Horrorpoloskákkal harcolnának a milliárdos kárt okozó sereghernyó ellen

2019.07.03. 18:07

Alig négy év alatt döbbenetes távolságokra jutott el és hatalmas területeken szaporodott el a félelmetes mezőgazdasági kártevő, a sereghernyó. A Quartz összeállítást készített arról, miért jelent komoly gazdasági fenyegetést ez az afrikai térségekből származó állatfaj, többek között az épp a sertéspestis csapásait nyögő ázsiai országoknak. 

A sereghernyó nem egyszerűen kártevő: a Spodoptera frugiperda egyedeit valóságos "falógépeknek" tartják, és Argentínától Floridáig rettegnek tőlük a gazdálkodók. Lárváik nagyon rövid idő alatt képesek beteríteni hatalmas területeket, és egyáltalán nem válogatósak: majdnem mindent megesznek, ami az útjukba kerül.

Sereghernyó KínábanForrás: AFP/Xinhua News Agency/Ren Lihua

Falánk, szapora, gyors és sokba kerül

Az állatfaj azért is ad okot az aggodalomra, mert 2016-os afrikai felbukkanása már akkor dollármilliárdokban mérhető károkat okozott a haszonnövényekben. Az azóta eltelt alig néhány évben pedig India, Nepál, Tajvan, a Fülöp-szigetek és Kína számos művelési területén járványszerűen jelent meg, esetenként több száz hektárt fertőzve meg.

A rövid periódus alatti gyors és ijesztő elszaporodást az alábbi térképen jól nyomon lehet követni. 2016-tól mostanáig ekkora területeket "lakott be" a sereghernyó. Nemcsak az Egyenlítőt lépte át Afrikában (elsőként Nigériában felbukkanva), hanem a Távol-Keleten is berendezkedett. Ghánában 2017-ben már vészhelyzetet hirdettek a megjelenése miatt. 

2018 szeptemberében igazolták jelenlétét az indiai Gudzsarát államban, majd idén januárban Kína határában, Mianmarban is észlelték, ahol soha korábban nem fordult elő. Nem sokkal később Tajvanon és a Fülöp-szigeteteken is felbukkant:

A sereghernyó terjedése Afrikából ÁzsiábaForrás: Quartz

Arról, hogy az Ázsiában élő gazdálkodóknak micsoda félelmetes ellenséggel kell most szembenézniük, a sereghernyó okozta eddigi pusztítás mértékei és a védekezésre fordított költségek mutatják:

  • Az USA-ban már évtizedek óta jelen van, s például 1977-ben a kémiai védekezés ellene 300 ezer dollárba került - ez ma 1,2 millió dollárnak felel meg.
  • A sereghernyó lepkeként egyetlen éjszaka alatt komoly távolságot képes repülni, miközben rendkívül szapora.
  • Egy 2018-ban kiadott tanulmány szerint a faj az afrikai Száhel-övezetben való megjelenése után szűk két év alatt a kukoricatermés 20-50 százalékát pusztította el (becsült érték).
  • Zimbabwéban egyes művelési területeken a termés 70 százaléka is odaveszett, míg a kalkulációk szerint a kontinens egészére nézve a faj két év alatt 2-6 milliárd dollárnyi (580 milliárd - 1700 milliárd forint) kárt okozott.
  • Csak erre az egy faj elleni védekezésre évi 600 millió dollárt kell költenie Brazíliának.
  • Az USA-ban termesztett gabonafélék 82 százaléka genetikailag módosított azért, hogy jobban ellenálljanak a kártevőknek, különösen a sereghernyóknak.
Támadás alatt egy kenyai farmForrás: AFP/Simon Maina

A sereghernyók pedig nem válogatósak, és különösen lárva állapotukban rettenetesen falánkok. Ekkor a kukoricát kedvelik a leginkább, ám az étrend később kiszélesedik. 

Gabonaféléken éppúgy jól érzik magukat, mint a rizsen vagy a cirokon, de megélnek akár a fűféléken is. 

Amióta pedig nagy számban megjelentek Kínában, sokan attól félnek, az általuk okozott kár még inkább felfele tolhatja a sertéspestis miatt elszabadult sertéshúsárak okán, az amúgy is magas élelmiszer-inflációt. Ugyan a haszonnövények és zöldségek árai még nem változtak, de a hernyók már megjelentek az északi, legfontosabb termőterületek szélén, és ezért sokan attól tartanak, a sertésválság után újabb élelmiszerellátási krízis törhet ki az országban.

Biológiai ragadozókat vetnének be ellenük

Adódik persze a kérdés, hogyan védekezhetnek a gazdálkodók a veszélyes kártevő ellen? Erre valószínűleg a "biológiai hadviselés" tűnik a legkézenfekvőbb megoldásnak. Kínában például már mintegy 1700 éve használnak bizonyos hangyafajokat más kártékony fajok ellen, illetve később katicabogarakat is bevetettek a termést károsító férgek és hasonlók ellen. Észak-Amerikában a már említett génmódosítás jelentette a megoldást, valamint az, hogy a sereghernyóknak a hideg az egyik legfontosabb ellenségük: populációjuk nagyja kipusztul az USA számos értékes termőterületén a téli időjárásban, így ez segít visszafogni károkozásukat.

Szinte mindenevőkForrás: AFP/Gulshan Khan

S van még egy eszköz, amelyet az amerikai farmerek sikerrel alkalmaztak a sereghernyók ellen. Ezek pedig a parazita darazsak, amelyek tojásaikat más rovarok testébe rakják. Az a gazdatest erőforrásait használja el a növekedéséhez, míg végül kitör abból, ami a hordozó rovar halálát okozza.

Most, hogy sereghernyók milliói Kína éléskamrájának kapujában topognak, az ottani mezőgazdasági kutatóintézetek azt javasolják, hasonló módon vegyék elejét a készülő pusztításnak. A biológiai fegyver ott a poloska, amelynek egyes fajtái képesek lemerevíteni sereghernyó áldozataikat ("paralizálni"), majd annak testéből táplálékul kiszívják a nedvességet. 

A tesztek alapján, egyetlen poloska naponta negyven sereghernyóval képes e módon végezni. A Bloomberg azt írta, egy kutatóintézet a biztató eredményeken felbuzdulva 10 millió poloska gyors kitenyésztését kezdheti meg, akár már hamarosan.

A sereghernyó 2017-ben már a Földközi-tenger környékén is felbukkant. Magyarországi megjelenéséről egyelőre nem érkezett jelentés.