Így áll most a lakásbérleti piac, két hónappal az ősz előtt

2019.07.02. 06:30

Tavaly októberben egy magánszemélytől bérelt lakás átlagosan havi 80 ezer forintba került, a budapesti bérleti díjak megközelítették az országos átlag másfélszeresét, a megyeszékhelyeken átlagosan 70 ezer forintos, a városokban 51 ezer, a községekben pedig 45 ezer forintos lakbérrel kellett havonta számolni – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Statisztikai tükör című kiadványából.

A KSH 2018 novemberében több mint 500 településen, az egész országot lefedő reprezentatív mintán végezte el lakbérfelmérését. Az átlagos bérleti díjak megállapításánál a megkérdezettek 79 százalékának adataira támaszkodtak, akiknél a díj nem tartalmazta a rezsiköltségeket.

Budapesten a budai hegyvidéki kerületekben voltak a legmagasabbak az árak (átlagosan 146 ezer forint), ami részben a magas, 2397 forintos négyzetméterárakkal, részben az országos átlagot (56 négyzetméter) meghaladó lakásméretekkel magyarázható. A pesti belső kerületekben átlagosan 125 ezer forintba került egy albérlet a KSH összeállítása szerint.

Vidéken a nyugat-dunántúli megyeszékhelyek lakbérszintje volt a legmagasabb, 81 ezer forint.

Az ország többi területén sok esetben az 50 ezer forintot sem érte el a lakbérek havi összege.

A nagyobb egyetemi városokban mértek az adott régiónál magasabb bérleti díjakat, példaként említették, hogy Debrecenben 1460, Győrben 1675, Miskolcon 1115, Pécsen 1665, Szegeden pedig 1376 forint volt az egy négyzetméterre jutó lakbér 2018 őszén.

Az ország jelentős területén sok esetben az 50 ezer forintot sem érte el a lakbérek havi összege a KSH szerint, ez azonban nem a jelenlegi piaci kínálatra, hanem az albérletpiac egészére vonatkozikForrás: MTI/Krizsán Csaba

A KSH adatai szerint, aki a vizsgált időszakban, tehát a felmérést megelőző egy évben vásárolt lakást, a kiadásával átlagosan 8 százalék körüli hozamot realizálhatott egy év alatt. Az elérhető hozam a magasabb árszínvonalú területeken ennél alacsonyabb: Budapesten körülbelül 6, a megyeszékhelyeken átlagosan 8 százalékra tehető. Ezt a hozamot csökkentik a tulajdonost terhelő költségek (állagmegóvás, a megüresedések),így reálisan 5-7 százalék körüli megtérüléssel lehet számolni.

A KSH legfrissebb albérletpiaci összefoglalójára reagálva az Ingatlan.com közzétette saját adataira támaszkodó, aktuális elemzését, mely szerint a budapesti kerületek közül a legtöbben a XIII.-ban, a XI.-ben és a XIV.-ben keresnek bérelhető lakást. Az egy hirdetésre jutó érdeklődők száma viszont külső kerületekben, azaz a XVII.-ben, a XXI.-ben és a XX.-ban a legmagasabb.

Balogh László, a portál vezető gazdasági szakértője szerint a külső kerületek egyre népszerűbbek, mert a belső kerületeknél alacsonyabb, átlagosan havi 120 ezer bérleti díjjal lehet számolni, így a peremkerületi kiadó lakások is rendkívül kapósnak számítanak.

A legdrágább budapesti városrész továbbra is az V. kerület, ahol júniusban 215 ezer forint az átlagos bérleti díj, ez egyébként 2 százalékkal elmarad az egy évvel korábbitól. A XIII. kerületben 160 ezer forintot kell fizetni havonta, ami 7 százalékos drágulást jelent éves szinten, a XI. kerületben az átlagos bérleti díj 10 százalékkal 165 ezer forintra nőtt. A XIV. kerületben 8 százalékkal 140 ezer forintra emelkedett ez az összeg.

Forrás: Ingatlan.com
Forrás: Ingatlan.com

A portál elemzése szerint a megyeszékhelyek közül Debrecenben 11 százalékkal 110 ezer forintra, Győrben 8 százalékkal 108 ezer forintra, Székesfehérváron 21 százalékkal 120 ezer forintra nőtt az átlagos bérleti díj. Szegeden nem történt változás, 95 ezer forintért adják az albérleteket, Pécsen pedig 10 százalékkal 90 ezer forintra csökkent az átlagos havi bérleti díj.

Forrás: Ingatlan.com

Balogh László azzal magyarázta az Origónak a KSH által mért és az Ingatlan.com elemzése alapján becsült albérletárak közötti jelentős különbségeket, hogy

a KSH adataiban a már meglévő, esetleg évek óta nem módosított bérleti díjak, illetve a rokonságon vagy baráti társaságon belüli alacsonyabb bérleti díjak is benne vannak, az ingatlanportál viszont a jelenlegi piaci kínálatot látja.  

Vagyis a KSH adatai az albérletpiac egészére, míg az Ingatlan.com adatai a jelenlegi piaci kínálatra vonatkoznak. Ez alapján, aki most keres albérletet, az piaci környezetben várhatóan nem talál majd ilyet a KSH által jelzett árszinten.