Fontos adóváltozások érkeznek a nyári adócsomagban

2019.06.25. 06:26

A kormány 2019. június 4-én és június 11-én terjesztette az Országgyűlés elé a nyári adótörvény-módosító javaslatcsomagot, amely három törvényjavaslatból áll. A javaslatok fő célja az Európai Unió adóelkerülés megakadályozását célzó irányelvében foglalt rendelkezések magyar szabályokba történő átültetése, valamint a hatályos magyar adószabályok belföldi igényeken alapuló módosítása, pontosítása, különös tekintettel a szociális hozzájárulási adókulcs csökkentésére, a csoportos társaságiadó-alanyiság szabályaira, a behajthatatlan követelésekhez kapcsolódó áfacsökkentési lehetőségre, valamint a társasági adóelőleg-kiegészítési szabályokra - írja a PwC Hungary közleménye.

Fontos kiemelni, hogy az adócsomag jelen állapotában ezek még csak javaslatnak tekintendők, adótörvény-módosításnak az Országgyűlés általi elfogadást követően fog minősülni.

A nyári adócsomag-tervezet legjelentősebb elemei az alábbiak.

  • Társasági adót érintő változások
  • Helyi adókról szóló törvény módosítása
  • Innovációs járulékot érintő változás
  • Energiaellátók jövedelemadóját érintő változások
  • Reklámadót érintő változások
  • Kisvállalati adót érintő változás
  • Általános forgalmi adót érintő javaslatok
  • Személyi jövedelemadót érintő változások
  • Szociális hozzájárulási adó, társadalombiztosítási járulék változások

Társasági adót érintő változások

A 2019-ben kezdődő adóévtől kezdődően eltörlésre kerül az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség.

Ugyanakkor az adózók 2019-re még önkéntes alapon kiegészíthetik adóelőlegüket a várható fizetendő adó összegére, és így lehetőség nyílik arra, hogy a 2019-es adóév tekintetében még éljenek az adóról való rendelkezés magasabb, 7,5 százalékos adóelőnyt jelentő lehetőségével (látvány-csapatsport-, vagy filmtámogatás keretében). A naptári évtől eltérő üzleti éves adózók esetében az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség utoljára abban az adóévben alkalmazandó, amelynél az adóelőleg-kiegészítési határidő a javaslat elfogadását és így a módosító törvény hatályba lépését megelőzi.

Annak, aki maximálisan ki szeretné használni az adóról való rendelkezésben rejlő előnyöket, javasolt már 2019 decemberéig döntést hozni a 2020 januárjától teljesítendő adóelőlegek felajánlásáról.

Jelentős változás, hogy 500 millió forintról fokozatosan csökken a fejlesztési adókedvezmény igénybevételéhez kapcsolódó minimum beruházási küszöbérték a kis-és középvállalkozások által megvalósított beruházások kapcsán. Így 2023-ra a középvállalkozásoknak elegendő 100 millió, kisvállalkozásoknak pedig 50 millió forintot elérő beruházást megvalósítani, hogy fejlesztési adókedvezményben részesülhessenek, a módosítások hatályba lépését követő esetekben.

Helyi adókról szóló törvény módosítása

A javaslat a vagyonkezelői, haszonélvezeti, használati joggal rendelkező nonprofit szervezetekre is kiterjeszti az építmény- és telekadó feltételes adómentességének körét. A javaslat 2020. január 1-jétől a NAV-on keresztül történő helyi iparűzési bevallást csak hibátlan bevallások esetén tenné lehetővé.

A helyi iparűzési adóban nem kerül eltörlésre a feltöltési kötelezettség.

Innovációs járulékot érintő változás

A javaslat az innovációs járulék tekintetében is eltörli az adóelőleg-kiegészítési kötelezettséget, amelyet már 2019 decemberében sem kell az adózóknak teljesíteniük.

Energiaellátók jövedelemadóját érintő változások

A javaslat az energiaellátók jövedelemadója tekintetében is eltörli az adóelőleg-kiegészítési kötelezettséget, amelyet már 2019 decemberében sem kell az adózóknak teljesíteniük.

Reklámadót érintő változások

2019. július 1-jétől ideiglenesen, előre láthatólag 2022. december 31-ig 0 százalékra csökken a reklámadó mértéke, továbbá erre az időszakra a bejelentkezési, illetve az adóbevallási kötelezettséget sem kell teljesíteniük a törvény hatálya alá tartozó adózóknak. A 2019. július 1-jét magában foglaló adóév tekintetében a fizetendő adót időarányosan, a július 1-jét megelőző időszakra jutó adófizetési kötelezettség alapján kell meghatározni a javaslat szerint.

Több, fontos változás is érkezik a nyári adócsomagban, ha azt elfogadja az OrszággyűlésForrás: Shutterstock

Kisvállalati adót érintő változás

A javaslat szerint 2020. január 1-jétől a kiva kulcs 13 százalékról 12 százalékra csökken.

