Komoly banki változások jönnek, amelyek minden ügyfelet érinteni fognak

2019.07.03. 13:48

A Magyar Nemzeti Bank minden évben kiadja jelentését a hazai fizetési rendszerről, melyet idén a szokottnál is nagyobb érdeklődés kísért. Ennek hatására a pénzforgalomban, a hétköznapi fizetésekben minden eddiginél nagyobb horderejű változások várhatók, de legalábbis ennek lehetőségét teremtik meg. Elindul az azonnali fizetési rendszer, az ügyfelek a biztonság növelése céljából újabb hitelesítésekre kényszerülnek majd az internetes tranzakcióknál, megkezdődik a csomagárazásra való átállás a pénzforgalmi szolgáltatásoknál, továbbá megjelennek az új, kihívó pénzforgalmi szolgáltatók, melyek beékelődnek majd a hazai bankok és az ügyfeleik közé, a verseny növelése céljából. A sajtótájékoztatón kiderült az is, miben vagyunk az elsők és miben sereghatók az unióban.

A teljes hazai 9,25 milliós bankkártya állományból 7,4 millió érintőkártya van az országban, ez a szegmens 13 százalékkal nőtt tavalyhoz képest, jelenlegi arányuk a teljes kártyaállományból 80 százalék. A bankkártyás fizetések az elektronikus fizetés fő húzóerejét jelentik, ezek száma és értéke is mintegy 25-25 százalékkal emelkedett az előző évhez képest. Hazánkban mintegy 1,25 milliárd elektronikus fizetési művelet történt, amelyekben az átutalások és a csoportos beszedések is benne vannak. Miközben az átutalások száma 4 százalékkal volt magasabb, a készpénzfelvételek száma 1 százalékkal csökkent. A készpénzhasználat aránya azonban a teljes hazai lakossági pénzforgalomban továbbra is jelentős.

145 ezer bankkártya elfogadó terminál van az országban, 116 ezer kereskedelmi egységben. Ezek száma mostanában főleg a kormányzat által támogatott terminál telepítések miatt nőtt, méghozzá elsősorban a kisebb kereskedőknél, hiszen a programmal a kkv-kat célozták meg, mind a díjak, mind pedig az egyéb feltételek tekintetében.

Európában is messze az elsők között vagyunk a legmodernebb, érintéses fizetési technológia alkalmazásában, a terminálok 85 százalékos és a bankkártyák 80 százalékos arányával.

A Magyar Nemzeti Bank 2012 óta méri a hazai pénzforgalom fejlettségét. Az átutalások GDP-hez viszonyított arányában az Európai Unió átlagában vagyunk, az elektronikus vásárlások aránya az éves lakossági fogyasztáshoz képest pedig közelít az unió átlagához (11-ről 27 százalékra nőtt az elmúlt hat évben). Amiben viszont nagyon el vagyunk maradva, az az elektronikus számlakifizetések aránya az összes számlakifizetéshez képest, bár ez is megduplázódott az utóbbi években, főként a különböző postai megoldások segítségével.

A bankkártyás visszaélések arányában az utolsók vagyunk Európában, vagyis Magyarországon történik a legkevesebb visszaélés. A visszaélések száma és értéke persze itthon is nő, hiszen a jelentős, 20-25 százalékkal növekvő forgalom húzza a visszaéléseket is, de a magyar bankkártyás forgalom visszaélései így is elenyészőek. Ahogy Bartha Lajos, a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi infrastruktúrákért és bankműveletekért felelős ügyvezető igazgatója fogalmazott, jó érzés ebben a sor végén lenni Európában. Az igazgató a chiptechnológia gyors bevezetését nevezte meg a siker fő okaként, amely segített a jó mutató elérésében.

Miközben 10-15 éve még fordított volt ez az arány, az összes bankkártyás visszaélésből a bankkártya kibocsátói oldalon tavaly már csak mintegy 8-9 százalékot terheltek rá az ügyfelekre hanyagság vagy gondatlanság miatt, a többi kárt a kibocsátó vagy az elfogadó bank viselte.

2018-ban a hatósági ellenőrzések során a pénzforgalmi szabálytalanságok miatt az MNB 106,1 millió forint bírságot szabott ki, ugyanakkor a 11 vizsgált intézmény esetében azt tapasztalták, hogy a pénzforgalmi szolgáltatók alapvetően megfelelően működtek. Az ellenőrzések leggyakrabban az ügyfelek tájékoztatásához, a keretszerződés módosításához és megszüntetéséhez, valamint a fizetési művelet összegének haladéktalan jóváírásához kapcsolódó jogszabályszegéseket tártak fel.

