A magyar gazdaságpolitika jövőjének hét új pillére

2019.07.15. 19:27

Energiafüggetlenség, tiszta ország, egyetemközpontú innovációs ökoszisztéma, digitális képességfejlesztés, közlekedési infrastruktúra-fejlesztés, felnőtt- és szakképzési rendszer átalakítása, kreativitás hasznosítás - ez a magyar jövő hét pillére György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára szerint, akinek a Portfolión jelent meg az írása.

György László úgy látja, hogy a 2020-as költségvetés már a tizedik olyan költségvetés egyhuzamban, amely a magyarok érdekeit helyezi előtérbe, és 2020 lehet egymást követően a nyolcadik pénzügyileg fenntartható év, amikor a költségvetési hiány jóval a bűvös három százalék alatt marad. A jelenlegi sikerekkel szembe állította a 2010 előtti gazdaságpolitikát, amikor szerinte az óriási, felelőtlen költekezés és elszabaduló deficitek csak az államadósságot növelték. György szerint  a jövő évi költségvetés nem a devizahitelezésen jól kereső külföldi pénzügyi befektetőket, hanem a magyar családokat helyezi előtérbe, mert a magyar családok szemével tekint a világra. A politikus a jelenleg érvényes magyar gazdaságpolitikát patrótiának nevezte, amely szemben áll a két szélsőséggel - megfogalmazása szerint - az ultralabanc szolgalelkűséggel és a mélykurucos lázadozással. Az ITM államtitkára írásában vázolta, mik a patrótiai gazdaságpolitikának a hét eleme. 

A patrióta gazdaságpolitika elemei

1. Pénzügyeink rendben vannak. Emlékeztetett arra, hogy a 2002 és 2010 közötti kormányzati döntések eladósították az országot. "Nyolc év alatt 25 százalékponttal nőtt az államadósság, ezzel szemben 2010 és 2020 között több mint 15 százalékponttal csökkenhet" - sorolta György. Szerinte a magyar államadósság 2010 előtt meghaladta az uniós országok átlagát, a tudatos adósságcsökkentés eredményeképpen ma az államadósság az uniósnál 10, az eurózóna adósságrátájánál 15 százalékponttal alacsonyabb, amely védőpajzsot jelent Magyarországnak.

Forrás: Eurostat, ÁKK

György ismertette, hogy 2010 előtt az államadósság növekedését tetézte, hogy a kormány hallgatólagos jóváhagyásával devizahitelekben adósították el a családokat, hogy a jólét növekedésének illúzióját fenn tudják tartani. A szocialisták partnerei ebben még csak nem is a külföldi termelő vállalatok, hanem a spekulánsok voltak. 2010 után a magyar kormány, tudatában annak, hogy óriási nyomást helyeznek majd rá emiatt külföldről, a családok devizaadósságának megszüntetése mellett döntött. A közpénzügyek rendbetételének eredményeként a magyar gazdaság tartósan és gyorsan növekedik külső adósságának növekedése nélkül, ami az elmúlt száz évben sosem fordult elő, így az államadósság devizaaránya a 2010-es közel 50 százalékról 2021-re le is nullázódhat.

Az államtitkár szerint az 1990-es évek vágtató pénzromlása és a 2000-es évek, vállalkozásokat sanyargató kamatszintjei mellett kordában tartott inflációja után az infláció hat éve elfogadható sávban ingadozik és a kétszámjegyű hitelköltségek leszorítása után a források kamatszintje kedvez a vállalkozószellemnek.

Forrás: MNB

A 300 millió forint alatti vállalkozói hitelek kamatszintje kilenc év alatt 13,1 százalékról 2,9 százalékra csökkent. A "független-objektív" elemzők jobbára azzal érvelnek, hogy mindez csupán a kedvező nemzetközi pénzügyi környezetnek köszönhető. Érdemes visszaolvasni a 2012-es szakmai vitákat: véleményformáló közgazdászaink 80 százaléka a kamatcsökkentés ellen foglalt állást és elszabaduló inflációt vizionált. A "szakmai" konszenzust kifejező legfinomabb jelző a Matolcsy-éra monetáris politikájára az unortodox volt.

Forrás: MNB

György László ezután összegezte a magyar gazdaság elmúlt kilenc évét, szerinte sokkal ütésállóbb, mint 2010-ben.

2. Kiárusítás helyett veszünk. György hosszasan bírálta a 2010 előtti kormányok gyakorlatát, miszerint a kilencvenes évekhez hasonlóan külföldi kezekbe játszották a hazai vagyont. Ezzel szemben szerinte a patrióta gazdaságpolitikát folytató kormányok - idesorolta az Egyesült Államokat és Kínát - nemhogy eladnák, hanem

védik és építik stratégiai fontosságú vállalataikat.

