Egy ország, amelynek évi 8500 milliárd forintjába kerül az áramkimaradás

2019.06.04. 08:52

A fejlődéshez és a beruházásokhoz nélkülözhetetlen pénzügyi források hiánya mellett, az áramkimaradások jelentik a második legnagyobb kihívást Nigéria számára. A villamos energia szolgáltatásában fennálló bizonytalanság minden évben mély eret vág a gazdaság teljesítményén, pedig - áll a Quartz beszámolójában - lenne megoldás a problémára.

Az áramkimaradások és -ingadozások napi szinten jelentkező problémák Nigériában, az energiaellátás megbízhatatlansága pedig komoly problémát okoz az ország gazdaságának is. A nigériai statisztikai adatok alapján a Nemzetközi Valutaalap (IMF) megbecsülte, mekkora lehet annak a gazdasági visszaesésnek a mértéke, amit Nigéria elszenved évente.

Az összeg 29 milliárd dollár, azaz közel 8500 milliárd forint.

Vagyis ekkora értékű teljesítmény hányzik a gazdaságból minden évben azért, mert a központi villamos energia szolgáltatás megbízhatalanul működik.

A problémának ráadásul van egy igen komoly fenntarthatósági, sőt, egészségügyi kockázata is. Az áramkimaradások időszakára ugyanis mind a cégek, mind a háztartások hagyományos üzemanyagú áramfejlesztőket kapcsolnak be a villamos energia pótlására. Ezekre az ország további jelentős összegeket, 14 milliárd dollárt áldoz évente.

IllusztrációForrás: AFP/ Imaginechina/Song Weixing

Az ország névleges generátorteljesítménye egyébként tekintélyes, az IMF 13 ezer megawattal számol, melynek nagyja földgázátalakító állomásokon illetve vízenergia hasznosító berendezések révén áll elő. Ezeknek az állomásoknak az ellátása azonban időnként bizonytalan, a gázszállítások nem érkeznek meg időre a rendeltetési helyükre. Így fordulhat elő, hogy az ország gyakran csak jóval névleges teremlőkapacitása alatt tud szolgáltani, nagyjából 4000 megawattóra körüli teljesítménnyel. Ez azt is jelenti, hogy a 190 millió lakosú országban mintegy 80 millió ember nem fér hozzá az elektromossághoz.

Egyes szakértői elemzések szerint, Nigéria számára az energiaellátás a jelenleginél több lábra állítása és a napenergia minél nagyobb arányú hasznosítása jelentené a megoldást. A naperőművek telepítése a fenntarthatóság szempontjából is kívánatos lenne, az áramellátás stabilitása pedig megteremtené az alapot a tarifák normalizálására is. Most ugyanis az ország drágán termel áramot, amit a fogyasztók ehhez képest alacsony áron vásárolnak meg, a díjak emelésére ugyanakkor nincs mód az ellátás megbízhatatlansága miatt. Ez a differencia az IMF szerint 2015-2017 között 2,4 milliárd dollárra rúgott.

Egy idén megjelent kutatói jelentés szerint ugyanakkor a napenergia hasznosítása a technológia egyre olcsóbbá válása révén, segítene növelni a rendelkezésre álló energiát, valamint diverzifikálni a jelenleg erősen központosított, néhány nagy erőmű köré szervezett energiaellátó-rendszereket. Szakértők szerint, ezekkel az ország olcsóbban, fenntarthatóbb módon jutna hozzá, a jelenleginél sokkal kiszámíthatóbban, rendelkezésre álló villamos energiához.