Több tucatnyi jégverést sikerült megakadályozni ebben a négy megyében

Rozsály, 2015. május 26. Jégesőben tönkrement kukoricaültetvény Rozsály határában 2015. május 26-án. Az eddigi összesítés alapján több mint húsz települést sújtott jégverés az előző napi kora esti viharban Szatmárban. Rozsályon fél óra alatt 68 milliméter csapadék hullott, a vihar elvonulása után csaknem bokáig érő, borsó nagyságú jég borította az utakat és a földeket, a jég minden szántóföldi növénykultúrát elvert. MTI Fotó: Vajda János

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) közlése szerint a jégkármérséklő-rendszernek köszönhetően Magyarországot kevésbé sújtotta az elmúlt napok viharos időjárása, ezzel szemben a határon túli területeken komoly károkat okozott a jégeső. 

A NAK kiemelte, hogy jelentős károktól óvja meg a gazdákat és a lakosságot - az Európában egyedülállóan - a teljes országot védő jégkármérséklő rendszer.

Közölték, hogy az elmúlt évek adatai alapján idén

a NAK a védekezési szezon kezdetét május 1-jéről április 15-re előrehozta,

ugyanis mostanában már április második felében is számítani lehet heves, akár jégesővel kísért zivatarok kialakulására.

A kép illusztráció. Forrás: MTI/Vajda János

Az elmúlt másfél hónapban 26 napon kapcsolták be a generátorokat:

áprilisban 4, májusban 22 napon.

Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt szükség a legintenzívebb védekezésre,

míg Győr-Moson-Sopron megyében csak néhány napon kellett elindítani.

Tavaly annak ellenére, hogy az elmúlt 30 év legzivatarosabb tavasza, nyara volt - a bejelentett viharkárok éves szinten 6-szorosára, a felhőszakadáskárok 2-szeresére növekedtek -, a jégkárok 70 százalékkal, a jégkár aránya pedig az összes bejelentett mezőgazdasági káron belül a harmadára esett vissza. A NAK által kiépített és működtetett, az Agrárminisztérium finanszírozásával üzemeltetett

országos jégkármérséklő rendszerrel évente több tízmilliárd forintos nagyságrendű kárt előznek meg a mezőgazdaságban, a polgári, ipari és állami létesítményekben, ingatlanokban és ingóságokban.

A rendszer lényege, hogy az előrejelzett jégesők közeledtekor acetonos ezüstjodidot párologtatnak a levegőbe, ami bekerül a felhőkbe, és megakadályozza, hogy nagyobb méretű jégkristályok alakuljanak ki.