Ezek miatt száguld a hazai GDP

2019.05.31. 10:56

Az idei első negyedévben 5,3 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP) a múlt év azonos időszakához viszonyítva, a legnagyobb mértékben a piaci szolgáltatások, az ipar és az építőipar járult hozzá a növekedéshez - erősítette meg második becslésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A KSH közlése szerint, a szolgáltatások mellett az ipar és az építőipar is hozzájárult az első negyedévi növekedéséhez.

Az előző negyedévhez mérten 1,5 százalékkal bővült a GDP volumene.

A szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző év azonos negyedévéhez mérten 5,2 százalékkal nőtt.

Az ipar teljesítménye 5,9, ezen belül a feldolgozóiparé 5,8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához mérten, ami erős gyorsulást mutat a tavalyi 3,2, illetve 3,5 százalékos növekedés után.

A feldolgozóipari ágazatok közül a közútijármű-gyártás és a villamos berendezés gyártása járult hozzá a legnagyobb mértékben az ipar növekedéséhez. Az építőipar hozzáadott értéke 46,7 százalékkal emelkedett, azt követően, hogy a tavalyi évben is dinamikus 22,9 százalékos növekedést mutatott.
A mezőgazdaság hozzáadott értéke a tavalyi 5,3 százalékos emelkedés után 2,7 százalékkal ismét csökkent az előző év azonos időszakához képest.

A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 3,8 százalékkal nőtt, a legnagyobb, 6,7 százalékos emelkedést a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység érte el.

IllusztrációForrás: Shutterstock

A kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás, valamint az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág hozzáadott értéke 6,5-6,5 százalékkal emelkedett, ami mindkettőnél lassulást jelent a tavalyi még robusztusabb adatokhoz képest. A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 3,0 százalékkal nőtt, ami felülmúlta mind a négy tavalyi negyedév mértékét.

A bruttó hazai termék 5,3 százalékos növekedéséhez a szolgáltatások 2,1 százalékponttal, az ipar 1,3, az építőipar 1,2 százalékponttal járult hozzá.A háztartások tényleges fogyasztása 4,8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A tényleges fogyasztás összetevői között legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása a tavalyi 5,3 százalék után az idei első negyedévben is 5,2 százalékkal bővült.

A háztartások Magyarország területén realizálódó fogyasztási kiadása 5,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

Ezen belül az átlagot meghaladó mértékben, 16 százalékkal nőtt a tartós fogyasztási cikkekre és 8,6 százalékkal a féltartós termékekre, valamint 5,5 százalékkal a szolgáltatásokra fordított fogyasztási kiadások volumene. A nem tartós termékeknél ugyanakkor átlag alatti, 2,5 százalékos volt az emelkedés.

Erősödött a külkereskedelem

A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában folyó áron 600 milliárd forint aktívum keletkezett. Az export volumene 7,7, az importé 6,7 százalékkal nőtt. Az áruforgalomban a kivitel 7,9, a behozatal 7,5 százalékkal bővült.

A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások (beleértve az idegenforgalmat is) exportja 6,7, importja 2,3 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest.

Az első negyedévben a szolgáltatások euróban számított exportja 4,5 százalékkal, importja 3,2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, az aktívum 1,943 milliárd euró volt, 134 millió euróval több az egy évvel korábbinál.

Az export értéke 5,863 milliárd euró, az importé 3,920 milliárd euró volt.

Az aktívum közel négytizede a szállítási szolgáltatásokból, 37 százaléka pedig a turizmusból származott.

Az idegenforgalmi aktívum 91 millió euróval 717 millió euróra nőtt a tavalyi első negyedévhez képest, miután a bevételek 10,6, a kiadások 5,1 százalékkal nőttek. A szállítási szolgáltatások exporttöbblete hasonló összeggel, 97 millió euróval 745 millió euróra nőtt, az export 14,3 és az import 13,9 százalékos növekedése eredményeként.

IllusztrációForrás: Pixabay

A bérmunka szolgáltatások 502 millió euró exportbevételt és 442 millió euró exporttöbbletet hoztak, ami 23 millió euróval kevesebb az egy évvel korábbinál.

Az üzleti szolgáltatások egyenlege 51 millió euróval romlott és szerény 3 millió euró deficitbe fordult, mert az export 2,5, az import viszont csak 0,4 százalékkal maradt el a tavalyi első negyedévitől.

A szolgáltatásexport 72, míg az import 78 százalékát az Európai Unió tagországaival bonyolította le Magyarország, ebben a viszonylatban 1,2 milliárd euró többlet keletkezett - tette hozzá jelentésében a KSH.

A legfontosabb partner Németország volt, amely 19 százalékkal részesedett a forgalomból, a második Egyesült Államok 8,5 százalékos arányban részesedett a szolgáltatások külkereskedeleméből.