Az azonnali szállítású arany unicánkénti árfolyama a csütörtöki ázsiai kereskedés során 1,62 százalékot emelkedett, amivel több mint öt éve nem látott csúcsra ért. Eközben a határidős jegyzés 3 százalék körüli izmosodással még az 1397 dolláros szintet is átlépte.
Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed döntése azonban más piacokat is megmozgatott.
A 10 éves lejáratú amerikai állampapír hozama például 2016 novembere óta először csúszott le 2 százalék alá, vagyis átlépett egy igen fontos lélektani határt.
A vezető amerikai részvényindexek ezzel együtt mind pluszban fejezték be a napot. Az S&P 500, a Dow Jones és a Nasdaq egyaránt 0,5 százalék alatti emelkedéssel zárt.
A mozgások hátterében az állt, hogy az amerikai központi bank szerdán bár nem változtatott a politikáján, nyitva hagyta a kamatcsökkentés lehetőségét. Ez fontos üzenet volt a piacoknak, mivel az elmúlt időszakban igen sok találgatás születetett azzal kapcsolatban, hogy a Fed vajon meghúz-e egy lazítást a következő időszakban.
Miközben a jegybank Nyíltpiaci Bizottsága 9-1 arányban megszavazta, hogy az alapkamat továbbra is a 2,25-2,5 százalékos sávban maradjon – ahol december óta van –, azt is előrevetítette, hogy
a jelenleg látható horizonton egy vagy két kamatcsökkentés elképzelhető.
Mindazonáltal erre 2020-ig nem fog sor kerülni – legalábbis a jelenlegi kilátások szerint.
Ez utóbbi azért izgalmas, mert a piaci szereplők igen nagy tétekben kezdtek el arra fogadni, hogy a jegybank már idén júliusban is kamatot csökkenthet annak érdekében, hogy ösztönözze a gazdaság teljesítményét. Noha a Fed döntéshozóinak konszenzusa most az, hogy 2020-ban 2,1 százalék körüli szintre vághatják vissza a kamatot, majd 2021-re visszatérhetnek a 2,5 százalékos értékre,
a piacok még mindig 80 százalék fölötti esélyt látnak arra, hogy idén júliusban kamatcsökkentés jön.
Egy decemberi második enyhítésnek pedig 60 százalékos esélyt tulajdonítanak.
Ezzel párhuzamosan a Fed makrogazdasági előrejelzéséből az is kiderül, hogy a jegybank idén 1,5 százalékos inflációra számít, ami alatta van a 2 százalékos hivatalos célnak. Ez csökkentést jelent a márciusban prognosztizált 1,8 százalékhoz képest. A nagyobb ingadozásokra hajlamos élelmiszer- és energiaáraktól megtisztított maginfláció emellett 1,8 százalékos lehet idén, szemben a korábban várt 2 százalékkal.
A GDP-növekedés 2019-ben 2,1 százalékos lehet a Fed friss várakozása alapján, miközben a munkanélküliségi ráta 50 éves mélypontot, vagyis 3,6 százalékot üthet meg
– ez utóbbi még javulás is a márciusban várt 3,7 százalékhoz képest. Az idei első negyedévben az amerikai GDP egyébként 3,1 százalékkal bővült.