Úton a közgazdaságtan megújulása felé

Az új technológiák komoly kihívásokat okoznak, de egyben hatalmas lehetőségeket is kínálnak nemcsak a társadalom és a gazdaság szereplői, de a közgazdaság, mint tudomány számára is – állapította meg Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikáért és közgazdasági elemzésekért felelős ügyvezető igazgatója a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen tartott előadásában.

Mindennapi életünket egyre gyorsabban alakítja át a robotika, a mesterséges intelligencia vagy a szinte mindent mindennel összekapcsoló hálózatok elterjedése. Az új technológiák egyes területeken a már egyébként is meglévő megatrendek további erősödését okozhatják, míg más területeken a jelenlegi tudásunk fundamentális átalakulását eredményezik – jelentette ki az ügyvezető igazgató. Korunkban egyre égetőbb környezeti és társadalmi kérdésekkel szembesülünk.

Gazdaságaink ökológia lábnyoma messze meghaladja a fenntartható mértéket. A Föld népessége az évszázad végéig várhatóan még töretlenül növekszik, miközben a fejlettebb gazdaságokban egyre inkább a társadalom elöregedése jelenti majd a kihívást.

A megoldások irányába vezető úton komoly feladat jut majd a közgazdászoknak, ám ehhez előbb a közgazdaságtan, mint tudomány megújulására is szükség lesz" – derült ki Virág Barnabás előadásából.

Az ügyvezető igazgató emlékeztetett arra, hogy a 2007-2009 között lezajlott pénzügyi válság óta számos területen komoly változások indultak el és a közgazdaságtan is elindult a megújulás felé. A 18-19. század óta a gazdasági elemzések központi figurája az úgynevezett „homo economicus", azaz a saját érdekeit követő, racionális döntésekre képes ember.

Virág Barnabás, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen Forrás: Halupka Vivien, MNB

A válság – az emberiség történetében immár sokadszor – bizonyította, hogy ellentétben a természet rendszereivel, gazdaságaink megfelelő beavatkozások hiányában nem egy stabil állapot felé tartanak.

Fontos, hogy a gazdaságpolitikáink alakítását is meghatározó tudományág, képes legyen építeni a társtudományok eredményeire a pszichológiától kezdve, a szociológián át az informatika és a természettudományok területéig bezárólag.

De olyan alapvetőnek hitt fogalmakat is újra kell gondolni, mint a gazdasági élet legfontosabb célváltozóját megjelenítő GDP.

A 21. század rendkívül összetett világában egyre égetőbben érezzük, hogy a magasabb GDP korántsem egyenlő a társadalmi „jól léttel", az egyéni boldogság és belső harmónia érzésével. Eközben a növekedés hajszolása során okozott jelentős környezetterhelés a döntéshozók figyelmén kívül marad, növelve ezzel a következő generációk gazdasági-pénzügyi terheit. A fenntartható fejlődéshez új mérőrendszerre és új célváltozókra is szükségünk lesz.

Az MNB ügyvezető igazgatója optimistán zárta előadását. Az új technológiák, a megjelenésüket óhatatlanul övező bizonytalanságok csökkenését követően a társadalom és a gazdaság minden szereplője számára hatalmas lehetőségeket kínálnak. A digitalizáció, a számítási kapacitások töretlen növekedése, az azonnal rendelkezésünkre álló szinte korlátlan adatbázisok korábban nem ismert lehetőségeket rejtenek a közgazdaságtan számára.