Börtönbe kerülhet az a munkáltató, aki megalázza alkalmazottját Dél-Koreában

30 to 34 years mid adult ADULT 35 to 39 years ASIAN eastern east asian korean oriental far eastern south korea korea eastern asia ASIA ethnic korean ethnicity east asian ethnicity asian ethnicity bold confidence boomer older 40 to 44 years 40 to 49 years
Workers walking across shipyard, GoSeong-gun, South Korea
Vágólapra másolva!
Nagy horderejű változások jöhetnek Dél-Korea gazdaságában, pontosabban munkakultúrájában és a munkahelyeken a most elfogadott törvénymódosítás nyomán, számol be róla az Asia Times. A munka törvénykönyvének változásai alapján a jövőben akár börtönbüntetéssel is sújtható az a munkáltató, aki alárendeltjeit megalázza, akár szexuálisan vagy más módon zaklatja, vagy más módon teszi elviselhetetlenné a munkahelyi létet számára, majd utána elbocsátja áldozatát. Régi berögződések, állandósult gyakorlatok és viselkedésminták alakulhatnak át mostantól a munka dél-koreai világában.
Vágólapra másolva!

Dél-Korea a világ egyik legfejlettebb gazdasága, különösen a technológiai innovációt és a termelékenységet illetően. A gazdaság működésének alapját továbbra is főként a nagy, családok kezében lévő konglomerátumok jelentik, melyek közül több nemzetközi jelentőségű vállalatbirodalommá fejlődött az évtizedek során. A látszólag irigylésre méltó gazdasági teljesítményre azonban árnyék vetül a merev, katonás, nemegyszer aránytalanul szigorú, a munkavállalók sérelmére elkövetett vezetői túlkapásokat megengedő munkakultúra miatt.

Gabjil – angolszász átirata annak a sajátos dél-koreai kifejezésnek, amely a hatalommal, vagy a társadalmi státusszal való visszaélés jelenségére utal. Vagyis, amikor valaki, aki valamilyen formában fölötte áll más személyeknek – tipikusan ilyen a munkahelyi hierarchiák esete –, és arrogánsan, megalázóan, verbális vagy akár fizikai bántalmazóként lép fel velük szemben. A gabjil pedig magába foglalja azt is, hogy az a munkavállaló, aki ennek tanúja,

néma kell hogy maradjon, fejét félre kell fordítania, azaz: nem emelheti fel szavát a zaklatásnak és megalázásnak kitett dolgozótársa érdekében.

A helyzet fonákságát pedig az mutatja, hogy ha a munkavállaló kifogással vagy ellenszegüléssel él a főnöki terror ellen, igen jó eséllyel el is veszti állását.

Dolgozók egy dél-koreai hajóépítő telephelyen Forrás: Cultura Creative/Adie Bush

A dél-koreai munkakultúra ugyanis nem tűri el az ellentmondást, még akkor sem, ha a dolgozót a felettes vagy épp a vállalat felsővezetője, esetleg tulajdonosa vállalhatatlan és megalázó helyzetbe akarja kényszeríteni.

Ilyenből pedig a források szerint akad bőven.

Szóbeli bántalmazások, ütlegelések, erotikus táncra kényszerítés, vagy épp a vezető gyerekei részére a házi feladatok megírása: csak néhány azok közül a túlkapások közül, amelyek dél-koreai, az ügyekkel foglalkozó civil szervezetek szerint az ottani vezetők, cégtulajdonosok számlájára írhatók. De kiderült olyan is, amikor olimpiai sportolónőket zaklattak felkészítőik és edzőik.

Dél-koreai banki dolgozók egy csoportja Forrás: AFP/Kim Jae-Hwan

Az egyik legismertebb, a világot bejárt eset 2014-ben történt, amikor a Korean Air légitársaságtól azért rúgtak ki légiutas-kísérőket, mert porcelántányér helyett zacskóban szolgálták fel a mogyorót az egyik járaton. Pechükre a gépen utazott az ügyvezető egyik lánya, maga is a cég egyik részlegének vezetője, aki annyira feldühödött, hogy visszafordította az éppen felszállt gépet, hogy leszállíthassa arról a vétkes utaskísérőket. Állítólag arra is kényszerítette őket, hogy térden állva kérjenek bocsánatot tőle. A kirúgott munkavállalók végül megnyerték az általuk indított pert, több millió forintnak megfelelő kártérítést kaptak, az őket meghurcoló vezető pedig nyilvánosan kért tőlük bocsánatot, és lemondott a családi vállalatbirodalomban betöltött minden pozíciójáról.

A munkahelyi zaklatásokban és bántalmazásokban gyakran közös, sajátos vonás – állítja egy ottani civil szervezet –, hogy az agresszív magatartás áldozataivá válókat munkáltatójuk – nemegyszer szintén megalázó módon – általában még el is bocsátja.

Ennek a gyakorlatnak jelent most meg munkajogi szankcionálása, minek értelmében akár 30 millió wonnal (kb. 7 millió forint), vagy akár 3 év börtönbüntetéssel is sújtható az a cégtulajdonos, aki tisztességtelen módon válik meg munkahelyi megaláztatás áldozatául esett dolgozójától.

Az új szabályozásnak azért van különös jelentősége, mert a dél-koreai családi tulajdonú vállalatoknál sokszor automatikusan kerülnek vezető pozícióba családtagok, és a munkakultúra hagyományai miatt, szavuk és akaratuk ettől kezdődően szinte megkérdőjelezhetetlenné válik.

Sok munkavállaló lesz áldozata munkahelyi zaklatásnak vagy bántalmazásnak (illusztráció) Forrás: AFP/Cultura Creative/Adie Bush

Egy friss kormányzati jelentés szerint Dél-Koreában a munkavállalók kétharmada szenved el valamilyen zaklatást a munkahelyén, és 80 százalékuk válik ilyennek tanújává.

A gabjil jelensége a vizsgálatok szerint minden gazdasági szektorban jelen van, a K-popnak hívott dél-koreai könnyűzenében és szórakoztatóiparban, az egészségügyben és a tudományos szférában is.

A jelenség elleni küzdelmet nehezíti az is, hogy az áldozatok nem szívesen beszélnek arról, hiszen a növekvő munkanélküliség mellett gyengülő szociális háló jellemzi a dél-koreai helyzetet, a kulturális beidegződésekből fakadóban pedig alapvető társadalmi elvárás a kenyérkereső foglalkozás megléte.

Michael Hurt, a Szöuli Egyetem szociológusa szerint a jelenség mögött a háborús időkből, a régi japán birodalmi megszállás idejéből örökölt struktúrák és szemléletmódok állnak, amiket később a dél-koreai vezetők sajátosan adoptáltak a munkahelyi kultúrákba. Szerinte a gabjil a munkahelyi hatalmi struktúrában állandó eszköz arra, hogy valaki saját magának és mások számára is demonstrálja társadalmi értékét, fontosságát.

Civil szervezetek üdvözölték a most elfogadott törvénymódosítást. Ugyanakkor azt közölték: még hosszú utat kell megtenni addig, amíg valóban bűncselekményként szankcionálják magát a munkahelyi bántalmazást, mint tettet, és nem csak azokat a személyeket büntetik, akik megtorolják a munkahelyi bánásmód áldozatain azt, hogy beszélni mertek a velük történtekről.