Így lett tejipari nagyhatalom a megreptetett tehenek országa

2019.06.08. 13:47

Két éve, 2017 júniusában kezdődött az Öböl menti országok Katar elleni kereskedelmi bojkottja. A kicsiny, de földgázkészlete révén gazdag arab ország azonban a várakozásokkal ellentétben nem kényszerült térdre, hanem olyan alapvető fontosságú termékekből is stabil termelésre állt át, mint a zöldségek és gyümölcsök, vagy épp a tej. Ez utóbbiból pedig már exportra is képes, számol be arról a Reuters.

Katar a világ legnagyobb LNG exportálója, azaz a napjainkban mind fontosabbá váló, cseppfolyósított gáz egyik legfontosabb világpiaci szállítója. Az értékes földgázkincs kiaknázása gazdaggá tette a kicsiny országot, ám van is mire költenie: szinte minden másból, így élelmiszerből is, behozatalra szorul.

Éppen ezért jelentett kiélezett helyzetet, amikor két éve addigi legfontosabb partnerei kereskedelmi és közlekedési blokádot hirdettek ellene. A Szaúd-Arábia vezette tömörülés - az Egyesült Arab Emírségek, Bahrain és Egyiptom részvételével - azzal vádolta Katart, hogy a térség stabilitását veszélyeztető iszlamista terrorcsoportosulásokat támogat. Doha tagadta az állításokat, és a szuverenitása megsértéseként értékelte azt, amikor az ellene fellépő országok elvágták a szárazföldi és tengeri útvonalak használatától.

Egy blokád alá vont szárazföldi határátkelő Szaúd-Arábia irányába a katari oldalról, 2017-benForrás: AFP/Karim Jaafar

Két éve, hogy berepültek a tehenek

A bojkottot hirdető országok a lépésüktől azt várták, hogy az emírség, amelynek ellátása erősen függött az importáruktól, meghátrálásra kényszerül a vádakkal szemben. Doha azonban nem a várt módon reagált. Nem sokkal a bojkott kihirdetése után, több mint 7 milliárd dolláros ráfordítással, néhány hónap alatt új kereskedelmi csatlakozási pontot nyitott, ahol a hagyományos, de akkor épp ellene forduló országokon kívüli partnereivel tudott kereskedést folytatni.

Az igazán emlékezetes katari akció azonban az volt, amikor a beszállítók a kérésükre négyezer szarvasmarhát tereltek repülőgépekre, hogy így juttassák be azokat az országba, ezzel kikerülve a szárazföldi és tengeri blokádot. Az Origo akkor azt is megírta, hogy a világ egyik legjobb légitársasága, a Qatar Airways gépein utazó tehenek Budapesten át jutottak el új fejési helyükre, hogy így kiszolgálhassák az ország tejigényét.

A légi úton Budapesten át reptetett szarvasmarhák egy csoportjaForrás: AFP/Stringer

A blokád után egy évvel úgy tűnt, Katart nem sikerült megtörni. Az ország később pedig bejelentette, hogy a rendezés jogának elnyerőjeként, megkezdte a felkészülést a 2022-es év nemzetközi viszonylatban is jelentős eseményére, a labdarugó világbajnokságra. 

Most, két évvel a blokád után, úgy látszik, még mindig tart a katari lendület. Az ország már 2017 júniusa előtt is meghirdette, hogy növelni szeretné önellátásának mértékét, így szarvasmarhákat egyébként is importált volna az ország, hogy fejlesszék a farmgazdálkodást - ezek végül légi úton érkeztek oda. A beszámolók szerint azonban mostanra bizonyosra vehető, hogy a bereptetett tehenek meghozták a várt eredményt.

Az ország legjelentősebb tejipari vállalatához, a Baladnához, a bojkott utáni első hónapban már meg is érkezett az első szarvasmarha. A vállalat mostanra hatalmasra növelte tejtermelő farmját, és képviselői szerint jelenleg ők felelnek a katari frisstej-szállítmányok több mint feléért, miközben exportra is jut már abból Afganisztánba, Jemenbe, Ománba, és a tervek szerint hamarosan Líbiába is.

Ráadásul - és erre a cég nagyon büszke - a most már több mint 24 ezer tejadó jószágukat állatvédelmi szempontból is megfelelő körülmények között tartják, légkondicionált karámokban. 

A cég Doha mellett mintegy 2,4 millió négyzetkilométeren folytatja termelését.

Természetes gyümölcslevek követik a tejet

A kormány a Baladna gyors növekedése alapján megjegyezte: a vállalat teljesítménye az ékes bizonyíték arra, hogy Katar gazdasága az embargók ellenére is erősödött, és továbbra is törekvésük, hogy helyzetbe hozzák a helyi gyártókat.

Ezt igazolja az is, hogy idén áprilisban a cég új termékvonallal, mégpedig friss zöldség- és gyümölcslevekkel lépett a piacra. A zöldség-gyümölcs termelés 20 százalékkal nőtt 2017 óta, évi 66 ezer tonnára, és 2020-ra ennek további 20-40 ezer tonnával való növelését irányozták elő, új farmok elindításával - ez utóbbit egy kormányzati tisztviselő osztotta meg a hírügynökséggel.

Mind a tejtermelés növekedése, mind a zöldség-gyümölcs termesztés szárnyalása egy dolgot húz alá: míg 2017 előtt a tejből szükségleteinek 20, zöldség-gyümölcsből csak 10 százalékát állította elő saját termeléssel az ország, addig 

mostanra mindkettőből önellátó lett. 

A mezőgazdaság megerősödésén túl a makroadatok is azt mutatják, Katar két év alatt nemhogy szétesett volna, hanem megerősödött gazdaságilag. 

A mindössze 320 ezer lakosú államnak 320 milliárd dollár értékű állami alapja van. 

Ez jelenleg bőségesen elég a stabilitáshoz a Reutersnek nyilatkozó diplomaták és banki elemzők szerint (összehasonlításként: Norvégia 1000 milliárd dolláros állami alappal bír, amelyet főként az olajbevételekből rakott össze).

Az első dohai metróvonal egyik állomása 2019 májusában, amikor megindult a közlekedés az új létesítményben - a 2022-es labdarúgó-világbajnokságra készülő Katar fővárosban 2020-ra épül ki a három vonalból álló teljes metróhálózatForrás: MTI/EPA/Nusad Szekkajil

A blokád első néhány hónapjában Katarnak 3 milliárd dollár értékű befektetése volt amerikai állampapírokban, és hogy elkerülje a lassulást, más forrásokból 40 milliárd dollárt szabadított fel bankjai számára.

A gazdaság a bojkott ellenére is növekszik, 2018 harmadik negyedévében például 2,2 százalékkal bővült. A katari stabilitást jól mutatja az is, hogy 2018-ban az ottani tőzsdei kereskedés értéke volt a legmagasabb az egész Közel-Keleten.

KAPCSOLÓDÓ CIKK: