Időzített bomba ketyeg az amerikai gazdaságban

Roll of one-hundred dollar bills

Noha az Egyesült Államok gazdasága lassuló növekedés ellenére is szépen teljesít, van egy tényező, amely súlyos kockázatot jelent az egész USA-ra nézve. Egyesek szerint pedig már olyan súlyos a helyzet, hogy ideje elkezdeni válságról beszélni. A diákhitelek ugyanis hamarosan nagyon komoly problémákat okozhatnak az országban.

Míg az amerikai bérek 1970 óta 67 százalékkal nőttek, a főiskolai és egyetemi tandíjak ennél jelentősen magasabb ütemben drágultak. Ez pedig azt eredményezte, hogy a diákhitelek mértéke rekord szintre emelkedett a világ legnagyobb gazdaságában.

Mindez pedig összecseng azzal, amit egyes elemzők úgy neveznek: a Nagy Amerikai Megélhetési Válság.

A 2008-as válság és az azzal járó recesszió, az általános megélhetési költségek emelkedése, valamint a felhalmozott diákhitel állomány ugyanis alapjaiban fogja vissza az Y generáció lehetőségeit. Sok fiatal ugyanis pont ezek miatt nem házasodik meg, nem vesz saját ingatlan és nem vállal gyereket az Egyesült Államokban. A Business Insider elemzése most összegyűjtött néhány adatot arról, valójában milyen súlyos teher az USA számára a diákhitel.

Hitelek fogságában

A teljes nemzeti diákhitel állomány az USA-ban ma már meghaladja az 1500 milliárd dollárt. Tavaly az egy diplomázó hallgatóra eső hitel 29 800 dollár (kb. 8,5 millió forint) volt. Mindeközben az 1980-as évek óta a főiskolai tandíjak több mint a duplájukra emelkedtek. A vizsgált időszakban a magániskolákban 129 százalékos volt a drágulás, míg az állami iskolákban 213 százalékos. A bérek közel 70 százalékos emelkedése 1970 óta ehhez képest elenyészőnek számít.

Válsághoz vezethetnek az amerikai diákhitelek? Forrás: Picture-Alliance/AFP/Frank Duenzl

Mindez pedig nem csak a fiatalokat érinti.

Jelenleg több mint 3 millió olyan ember van az USA-ban, aki elmúlt 60 éves, de még mindig van diákhitel-tartozása.

Az összesített tartozás a körükben meghaladja a 86 milliárd dollár.

A legdrágább képzések esetében pedig egyre nagyobb a baj. Míg 2013-ban csupán 14 olyan amerikai volt, aki legalább 1 millió dolláros diákhitel-tartozást hozott össze, addig 2018-ban a számuk már elérte a 101-et. Mindeközben a diákhitelek kamatai több mint 6 százalékponttal emelkedtek 2004 és 2012 között. Ez pedig arra utal, hogy ma az USA-ban az olyan pályák, mint az orvos, a fogorvos vagy az ügyvéd, már egyáltalán nem jelentik, hogy az illető biztosra veheti a jólétet.

Csődhullám közeleg?

Ezzel együtt az esetleges nemfizetések is problémát jelentenek. A Brookings Institution tavalyi jelentése alapján például arra lehet számítani, hogy az 1995 és 2003 között diákhitelt felvettek esetében közel 40 százalékuknál komoly esély van arra, hogy fizetésképtelenek lesznek 2023-ra. Ráadásul itt a társadalmi összetétel is problémát jelenthet, mivel a Brookings azt is kimutatta, hogy a fekete hallgatók nemfizetési rátája ötszöröse a fehér hallgatókénak.

Egyre pesszimistábbak az amerikai diákok Forrás: 123rf.com

Az egész jelenség pedig demográfiai nehézségekhez is vezethet. Egy felmérés szerint ugyanis

a 20 és 45 év közti korosztály körében 13 százalék nyilatkozta azt tavaly, hogy a diákhitel a legfontosabb oka annak, hogy nem vállal gyereket.

A végére maradt azonban a legérdekesebb adat. Azt gondolhatnánk ugyanis, hogy ha már a hallgatók belemennek a hitelfelvételbe, akkor legalább úgy érzik, az iskola elvégzése valamennyire megérte. Nos, nem egészen ez a helyzet. Az INSIDER és a Morning Consult felmérése ugyanis rákérdezett a hallgatók körében, hogy a jelenlegi pénzügyi helyzetük alapján mennyire érzik úgy, megérte jelentkezni a főiskolára. A válaszadók 21 százaléka azt mondta „egyértelműen nem érte meg", míg 24 százalék a „valószínűleg nem érte meg" válaszra szavazott.