezetet hozunk létre a koncertterem számára. Ez az átlátszóság volt a projekt kulcsfontosságú koncepciója. Ami pedig a kiállítóterületet illeti, a teljes kiállítóterület a föld alá kerül, hiszen felettébb nagy részt ölel fel és nagy a belmagassága is. Szerettük volna az épület látható tömegét csökkenteni, ezért került a föld alá, amelynél bizonyos követelményeket természetesen figyelembe kellett venni. Az épületnek hullámos tetőszerkezete lesz, a földszinten pedig üvegből készülnek a falak, vagyis teljesen ki lehet majd látni a koncertteremből.

A tető egyfajta védelmet is biztosít a külvilág ellen, és ez egy nagyon jó kapcsolódási pont, hiszen a park „bejön" az üvegfalon keresztül a belső környezetbe, ám a tető mégis védelmet biztosít. A külső környezettel együtt így kerül harmóniába. Tehát nem pusztán egy épületet alkotunk, hanem az is cél, hogy aktivizáljuk és gazdagítsuk a parkkal kapcsolatos élményt.

A Magyar Zene Háza videós látványterve

Bár sok épülete különleges, de lesz-e valamilyen egyedi építészeti megoldás a Magyar Zene Házában is?

Az mindenképpen egyedülálló, hogy egy olyan koncertterem épül, amely teljes kilátást biztosít a környezetre, jelen esetben a parkra. Emellett az is érdekes, hogy az épület maga nagy, ám mégis beleolvad a fás területbe. Vagyis nem egy konkrét épületet látunk. Érzékeljük ugyan, hogy ott van az épület, de a park szerepe nagyon fontos, hiszen ezáltal az épület nem önmagában jelenik meg. Az, hogy a föld alatt van a kiállítóterület, a földszinten a koncertterem és a felső szinten az oktatási rész, szintén nem mondható szokványosnak.

Van-e valamilyen különleges kapcsolata az épületnek a természettel? Gondolok itt valamilyen speciális anyagra, vagy környezetkímélő eljárásra, amivel hosszú távon jobban járunk, mint a hagyományos anyagokkal?

Itt egy hatalmas építkezésről van szó, amit megpróbálunk oly módon optimalizálni, hogy egyensúlyt érjünk el a természettel. A tetejére napelemek is kerülnek, mert nagy lesz a tető területe, ezért a napelemeket be is integráltuk a tervbe. Vagyis nemcsak úgy felrakjuk őket a tetőre, mint máshol szokták, hanem a tető szerves részét képezi majd. Egy másik ilyen hatás, hogy üvegfalakkal dolgozunk, de a tető kilóg a síkból, és ezáltal védi az alatta levő környezetet a közvetlen napsugárzástól.

Mikorra készül el a Magyar Zene Háza?
A sztárépítész által tervezett új épület az egykori Hungexpo irodaházának helyén jön létre a Városligetben úgy,‭ ‬hogy közben több ezer négyzetméternyi,‭ ‬évtizedek óta kerítéssel lezárt zöldterületet is visszaadnak a parknak.‭ ‬A‭ ‬2018‭ ‬nyarán kezdődött építkezés már a magasépítési szakaszban tart,‭ ‬az intézmény várhatóan‭ ‬2021‭ ‬végén nyílik meg.‭ ‬A fejlesztésben Sou Fujimoto tokiói irodájának hazai partnere,‭ ‬az M-Teampannon Kft.‭ ‬csapatának munkája kulcsfontosságú,‭ ‬az építész folyamatosan kapcsolatban van a hazai szakemberekkel.

Az emberiség egyre szebb és zöldebb lakó- és irodai környezetet tud kialakítani magának. Elképzelhető-e, hogy az egész szakma előbb-utóbb önt követi majd a különleges formájú, zöld épületekben?

Ami az épített és a természeti környezet integrációját illeti, ez egy fontos téma manapság. Sok építész néz szembe ezekkel a kihívásokkal, amikre megpróbálják a saját megoldásaikat alkalmazni. Én úgy gondolom, itt nem arról van szó, hogy a többiek követnek-e engem, hanem hogy többféle megközelítéssel próbálkozunk párhuzamosan, és ezek egymást is befolyásolják. Úgy gondolom, hogy a Magyar Zene Háza egy nagyon fontos projekt ebben a tekintetben is.

Hol és milyen épületeket tervez most, hol láthatjuk a közeljövőben az ön épületeit?

Már beszéltünk korábban a két franciaországi projektről. Ehhez még hozzájön egy egyetemi épület megtervezése Franciaországban, amiről most tárgyalunk, egyébként pedig Japánban dolgozok egy épületen, ahol egy nagyméretű, egy kisméretű színházterem és kiállítótér egyben, egyetlen komplexumban jelenik majd meg. Emellett egy szállodát is tervezünk Japánban, és van még egy egyetemi épületünk is, Svájcban. Összefoglalva, kisebb-nagyobb léptékű, városi környezetben épített, kulturális és lakókörnyezetet alakító épületeken dolgozom jelenleg.

További érdekességek a Magyar Zene Házáról a Liget Budapest Projekt blogoldalán olvasható:
Milyen lesz a Magyar Zene Háza belülről?
Ezért lesz különleges a Magyar Zene Háza