Szerencsevadászok célpontja lehet a 45 év után újranyílt vasútvonal

Thai vasút, Thaiföld
People wait for train at station in Bangkok, Thailand, 20 January 2019. (Photo by Anusak Laowilas/NurPhoto)
Vágólapra másolva!
Ünnepélyes külsőségek közepette, Thaiföld, illetve Kambodzsa miniszterelnökének jelenlétében nyitották újra a két ország között helyreállított vasúti összeköttetést, pontosan 45 évvel az után, hogy a vietnámi háború vége felé, elvágták azt – írja az Asia Times. A két szomszédos ország viszonyát a hidegháborús évtizedekben fagyos, illetve olykor ellenséges viselkedés jellemezte, ám a vasúti összeköttetés – még úgy is, hogy az valójában nem megszakítás nélküli – újbóli kialakítása most számos gazdasági előnnyel járhat. Ám nem feledhető azt sem, hogy ezzel a csempészek és a szerencsejátékosok dolga is könnyebb lesz, nem pusztán a kereskedőké vagy a turistáké.
Vágólapra másolva!

Az utolsó, 5,7 kilométeres szakasz befejezésével, helyreállt a vonatközlekedés korábbi rendje Bangkokból a thaiföldi Aranyaprathet város, Ban Klong Luk nevű határállomása felé. Most már megszakítás nélkül lehet utazni oda a thai fővárosból. A vonallal kapcsolatos munkálatokban Kambodzsa is részt vett, és a két ország úgy értékelte, ezzel helyreállt a vasúti összeköttetés Bangkok és a kambodzsai főváros, Phnom Penh között is.

Pedig ez csak megkötésekkel igaz. A thai határnál ugyanis az utasoknak le kell szállniuk a fővárosból érkező vonatokról, és gyalogosan kell lebonyolítaniuk a határátlépést. A kambodzsai oldalról aztán más módon utazhatnak tovább, illetve Poipetből a fővárosba tartó vasúttal. Egyelőre nem világos, átvezetik-e valaha a vonalat a határon, hogy valóban folyamatos legyen az összeköttetés. Az országok most annak örülhetnek, hogy ha megszakítással is, de vonaton utazhatnak az utasok fővárosaik között.

A vasútvonalnak ugyanis nagyon erős többletjelentése van.

Nem pusztán egzotikumra vágyó turisták vagy csempészek láthatják az újbóli megnyitásának hasznát, hanem kifejeződése lehet a korábban egymással feszült viszonyban álló Thaiföld és Kambodzsa további közeledésének. A vonalat ugyanis még a hidegháborúban számolták fel, 45 évvel ezelőtt.

Sötét idők, vasút nélkül

Az összeköttetés eredeti formájában 1955-től működött, de Thaiföld hamar leállította a határátkelést saját oldalán. 1956-ban még elindultak a szerelvények, de 1961-ben újra leálltak, mert Kambodzsa és Thaiföld összeveszett azon, melyiküket illetik közös határuk egy másik zónájában Preah Vihear ősi templomának romjai.

Az elátkozott vonal 1970-ben újra megnyílt, de 45 évvel ezelőtt, 1974. július 1-jén megint megszűnt azon a közlekedés, és az ideiglenes zárás egészen sokáig, idén július 1-jéig tartott. A köztes években sok minden történt a két ország viszonyában, ami magyarázatot ad arra, miért nem lehetett még csak tervbe venni sem az újranyitást.

Vonatra várók egy bangkoki megállóban Forrás: AFP/NurPhoto/Anusak Laowilas

Ezek egyike az volt, hogy Thaiföld az amerikai haderő részére légibázis-telephelyet biztosított a vietnámi háborúban, ahonnan az USA hadvezetése nemcsak Vietnám területére, hanem Kambodzsára is szervezte a beavatkozásokat. Különösen akkor, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a határvidékeken, és az akkor még sűrű dzsungelekben, vietnámi kommunisták támogatásával, új tényező formálódik: a vörös khmer mozgalom, mely 1975-től uralma alá vonta Kambodzsát, és Pol Pot vezetésével, a XX. század egyik legsötétebb, közel 2 millió ember halálához vezető diktatúráját építette ki.