Az azonnali fizetési rendszerről (AFR) szólva Bartha Lajos elmondta, hogy 2019. július 1-je volt a rendszer elindulásának két éve kitűzött határideje, de a rendszert végül nem indította el a jegybank, noha a központi infrastruktúra határidőre elkészült. Ennek oka az volt, hogy néhány banki szereplő nem ért a tesztek és a rendszerintegráltság végére a határidőig. Bár ezek a szereplők csak néhányan voltak ugyan, de nagy az ügyfélszámuk, így az MNB úgy döntött, nem indulnak el felemás módon, hanem egyszerre kívánják biztosítani az új ügyfélélményt mindenki számára, hogy bárki küldhessen és fogadhasson átutalást 7x24 órában, 5 másodpercen belül jóváírva a küldött összeget.

A jegybank ezért a 2020. március 2-i dátumot tűzte ki az Azonnali Fizetési Rendszer hazai elindulásának végső dátumaként, ez túlmutat a legutolsó szereplő által visszajelzett határidőn is.

Mint a sajtótájékoztatón elhangzott, a hazai pénzforgalmi árazás komoly gátja lehet az azonnali fizetési rendszer széles körű használatának. Régiókat vagy országokat vizsgálva, abszolút és relatív értelemben is a magyar banki pénzforgalmi árazás a legdrágább, még a pénzügyi tranzakciós illeték hatásától való megtisztítás után is. A hazai lakossági ügyfelek ugyanis egyrészt értékarányos díjakat fizetnek egy átutalásért (ezek a százalékos tranzakciós banki díjak), de emellett fizetnek csomagdíjat is (ezek a havidíjak), továbbá vannak még tranzakciónkénti minimumdíjak is, melyek drágítják a kis összegű tranzakciókat és ugyanígy, vannak felső határ nélküli százalékos díjak is, amelyek viszont a nagy összegű tranzakciókat teszik drágábbá.

Az érintéses fizetés lefedettsége és elterjedtsége tekintetében messze az elsők vagyunk Európában, a bankkártyás visszaélések során elszenvedett károk arányában viszont a legutolsók123RF

Rossz tehát a struktúra - emelte ki Bartha Lajos -, ezért változásra lesz szükség. Nyugaton a csomagárazás a megszokott, amelyben szegmentálják az ügyfeleket és a tranzakciókért külön már nem kell fizetniük a csomagdíjon (havidíjon) kívül. A nálunk megszokott költségterhelés elsősorban Kelet-Európában honos. Az elektronikus tranzakciók terjedését azonban hazánkban a csomagárazás támogatná, hiszen ekkor az ügyfél nem érzékel a használattal arányos díjterhelést. Ezért a jegybank azt kéri a pénzforgalmi szolgáltatóktól, hogy az AFR elindulása után biztosítsák az ügyfeleknek, hogy korlátlan számban tranzaktálhassanak. Mindezt úgy, hogy a szolgáltatók engedjék el a tipikusan kis összegű díjakat és ezzel tüntessék el a tranzakciókhoz kötődő közvetlen költségeket.

Az Európai Unió PSD2 nevű pénzforgalmi irányelve 2019. szeptember 14-én lép életbe teljes körűen. Az uniós országokban már többszáz szolgáltatót regisztráltak, hazánkban is 10-11 szereplő van már, aki a PSD2 lehetőségeit kihasználva beléphet majd a bankok és az ügyfelek közé, elsősorban jobb ügyfélélményt és olcsóbb árazást kínálva a lakosságnak. A bankoknak szeptember 14-től kezdve kötelezően be kell engedniük ezeket a szolgáltatókat a rendszereikbe, külön szerződés nélkül is. Bartha Lajos szerint azonban több garancia is van arra, hogy a kockázat emiatt ne növekedjen meg.

Egyrészt ilyen szereplő csak engedélyezett és regisztrált, nagy intézmény lehet, amelyet felügyeleti eszközökkel ugyanúgy ellenőriznek majd, mint eddig a bankokat. Emellett kockázatkezelési előírások is vonatkoznak rájuk, meg kell felelniük az ún. erős ügyfélhitelesítésnek is, és modern csalásfigyelő rendszereket kell alkalmazniuk, továbbá új adatszolgáltatási igényeknek is meg kell felelniük. 

A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb (2019-es) jelentése a hazai fizetési rendszerről innen tölthető le.