Kiderült, a Boeing kiszervezte a problémás gépeinek szoftverfejlesztését

2019.07.01. 14:01

Újabb információk láttak napvilágot a Bloomberg beszámolójában a Boeing földön tartott problémás gépeivel kapcsolatban. Ezek szerint elképzelhető, hogy a MAX-gépek szoftverhibáinak köze van ahhoz, hogy a cég a kódolást - költségmegtakarítás céljából - alvállalkozónak szervezte ki, ahol kevés tapasztalattal rendelkező, a szakmában aprópénznek számító órabérért dolgoztak azon munkavállalók.

Egy tipikus utassszállító repülőgép több millió alkatrészből, szoftverrendszerei pedig több millió kódsorból állnak. A Boeingnél pedig az a tendencia, hogy egyre több gyártási-előkészítési feladatot kiszerveznek külsős cégek számára, egyrészt költségcsökkentés, másrészt a gyártási hatékonyság vélt növekedése miatt.

Úgy tűnik, ez történt a földön tartott MAX-gépeknél is, ahol a közelmúlt két katasztrófájában érintett gépek szoftvereit részben az indiai HCL Technologies munkatársai kódolták, de a Boeing előzetesen meghatározott specifikációi alapján. Az amerikai vállalatot sajátos kapcsolat fűzi Indiához, melynek polgári légiközlekedési piacát az Airbus dominálja. Ugyanakkor a Boeing is számos üzletet kötött katonai valamint kereskedelmi célú beszállításra, például 2017 januárjában egy 22 milliárd dolláros megállapodást. Azon belül szerepel egy 100 darabos megrendelés a MAX-8-as gépekre az egyik indiai légitársaság részére - ez a valaha volt legnagyobb rendelés, amelyet az amerikai gyártó indiai vállalattól kapott.

A HCL mérnökei részt vettek a MAX-gépek egyes szoftveres elemeinek fejlesztésében és tesztelésében, egy másik indiai cég, a Cyient munkatársaival közösen.

Boeing 737 MAX 8 (a kép illusztráció)Forrás: Boeing

A Boeing egyik volt mérnöke azt állította, hogy a HCL munkatársai tucatszámra foglalták el a Boeing központjában a munkaasztalokat, többségük a felsőfokú tanulmányait éppen csak befejező fiatal volt, akik tapasztalat nélkül láttak munkához. Igaz ugyan, hogy a Boeing specifikációi alapján dolgoztak, de - mint elhangzott - a munkaszervezés ellentmondásos volt és sokkal kevésbé hatékony, mintha csak a Boeing mérnökei vettek volna részt a munkában. A külsős cég, amikor elkészült egy kódrészlettel, azt beküldte ellenőrzésre, a Boeing szakemberei pedig ha kellett, hibajavításra küldték vissza azt - ez azonban több alkalommal is megismétlődött, mivel a HCL-től a Boeing többször hibás kódot kapott.

A külsős kódolók munkájukért 9 dollárnak (kb. 2600 forint) megfelelő órabért kaptak.

Ez a negyede annak, amit az amerikai vállalat rangidős mérnökei általában kapnak munkájukért.

Más megszólalók - mind a Boeingnál korábban dolgozott szoftvermérnökök - is megerősítették, hogy a Boeingnél nagyjából egy évtizede minden másnál előbbre valóvá vált a költségmegtakarítás. Egyikük azt mondta, a cégnél minden olyasmit megtettek a spórolás érdekében, ami csak elképzelhető volt. Egy másik volt mérnök pedig egy vállalati nagygyűlést idézett fel, amelyen az egyik vezető azt mondta több száz szenior munkavállaló előtt, hogy a cégnek valójában nincs is szüksége tapasztaltabb mérnökökre, mivel a gyártott termékek "meglehetősen egyszerűek".

Az állítások kapcsán a Boeing szóvivője nyilatkozott, aki egyrészt hangsúlyozta, hogy a cég évtizedek óta dolgozik beszállítókkal és külsős partnerekkel világszerte. Másrészt azt mondta, hogy

a két katasztrófa mögött álló, hibásan működő MCAS-rendszeren nem dolgoztak fejlesztők sem a HCL-től, sem a Cyienttől.

A HCL pedig egy közleményt adott ki, melyben a Boeinggel való régi kapcsolatukat hangsúlyozták, és közölték, hogy futó megbízásaik teljesítését semmilyen módon nem akarják kommentálni.

A két vállalat hivatalosan tehát tagadja, hogy külsős fél érintett volt a hibás szoftver elkészítésében. Ugyanakkor a költségcsökkentés okán végzett, valamelyik külső partner bevonása minőségbiztosítási aggályokat vet fel, és azt, hogy a munka egyáltalán nem lesz hatékonyabb így. A Bloombergnek nyilatkozó volt mérnökök pedig kitartanak állításuk mellett arról, hogy a külsős fejlesztők igenis részt vettek a MAX-gépek számos szoftverelemének fejlesztésében.

KAPCSOLÓDÓ CIKK: