Amennyiben sikeres lesz a misszió, az Egyesült Államok, Oroszország és Kína után India lehet a negyedik ország, amelynek sikerül űreszközt küldenie a Holdra. Legutóbb januárban, Kína irányításával landolt rover a Holdon. Az indiaiak most azt közölték: „sima” landolást terveznek a Holdra, majd útnak indítanak egy holdjárót is.
A legénység nélküli Csandraján-2 misszió részét képező rakétát, landolóeszközt és holdjárót az Indiai Űrkutató Szervezet (ISRO) építette.
A tervek szerint július 15-én történik meg a kilövés a GSLV Mk III-as hordozórakéta segítségével.
Az ISRO közlése szerint mintegy 10 milliárd rúpiába (40,8 milliárd forintba) kerül a misszió.
Ez azonban nem az egyetlen hatalmas összeg, ami a Hold meghódítása kapcsán felmerül, sőt, messze nem is a legnagyobb. Az is egyre valószínűbb, hogy nem pusztán a tudományos fantasztikum világa többé a világűr fokozatos meghódítása, hanem egyre közelebbi valóság. Az elmúlt években egyre-másra jelentették be a néhány évtizede még elképzelhetetlen űrprojekteket, az űrturizmus beindításától kezdve az űrbányászaton át – aszteroidák, illetve a Hold nyersanyagainak kitermelése –, egészen a Marsra jutásig és ott emberi kolónia létesítéséig.
A Hold kereskedelmi – elsősorban bányászati célú – hasznosítása India számára is vonzó lehet, különösen a hélium-3 kitermelése (a héliumatom egyik izotópja), mely nagy mennyiségben van jelen az égitesten.
S hogy miért olyan nagy jelentőségű a hélium-3?
Azért, mert egyes megállapítások szerint megoldást jelenthet az emberiség energiagondjaira – emlékeztet a Mining.com. Egyes, korábbi modellezések szerint az USA-nak évi 25 tonnára lenne abból szüksége ahhoz, hogy energiaigényét kielégíthesse, ami pusztán a mennyiséget tekintve, nevetségesen kevés a mostani felfalt olaj-, földgáz, nap- és szélenergia mennyiségéhez.
A gond az, hogy hélium-3-ból a Földön csak nagyon kevés áll rendelkezésre, az is főleg nukleáris fegyverek melléktermékeként. Az USA-nak sincs több abból néhány tíz kilogrammnál. A naprendszer viszont – köszönhetően a napszélnek – tele van vele, így adódik az, hogy azt kellene a Földre hozni.
A Holdon a mostani becslések szerint nagyjából 1 millió tonna hélium-3 található, noha a kutatók szerint ennek mindössze 25 százaléka lenne a Földre hozható. Ez azonban így is beláthatatlanul nagy mennyiség, a világ jelenlegi szükségletei alapján kettő-, de az is lehet, hogy ötszáz évre elegendő energiát nyerhetne az emberiség abból – állítja Gerald Kulcinski, a Wisconsin-Madison Egyetem Fúziós Technológiai Intézetének vezetője, a NASA tanácsadói testületének volt tagja.
Egyetlen tonna hélium-3 árát a szakértők 5 milliárd dollárra, azaz kb. 1400 milliárd forintra becsülik.
Ezek alapján könnyen belátható, miért érdeklődik a mind erősebb gazdasággá váló India – Kínával, az USA-val és az Európai Unióval egyetemben – a Hold és annak gazdasági lehetőségei iránt.
Egyelőre nem tudni, melyik ország nyeri meg ezt a minden bizonnyal a jövőben eldőlő versenyt. A május elején napvilágot látott információk szerint India a Hold déli részén száll le, a pólusnál, olyan terepen, ahová előtte más államok missziói még nem jutottak el. Legalábbis egyelőre, hiszen az űrversenyben érdekelt államok folyamatosan dolgoznak újabb holdraszállási terveken.