Kiemelte, hogy 2010 óta Magyarország tudatosan törekszik a stratégiai tulajdon visszaszerzésére és olyan vállalatok építésére, amelyek legalább regionálisan sikeresek lehetnek. A bankszektorban a korábbi 80-20-as külföldi-hazai arányról sikerült a hazai tulajdon arányát 50 százalék közelébe tornászni, ami pénzügyi szuverenitásunk egyik fontos pillére. Több stratégiai fontosságú vállalkozást vásároltunk vissza ezen túlmenően is összesen a hazai GDP közel 5 százalékának megfelelő értékben. Például a MOL 21,2 százalékát az orosz Szurgutnyeftyegaztól 583,5 milliárd forintért vagy az E.ON gáz üzletágát 281,3 milliárd forintért vettük vissza, de a fontosabbak között említhetjük a Főgáz Zrt., az Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt., a Démász Zrt, a távközlés területén az Antenna Hungária Zrt., továbbá a bankszektorban a Budapest Bank visszavásárlását is.

3. Megerősítjük a magyar vállalatokat.Az ITM államtitkára szerint azért, hogy megvásárolhassák a nemzetközi üzleti-politikai közösség támogatását, 2010 előtt a kormányoknak sok pénzre volt szükségük. Ezt például a magyar vállalatok megsarcolásából szerezték, amelyek átlagos adóterhelése 52 és 56 százalék között ingadozott. Ezt 2010 után 2019-ig fokozatosan 36 százalékra csökkentettük. Ma ugrásszerűen nő a milliárdos árbevételű cégek között a magyar vállalatok aránya, miközben a külföldi arány csökken.

2010 óta európai összehasonlításban Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben a kis és közepes méretű vállalkozások termelékenysége. A mintegy 30 százalékos magyar növekedéssel szemben, a visegrádi vetélytársaknál mindössze 9 százalékkal, az unió átlagában pedig 6 százalékkal nőtt a termelékenység. A részeredménynek örülhetünk, de nem dőlhetünk hátra: a nagy felzárkózás ellenére a 2010 előtti időszak lemaradása miatt még mindig a visegrádi országok mögött és messze az uniós átlag alatt van a magyar vállalkozások termelékenysége. Az előttünk álló időszak egyik nagy kérdése, hogy vállalkozóink felismerik-e a hatékonyság további növelésében rejlő lehetőségeket. A gazdaságpolitika feladata ebben az, hogy tanulásra ösztönző környezetet teremtsen.

Forrás: Worldbank

4. Megerősítjük a magyar családokat. A politikus szerint a magyaroknak munkát adó vállalatoktól többet már nehezen tudtak beszedni, így a magyar családok felé fordultak a balliberális kormányok, hogy 53 százalékos teherrel (adóékkel) sarcolják meg a magyar családokat is. Ma a kormány a családok anyagi terhe helyett azok anyagi támogatójává kíván válni, ezért csökkentek ötödével a munkát terhelő adók 2010 óta.

Forrás: OECD

György ismertette, hogy ma a legmagasabb adóék 44 százalék, ami a gyermekek számával arányosan csökken, 2 gyermek esetén már csak 36 százalék, 3 gyermek esetén 19 százalék, a legalább négy gyermekes anyák pedig már életük végéig mentesülnek a jövedelemadó megfizetése alól. "Azon túlmenően, hogy a családokra kétszer annyit költünk 2020-ban mint 2010-ben, 967 milliárd forint helyett 2228 milliárd forintot, mindezt a teljesítmény elismerése mellett tesszük."  - emelte ki. 

5. A munkát adó és tudást termelő multikat bevonzzuk, a járadékvadászókat megadóztatjuk.Leszögezte, hogy 2010 előtt a kormány kiszolgáltatta az országot az értékteremtésben alig, járadékvadászatban viszont annál inkább élen járó multiknak. A jelenlegi magyar kormány a spekulatív tőke helyett a családok oldalára állt 2011-ben: a járadékvadász multikat sarcolta meg és a családok terheit csökkentette.

Forrás: KSH

Ezzel együtt elkezdte bevonzani azokat a befektetőket, akik a hosszú távú magyar sikerben érdekeltek és nem a devizahiteles válságból, az ország eladósításából vagy a monopolszektorok feletti ellenőrzésből kívántak jövedelmet szerezni, hanem a magyar kreativitásra és szorgalomra építve igyekeztek munkahelyeket, és egyre nagyobb hozzáadott értékű termékeket és szolgáltatásokat létrehozni.