Általános forgalmi adót érintő javaslatok

Az uniós irányelvnek megfelelően 2020-tól az Európai Unióban egységes szabályok kerülnek bevezetésre a vevői készletre vonatkozóan, és ennek megfelelően módosul a magyar áfatörvény is. A javaslat a vevői készlet szabályokat érinti, azaz azon eseteket, amikor egy magyar adóalany belföldről egy másik EU tagállamba, vagy fordított esetben, egy másik EU tagállami adóalany Magyarországra szállítja a saját termékeit a későbbi vevője raktárába annak érdekében, hogy azokat egy későbbi időpontban részére értékesítse. A harmonizált uniós rendelkezéseknek megfelelően a módosítás pontosítja azon feltételeket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az egyik tagállamból a másikba történő árumozgatás ne keletkeztessen áfaregisztrációs, illetve adófizetési kötelezettséget az áru tulajdonosának.

Fontos változás a korábbi szabályokhoz képest, hogy amennyiben 12 hónapon belül nem történik meg a vevő általi kitárolás a vevői készletből, azaz a vevő részére történő értékesítésre nem kerül sor, a 12. hónap utolsó napján mindenképpen beáll a saját termék mozgatásához kapcsolódó Közösségen belüli termékértékesítés, illetve beszerzés joghatása. Kiemelendő a javaslatban megfogalmazott speciális átmeneti szabály, amely szerint a Magyarországon külföldi adóalanyok által fenntartott vevői készletben tárolt termékek esetén 2020. december 31-én mindenképpen beáll a fent említett joghatás, áfaregisztrációs kötelezettséget keletkeztetve ezzel ezen külföldi adóalanyok számára.

A módosító szabályok szerint a Közösségen belüli termékértékesítések adómentességének szintén feltétele lesz majd, hogy a vevő adóalany a másik EU tagállami Közösségi adószámát közölje az értékesítővel. Kiemelendő továbbá, hogy az adómentesség nem lesz alkalmazható azokban az esetekben, amikor az értékesítő adóalany a Közösségi összesítő nyilatkozatot hibásan vagy hiányosan nyújtotta be az adott ügylet vonatkozásában, kivéve, ha igazolja, hogy jóhiszeműen járt el, és egyúttal javítja a nyilatkozatot. A jövőben tehát kiemelt fontosságú lesz a Közösségi összesítő nyilatkozatok helyes benyújtása, tekintettel arra, hogy az az adómentesség feltételeként jelenik majd meg.

A javaslat szerint 2020. január 1-jétől az adóalanyok számára lehetővé válna – önellenőrzés keretében – az adóalap utólagos csökkentése behajthatatlan követelés jogcímén. Ezen esetekben az adó alapja – meghatározott feltételek esetén – utólag csökkenthető lenne a behajthatatlan követelésként elszámolt ellenérték adót nem tartalmazó összegével. A javaslat részletesen definiálja azon követeléseket, amelyek az áfa szabályok értelmében behajthatatlan követelésnek minősülhetnek, azaz, amelyek esetén a fenti lehetőség alkalmazhatóvá válna. Az átmeneti rendelkezések alapján az új jogintézményt azokban az esetekben lehetne először alkalmazni, amikor a behajthatatlan követelés alapjául szolgáló termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítése 2015. december 31. napját követő időpontra esik.

A javaslat alapján 18 százalékról 5 százalékra csökkenne a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásra vonatkozó adómérték 2020. január 1-jétől.

Önellenőrzési lehetőség kerül bevezetésre az EKÁER vonatkozásában, de csak nagyon szűk időkeretben, meghatározott díj ellenében. A tervezet értelmében 2020. január 1-től lehetséges lesz a már lezárt, vagy már nem érvényes EKÁER bejelentések adatait a lezárást, illetve érvényességi idő lejártát követő 3 munkanapon belül – de legkésőbb a vonatkozó adóhatósági ellenőrzés megkezdéséig – egy alkalommal módosítani, adatonként 10 ezer forint összegű pótlék megfizetése ellenében.

Személyi jövedelemadót érintő változások

A leghangsúlyosabb változás a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye. A kedvezmény a már felnőtt gyermekek után is jár.

A kedvezmény teljes adómentességet biztosít a vér szerinti és az örökbefogadó anyák számára az összevont adóalapba tartozó jövedelmükre vonatkozóan úgy, hogy a gyermekeik után a családi járulékkedvezményre továbbra is jogosultak maradnak.

Szociális hozzájárulási adó, társadalombiztosítási járulék változások

A korábban beharangozott és leginkább várt évközi járulékmérték-csökkenést egy külön – az Országgyűlés által már elfogadott – törvénymódosítás tartalmazza. Így 2019. július 1-jétől a szociális hozzájárulási adó mértéke 19,5 százalékról 17,5 százalékra csökken. Ez a módosítás nem csak a bérek, hanem a bér mellett adott juttatások és a reprezentációs költségek adóterhét is csökkenti.

Az egészégügyi szolgáltatási járulék havi összege 7 500 forintról 7 710 forintra a napi összeg pedig 250 forintól, 257 forintra emelkedik 2020. január 1-jétől.

A cikk a Pwc közleménye alapján készült, amely további részletekkel is szolgál a fentiekkel kapcsolatban.