Meglepő állásfoglalást tett Zimbabwe vadvédelmi hatósága. A szervezet szerint ugyanis ahhoz, hogy megfelelő rezervátumokat tudjanak kialakítani az ország vadállatai számára, a most hiányzó pénz előteremtéséhez el kellene adni az ország évtizedek óta halmozódó elefáncsont-tartalékát. Az agyarak azért maradtak az országban, mert a legutóbbi évtizedben sokat szigorodtak az elefántcsont-kereskedelem szabályai, és számos országban egyszerűen be is tiltották azt, illetve nagyobb szigorral lépnek fel az illegális kereskedők ellen.
Zimbabwe azonban pénzhiánnyal küzd, a gazdaság ugyanis minden erőfeszítés ellenére sem képes magára találni, illetve a helyi pénz elértéktelenedése miatt, az ország működése most lényegében a feketepiacon forgó amerikai dollártól függ.
A vadvédelmi szakemberek szerint ugyanakkor
a 300 millió dollár értékű (kb. 87 milliárd forint) elefántcsont eladása elég lenne a főbb költségekre a vadvédelmi intézkedéseknél.
"Döntésünkbe nem viszünk érzelmeket, az kizárólag tényeken alapul. 1980-ban még csak 40 ezer elefántunk volt, mostanra viszont a duplája úgy, hogy a földterületünk viszont nem növekszik" - mondta a hivatal szóvivője.
Ez az állománynagyság a jelenlegi feltételek szerint működő vadvédelemmel nem kezelhető, állítja a hatóság.
A döntés ugyanakkor a veszélyeztetett fajok kereskedelmére vonatkozó nemzetközi konvenciókba ütközhet.
A zimbabwei vezetés máris közölte, ha nem kapják meg a szükséges engedélyeket az eladáshoz, az ország kivonja magát a konvenciók elefántokkal kapcsolatos párbeszédéből. A hivatal szóvivője azt is mondta, külső kritikusaik támadások helyett inkább pénzt adjanak számukra a feladataik ellátásához. A hivatal egyébként a rezervátumok fejlesztése és bővítése mellett, rádióberendezéseket és járműveket venne a vadőrei számára.
Idén májusban Zimbabwe 100 elefántot adott el Kína és Dubaj számára, összesen 2,7 millió dollárért. A vadvédelmi hivatal szerint ez volt az elmúlt hat év legnagyobb értékű vadállat-kereskedelme az országban.