Forrás: KSH

6. Munka és tudásalapú társadalmat építünk. György László a sokat bírált közfoglalkoztatást minden hibájával együtt az elmúlt évtizedek egyik legeredményesebb magyar gazdaságpolitikai innovációjának tartja, amely szerinte odavezetett, hogy a csúcson 240 ezer főt foglalkoztató programban ma már csak százezren dolgoznak és az elsődleges munkaerőpiacra kilépők száma folyamatosan növekszik. "A foglalkoztatás bővülésének köszönhetően több évtizedes elmaradásunkat pótoltuk és ma már meghaladja a foglalkoztatási rátánk a visegrádi országok és az unió átlagát, de még mindig 6 százalékponttal marad el a német szinthez képest. Mindez azt jelenti, hogy amit ma munkaerőhiánynak érzékelnek a vállalkozások, az a korábbiakhoz képest, amikor egy üres álláshelyre négy jelentkező is jutott, inkább tekinthető a munkaerőpiac feszessé válásának. Európai összehasonlításban van még munkaerő-tartalékunk, amelynek mobilizálásán dolgozunk." - tette hozzá.

Forrás: Eurostat

7. A fentiek következményeként a bérek növekedésnek indultak. "A 2010 előtt megsarcolt magyar vállalatok nem voltak képesek a megsarcolt magyar családoknak növekvő béreket biztosítani: 2002 és 2010 között a reálbérek 13,3 százalékkal, 2010 és 2018 között viszont több mint 40 százalékkal nőttek." - hangsúlyozta György.

Forrás:

A magyar jövőnk hét pillére

Az ITM államtitkára szerint ahhoz, hogy a magyar kormány a korábbi hét eredmény megőrzése mellett az alábbi hét újabb célt kell megvalósítani. György kiemelte, ezek már nem a magyar gazdaság újraélesztését és stabilizálását szolgálják, hanem annak versenybe állítását.

1. Energiafüggetlenségünk növelése, a tiszta, okos és megfizethető energia garantálása mellett.György aláhúzta, hogy a magyar gazdaságpolitika célja, hogy 2030-ig 80 százalékban klímasemlegessé váljon, azaz nyolcvan százalékban széndioxid-kibocsátás mentes legyen az ország villamosenergia termelése. Szerinte a három legnagyobb "erőmű" Paks2, a napelem-hálózat, valamint a "megspórolt energia" lesz. Kiemelte továbbá, Magyarország arra törekszik, hogy az új technológiai korszakban a digitalizáció által megfizethető árú, környezetvédelmi szempontból fenntartható, a klímaváltozás kihívásaira választ nyújtó, biztonságos alapinfrastruktúrák működjenek az országban. Ehhez szükség van egyrészt a kis- és nagybefektetőkre egyaránt építő napenergia alapú (ún. fotovoltaikus) erőműrendszer létrehozására és integrálására a hazai energiarendszerbe, illetve a nukleáris és az előbbieket kiegészítő rugalmas gázos kapacitások fejlesztésére is. A kormányzat célja emellett, hogy felgyorsítsa a háztartások okos mérőműszereinek felszerelését. Az energiatermelés mellett az energia raktározása is kiemelt feladat. Ebben fontos szerepet játszik az elektromos autózás terjedése is. Energiafüggetlenségünk szempontjából fontos tehát, hogy magunk is képesek legyünk a magyarok által elfogyasztott energia megtermelésére és szükség esetén tárolására.

- összegzett a politikus.

2. Tiszta országot építünk. Törekszünk arra, hogy a keletkező hulladékot anyagában és energiájában minél nagyobb arányban újrahasznosítsuk úgy, hogy csak a lehető legkisebb fennmaradó rész esetében legyen szükség lerakásra. A cél, hogy az illegális hulladéklerakókat felszámoljuk, hiszen az életminőségünket a környezet tisztasága is meghatározza. Az életszínvonal emelésének célját a környezet tisztaságával, összetett értékrendszerben kell értelmeznünk. - írta György, aki hozzáette, hogy német mintára körforgásos gazdaságot építünk, vagyis a mindennapi használat során elhasználódó anyagokat újrahasznosítjuk és abból biztosítjuk az ipar anyagigényét, valamint megóvjuk ivóvíz készleteinket és megteremtjük a fenntartható vízgazdálkodás feltételeit.

3. Tudásteremtő és innovációs képességeink megerősítésére egyetemközpontú innovációs ökoszisztémákat építünk. "Az innovációvezérelt gazdasági növekedés biztosítása érdekében egyetemközpontú innovációs ökoszisztémák létrehozásán és a magyar innovációs rendszer felépítésén dolgozunk. A növekedés a jövőben mindinkább a tudásra épül. Éppen ezért olyan növekedési és innovációs pólusokat, vagyis gazdasági gravitációs központokat hozunk létre, amelyek új kapukat nyitnak meg a külföldi és hazai vállalatok előtt." - írta az államtitkár. "Közelebb visszük a kutatóintézeteket az egyetemekhez, az így megerősödött egyetemeket pedig a gazdaság szereplőihez. A közelmúlt nemzetközi sikerpéldái (Finnország, Izrael, Katalónia), a világ vezető innovációs központjainak példái (USA, Németország, Franciaország) alapján első lépésben nyolc, egyetemek köré épülő tudományos parkot (ún. Science Parkot) hozunk létre Debrecenben, Győrben, Miskolcon, Pécsett, Szegeden, Zalaegerszegen valamint két budapesti egyetemen, a BME-n és a Semmelweis Egyetemen, továbbá a nem nevesített egyetemi városainkban kiválósági központokat hozunk létre." - tette hozzá. 