A vörös khmerek rémuralmának Vietnám vetett véget: a hadsereg 1979 januárjában bevonult Kambodzsába, és megdöntötte a diktatúrát. Pol Pot azonban a Thaifölddel közös határ egyik erdős vidékére visszahúzódva még sokáig aktív volt, befolyása alatt tartva a környéket.

Vietnám tíz évre szállta meg Kambodzsát, ám a helyzet bonyolultságát mutatja, hogy annak a helyzetnek is megvoltak a maga ellenállói országon belül.

A vörös khmerek maradékait és más gerillaegységeket ekkor titkos akciókkal amerikai és brit ellátmányok támogatták, pusztán azért, mert azok a vietnámi megszállás ellen léptek fel. A bázisa pedig ezeknek a támogatásoknak Thaiföld volt.

Egy thaiföldi vasútállomás Forrás: AFP/Cultura Creative/Henn Photography

Amikor 1989-ben Vietnám kivonult Kambodzsából, évtizedeken át tartó farkasszemezés következett a két ország között, ami az előzményeket ismerve, egyáltalán nem volt veszélytelen vagy épp határvillongásoktól mentes.

A későbbi oldódásban közrejátszhatott az is, hogy – az akkor már egy ideje házi őrizetben tartott – Pol Pot 1998-ban meghalt. Kambodzsa 2014-ben egyezett bele a vasútvonal helyreállításába. Mostanra már fapados repülőjáratok is közlekednek a két ország között, de a vasút segíthet a turisták számának további növelésében is.

Szerencsejátékosok, turisták, csempészek: vonatra!

Thaiföld az elmúlt években jelentős fejlesztéseket hajtott végre saját vasúti közlekedésében, ám elsősorban a főváros környékére koncentrálva. Most viszont eltökéltnek látszik abban, hogy Kambodzsával együttműködjön további projektek kapcsán. Mindkét országnak fontos, hogy Bangkokból immár átszállás nélkül lehet megtenni a 216 kilométeres utat a határig, vonaton – igaz, öt óra alatt, dízelüzemű szerelvényeken.

Viszont pontom áron, 2 dollárnak megfelelő összegért (kb. 580 forint). Az országok azt remélik, a határforgalom erősödése hozzájárulhat kereskedelmi kapcsolataik javításához is.

A bilaterális kereskedelmi kapcsolatok most éves szinten 6 milliárd dollár értéket képviselnek, de a vonal önmagában is képes lehet ennek megemelésére.

Különösen úgy, hogy a két határváros között már egy ideje élénk a forgalom. Kambodzsának pedig még úgy is nagyon fontos, hogy elkészült a Bangkokig tartó összeköttetés, hogy neki magának lényegében csak egyetlen, fejletlen vasúti vázhálózata van. A kambodzsai kereskedők ugyanis élénk szerepet játszanak abban, hogy a Kínából érkező áruk Thaiföldre jussanak.

Illusztráció Forrás: AFP/Bangkok Post/Patipat Janthong

De érdekes lehet a vasútvonal használata a thaiföldieknek is, mivel Kambodzsa határ menti települése, Poipet, afféle kisebb kaszinófellegvár, amelyet előszeretettel látogatnak thai szerencsejátékosok. A hazárdjáték ugyanis Thaiföldön tilos, de akik próbára tennék szerencséjüket, azoknak elég csak átlépni a korábban ellenséges országgal közös határt némi játékért.

Könnyen lehet, hogy a Bangkok felől Aranyaprathetbe, a határvárosba érkező szerelvények mostantól sok szerencsejátékost szállítanak.

S végezetül jól járhatnak a vonallal a csempészek is. Kambodzsa határ menti területein számos csempészbanda működik, akik néha erőszakos tettektől sem riadnak vissza, ha árujukat veszélyben érzik. Egyesek szerint a thai határvárosban rejtett csempésztanyákat is működtetnek, ahol főként import, de hamisított árut tárolnak, és onnan juttatják el azokat a tehetősebb, megtéveszthető thai vásárlóknak, illetve egy közeli használtcikkpiacra.

Azt egyelőre nem tudni, milyen lehetséges további, közös vasúti fejlesztést indít Thaiföld és Kambodzsa, és mikor viszik el az utóbbi oldalon is a síneket egészen a határig, hogy valóban megszakítás nélkül lehessen vonaton utazni a két, régen ellenséges ország most már baráti fővárosai között.