Az ország, amely világörökségi területen építené első szénerőművét

2019.07.11. 20:30

Leállították Kenya első széntüzelésű erőművének építését, mert az előkészítés során, nem készültek kellően alapos környezeti hatástanulmányok létesítésére vonatkozóan. Az illetékes kenyai bíróság után, az UNESCO is komoly aggodalmát fejezte ki az erőmű miatt, amely Kelet-Afrika, és egyben a világ egyik legkülönlegesebb világörökségi helyszínén működne.

2015-ben kezdték meg Kenya első szénerőművének előkészítő munkálatait, mégpedig az ország Indiai-óceánnal határos partvidéken, északkeleten, Lamu szigetén, az azonos nevű város mellett. A térség különleges természeti és kulturális értékkel bír, és környezetvédők a beruházás kezdete óta követelték annak leállítását, mert az erőmű tönkreteheti a tengerpart melletti szigetcsoport élővilágát.

 A The Guardian beszámolója szerint az illetékes bíróság végül június végén döntött úgy, visszavonja a beruházás környezetvédelmi engedélyét. Az indoklás szerint az előkészítéskor messze nem a kellő alapossággal mérték fel, hogyan befolyásolná a tengerpart ökológiai sajátosságait és kulturális örökségének megőrzését a szénerőmű. Egyes vizsgálatokat el sem végeztek, és a lakosságot sem tájékoztatták megfelelően az építkezésről és annak következményeiről.

A beruházást egy kínai konzorcium valósítja meg, 2 milliárd dollárból (kb. 570 milliárd forint).

Az erőmű a tervek szerint közel 1000 megawatt névleges teljesítményű lesz, és azért van rá szükség, mert Kenya energiaigénye - a gazdaság fejlődése és a népesség gyarapodása miatt - folyamatosan növekszik, a jelenlegi elláttórendszer pedig csak korlátozottan tudja az igényeket kiszolgálni.

Környezetvédelemmel és fenntarthatósággal foglalkozó szakemberek viszont azt mondják: elfogadhatatlan az erőmű megépítése. Tönkretenné az értékes tengerpartot, és környezetszennyező anyagok lepnék be Lamu XIV. századi óvárosát is, mely kiemelt turisztikai célpont és szerepel az UNESCO világörökségi listáján is.A város és a teljes szigetcsoport azért is nevezetes, mert itt találhatók Kelet-Afrika legrégebbi és legjobban megőrzött, eredeti szuahéli épületei és más építészeti emlékei.

Nem sokkal a bírósági döntés után, a nemrég Bakuban, Azerbajdzsán fővárosában 43. ülését megtartó UNESCO is erőteljes nemtetszésének adott hangot a szénerőművel kapcsolatban. A Quartz jelzése szerint határozatban hívták fel a kenyai vezetést az erőmű lamui telepítésének felülvizsgálatára, egyben arra is, pontosan mérjék fel, milyen hatásai lennének az energiatermelő telephelynek a térség környezeti és kulturális örökségére.

Egy környezetvédelmi kezdeményezés jegyében, strandpapucsokból (flip-flopokból) megépített hajó indul útjára Lamu partjainálForrás: AFP/Andrew Kasuku

A szervezet mindemellett arra is felszólította Nairobit, hogy körültekintően tájékozódjon arról, milyen következményei lennének annak a több milliárd dollárból épülő közlekedési folyósónak és kapcsolódó infrastrukturális fejlesztéseknek, melyek Lamut kötnék össze Dél-Szudánnal, és Etiópiát is bekapcsolnák a hálózatba. Az UNESCO kifogásolta, hogy a kenyai vezetés évek alatt sem fordított gondot arra, hogy korlátozott információk helyett, teljes képet kapjon a beruházások hatásairól. Nairobi 2020 februárjáig kapott haladékot arra, hogy a hiányzó tanulmányok és jelentések megszülessenek, különben kénytelenek lesznek Lamut a veszélyeztetett örökségi helyszínek listájára áttenni.

Környezetvédők győzelemként ünneplik a mostani fejleményeket az erőművel kapcsolatban, mely létesítmény egymaga 700 százalékkal emelné meg Kenya károsanyag-kibocsátását.

Ez éles kontrasztot alkot azzal, hogy az ország 2030-ra energiaszükségletének kétharmadát megújuló forrásokból fedezné.

Képünk illusztrációForrás: AFP/Patrick Pleul

A beruházás mellett korábban egyébként azzal érveltek, hogy az nemcsak megbízhatóbbá, hanem olcsóbbá is tenné a lakossági elektromos áramot. Ehhez képest egy amerikai elemzőcsoport nemrég friss jelentést adott ki a lamui projektre vonatkozóan. Ebben azt írták, a korábbi számítások irreálisan alacsonyra vették az erőmű szolgáltatta villamos energia árát, és az bizonyosan a többszörösébe fog kerülni annak, mint amit a tervezéskor megállapították.

A jelentés szerzői szerint pedig maga a beruházás is jóval drágább lesz, mindent egybe vetve, legalább 9 milliárd dollár, amit a fogyasztóknak kell így vagy úgy megfizetni, akkor is, ha azt soha nem kapcsolják hálózatra. Az elemzők azt javasolják, a várhatóan elszálló költségek miatt, törölni kellene a projektet.

A mostani bírósági döntés nem jelenti a kivitelezés végleges leállítását. Ha a kivitelezők új környezetvédelmi igazolásokat mutatnak be, összhangban a bíróság döntésével, kiadható az engedély az építkezés folytatására. A létesítmény eredeti céldátuma 2024.