Több milliárd dolláros kincs után kutathat India a Holdon

szuperhold - galéria
An Embraer 190-100IGW plane (registration LV-CKZ) of Aerolineas Argentinas, on a regular flight from Buenos Aires to the Argentine city of Bahia Blanca, passes in front of the "Supermoon" as seen from Buenos Aires on February 19, 2019. (Photo by ALEJANDRO PAGNI / AFP)
Vágólapra másolva!
India július közepén indítja el második Hold-misszióját, tizenegy évvel az első küldetés után. Ha sikeres lesz a vállalkozás, annak nem pusztán tudományos jelentősége óriási – a presztízsértékről nem is beszélve –, de új lendületet adhat a Hold, tágabban, a világűr gazdasági hasznosításának is.
Vágólapra másolva!

Amennyiben sikeres lesz a misszió, az Egyesült Államok, Oroszország és Kína után India lehet a negyedik ország, amelynek sikerül űreszközt küldenie a Holdra. Legutóbb januárban, Kína irányításával landolt rover a Holdon. Az indiaiak most azt közölték: „sima” landolást terveznek a Holdra, majd útnak indítanak egy holdjárót is.

A legénység nélküli Csandraján-2 misszió részét képező rakétát, landolóeszközt és holdjárót az Indiai Űrkutató Szervezet (ISRO) építette.

A tervek szerint július 15-én történik meg a kilövés a GSLV Mk III-as hordozórakéta segítségével.

Az ISRO közlése szerint mintegy 10 milliárd rúpiába (40,8 milliárd forintba) kerül a misszió.

Ez azonban nem az egyetlen hatalmas összeg, ami a Hold meghódítása kapcsán felmerül, sőt, messze nem is a legnagyobb. Az is egyre valószínűbb, hogy nem pusztán a tudományos fantasztikum világa többé a világűr fokozatos meghódítása, hanem egyre közelebbi valóság. Az elmúlt években egyre-másra jelentették be a néhány évtizede még elképzelhetetlen űrprojekteket, az űrturizmus beindításától kezdve az űrbányászaton át – aszteroidák, illetve a Hold nyersanyagainak kitermelése –, egészen a Marsra jutásig és ott emberi kolónia létesítéséig.

A Hold kereskedelmi – elsősorban bányászati célú – hasznosítása India számára is vonzó lehet, különösen a hélium-3 kitermelése (a héliumatom egyik izotópja), mely nagy mennyiségben van jelen az égitesten.

S hogy miért olyan nagy jelentőségű a hélium-3?

Azért, mert egyes megállapítások szerint megoldást jelenthet az emberiség energiagondjaira – emlékeztet a Mining.com. Egyes, korábbi modellezések szerint az USA-nak évi 25 tonnára lenne abból szüksége ahhoz, hogy energiaigényét kielégíthesse, ami pusztán a mennyiséget tekintve, nevetségesen kevés a mostani felfalt olaj-, földgáz, nap- és szélenergia mennyiségéhez.

A gond az, hogy hélium-3-ból a Földön csak nagyon kevés áll rendelkezésre, az is főleg nukleáris fegyverek melléktermékeként. Az USA-nak sincs több abból néhány tíz kilogrammnál. A naprendszer viszont – köszönhetően a napszélnek – tele van vele, így adódik az, hogy azt kellene a Földre hozni.

Egy repülőgép, háttérben az égitesttel, az idén februári szuperhold idején Forrás: AFP/Alejandro Pagni

A Holdon a mostani becslések szerint nagyjából 1 millió tonna hélium-3 található, noha a kutatók szerint ennek mindössze 25 százaléka lenne a Földre hozható. Ez azonban így is beláthatatlanul nagy mennyiség, a világ jelenlegi szükségletei alapján kettő-, de az is lehet, hogy ötszáz évre elegendő energiát nyerhetne az emberiség abból – állítja Gerald Kulcinski, a Wisconsin-Madison Egyetem Fúziós Technológiai Intézetének vezetője, a NASA tanácsadói testületének volt tagja.

Egyetlen tonna hélium-3 árát a szakértők 5 milliárd dollárra, azaz kb. 1400 milliárd forintra becsülik.

Ezek alapján könnyen belátható, miért érdeklődik a mind erősebb gazdasággá váló India – Kínával, az USA-val és az Európai Unióval egyetemben – a Hold és annak gazdasági lehetőségei iránt.

Egyelőre nem tudni, melyik ország nyeri meg ezt a minden bizonnyal a jövőben eldőlő versenyt. A május elején napvilágot látott információk szerint India a Hold déli részén száll le, a pólusnál, olyan terepen, ahová előtte más államok missziói még nem jutottak el. Legalábbis egyelőre, hiszen az űrversenyben érdekelt államok folyamatosan dolgoznak újabb holdraszállási terveken.