Márciusban 10,2 százalékkal, 367 ezer forintra nőtt a bruttó átlagkereset az egy évvel korábbihoz képest - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A növekedés huszonhatodik hónapja, 2017 februárja óta kétszámjegyű.

A közfoglalkoztatottak nélkül számolva 377 100 forint volt az átlagkereset, 9,1 százalékkal több a tavaly márciusinál.
A nettó átlagkereset a kedvezmények nélkül 244 200 forint, a kedvezményeket is figyelembe véve 251 600 forint volt.

Az idei első negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva 11,0 százalékkal nőttek a keresetek, a bruttó átlagkereset 352 200 forint, a nettó átlagkereset 234 200 forint volt.

IllusztrációForrás: AFP/Charly Triballeau

A KSH közzétette az idei január-március hónapokat értékelő jelentését is:

  • A teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 352 200 forint, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 362 600 forint volt.
  • A nettó átlagkereset a kedvezmények nélkül 234 200 forint, a kedvezményeket is figyelembe véve 241 500 forint volt.
  • A bruttó átlagkereset az információ és kommunikáció gazdasági ágban volt a legmagasabb (632 300 forint), a – közfoglalkoztatottak jelentős részét magában foglaló – humán-egészségügyi, szociális ellátás területén pedig a legalacsonyabb (232 300 forint). Közfoglalkoztatottak nélkül a humán-egészségügy, szociális ellátás ágban a bruttó átlagkereset értéke 299 200 forint volt.
  • A bruttó átlagkereset a teljes munkaidőben alkalmazásban álló férfiak körében 385 100 forintot, míg a nők körében 320 000 forintot ért el, amely a férfiak esetében 11,6, a nők esetében pedig 10,0 százalékos növekedést jelent egy év alatt.
  • A bruttó átlagkereset a 25 év alattiak körében 269 500 forint, a 25–54 évesek esetében 366 900 forint, míg az 54 év felettieknél 342 700 forint volt. Az átlagkereset növekedése az egyes korcsoportokban rendre 17,2 százalék, 11,2 százalék, illetve 10,3 százalék volt az előző évhez képest.
  • A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 330 000 forintra becsülhető, amely 10,7 százalékkal nőtt egy év alatt.
  • A fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 3,2 százalékos növekedése mellett a reálkereset 7,6 százalékkal emelkedett.

Az év eleji KSH módszertani módosulás nem okozott érdemi változást az eddig kimutatott bérdinamikában, viszont az adatok hitelességét nagyban növeli, hogy immár közvetlenül a NAV adóbevallási adatbázisából származnak az adatok, közvetlen egyéni keresetekből - írja az adatokat kommentálva Horváth András, a Takarékbank elemzője.

A makrogazdaság és a monetáris politika szempontjából kiemelten fontos mutató, a versenyszféra rendszeres béreinek növekedése 11,1 százalék volt az előző havi 11,6 százalék után.

IllusztrációForrás: Shutterstock

A közszféra közfoglalkoztatás nélküli bérei 2,5 százalékkal növekedtek, így ez a szektor „húzta le" a márciusi dinamikát, miközben a versenyszféra továbbra is dübörög.

2015 óta, 3 év alatt az egyedi kifizetésektől megtisztított rendszeres bérek 50.4 százalékkal nőttek a hazai munkaerőpiacon, ami példátlan felzárkózást jelent a hazai nemzetgazdaság történetében.

A 2013-tól 2019 végéig terjedő 5 éves periódus alatt 52 százalékot nőnek a reálbérek az idei tendenciákat is figyelembe véve, ami szintén példátlan gazdaságtörténeti ütem. Idénre jelenleg 10 százalékot meghaladó növekedést vártunk a bruttó bérekben, a reálbér növekedés pedig 6.6 százalék lehet, de a kockázatok változatlanul felfele mutatóak - teszi hozzá az elemző.