4. Digitális alapinfrastruktúránk és képességeink fejlesztése. György ismertette, hogy Magyarország relatív értelemben technológiai nagyhatalom, hiszen a Good Country Index technológiai alindexében 153 országból a harmadik helyen áll, amihez a tudományos folyóiratok, a nemzetközi publikációk, a Nobel-díjak vagy éppen szabadalmak és nemzetközi hallgatók száma járulnak hozzá. Kiemelte továbbá, hogy a HackerRank (egy programozóknak teszteket író, és állást közvetítő cég) 2018-as rangsora szerint a magyar programozók az 5. legjobbak a világon, Japánt és Tajvant megelőzve. "A magyar kormány a digitalizációs alapinfrastruktúra fejlesztésével biztosítja a 4. ipari forradalomra való felkészültségünket. A szélessávú internet lefedettségét tekintve hazánk megelőzi az EU-t, a 4G-lefedettségben és gyorsaságban pedig az unió első hat országa közé tartozik. Ezért kiváló lehetőség, hogy a digitális infrastruktúrára építve hazánk az elsők között teszteli az 5G hálózatok nyújtotta előnyöket és hatásokat." - ismertette a politikus.

5. Közlekedési infrastruktúra fejlesztése. "A cél az, hogy falvaink és új tudásközpontjaink a világ minden pontjáról könnyedén, gyorsan és biztonságosan elérhetők legyenek, és a Magyarországon előállított vagy értékesítésre előkészített áruk gyorsan, költséghatékonyan és környezetkímélő módon jussanak el rendeltetési helyükre." - hangsúlyozta az állímtitkár, aki egyúttal ismertette, hogy a gyorsforgalmi úthálózat összesített hossza 2023-ig közel megduplázódik, a fővárost az összes megyeszékhellyel gyorsforgalmi út köti majd össze. A fejlesztések eredményeképpen bármely településről 30 percen belül elérhető lesz egy gyorsforgalmi út. A közösségi közlekedésben a kormány bevezeti az egyjegy rendszert, vagyis az ország bármely pontjáról bárhova el lehet majd jutni egyetlen jegy megvásárlásával, és rövidülnek az átszállási idők is. Hozzátette, hogy e területen is cél a tiszta és okos energiafelhasználás, így a huszonötezer főnél nagyobb lélekszámú városok már csak elektromos buszokat vásárolhatnak majd 2022-től. Folytatódnak a vasútvillamosítások és az autópálya-építések, hogy az egységes kárpát-medencei gazdasági térség létrejöhessen és a határokon átívelő kölcsönös tudásáramlás és áruforgalom minden akadályát lebonthassuk.

6. Átalakítjuk felnőtt- és szakképzési rendszereinket, hogy felkészítsük a magyarokat a jelen és a jövő követelményeire. "A magyar ösztönző állam a piaci verseny mechanizmusait vezeti be a képzési rendszerbe is: a magyar diplomás pályakövetési rendszerben a kormány már jelenleg is big data alapon, vagyis a teljes adathalmazt vizsgálva, a képzési adatokat az adóhatóság adataival anonim módon összekötve meg tudja állapítani, hogy bármely egyetem adott képzésében végző hallgató milyen gyorsan, milyen bérvárománnyal és vajon a szakterületének megfelelő munkakörben helyezkedik-e el. Ugyanezt a rendszert építjük ki most a szak- és felnőttképzésben is, hogy növeljük a piaci versenyt a képzőhelyek között. A rendszer működése alapján képesek leszünk információt szolgáltatni a képzéseket igénybevevő vállalkozásoknak és magánszemélyeknek, hogy a számukra legmegfelelőbb képzést tudják választani." - írta György László, aki egyúttal vázolta a kormány ezirányú célját is, miszerint a legjobb oktatók oktassanak, a hallgatók pedig a legfejlettebb technológiákkal ismerkedjenek meg.

7. Mi magyarok hiszünk abban, hogy igaz, amit a világ gondol rólunk: kreativitásunk nemzetközi összevetésben is kivételes. "Adottságainkra pedig érdemes tudatosan is építenünk" - mondta ki a kulcsmondatot az ITM államtitkára a hetedik pont kapcsán. Szerinte fókuszálnunk kell a tudományos, kutatási és innovációs képességünket azokra a területekre, ahol követnünk kell azokat a globális trendeket